“Amit ők elkövettek, az kőkemény terrorizmus”

Csaknem húsz év fegyházat kért az ügyészség a Magyarok Nyilai terrorszervezet vezetésével és terrorcselekmény bűntettével vádolt Budaházy Györgyre és egy társára – hangzott el a per hétfői tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője vádbeszédében kiemelte, hogy ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. A perbeszéd során elhangzott az is, hogy „az elégedetlenség kifejezésének egy demokráciában megvannak a játékszabályai”, amit a Hunnia Mozgalom megalapítója, Budaházy György nem tartott be és céljait nem demokratikus, törvényes módon akarta elérni, „hanem az erőszak eszközéhez nyúlt”.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Budaházy Györgyöt terrorcselekmény bűntette mellett Csintalan Sándor megveretése miatt mint felbujtót, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével is vádolják. A vádlottak közül 16-an a cselekményeiket a Budaházy György vezette bűnszervezet tagjaként követték el. A cselekményeket „Katonai Parancsnokság” néven Budaházy György utasítására, huzamos együttműködés keretében szervezetten valósították meg – állítja az ügyészség. A vádirati szerint Budaházy György 2007. elején egy több személyből álló – Hunnia Mozgalomnak nevezett – csoportot hozott létre és vezetett abból a célból, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal – azokat megfélemlítve – befolyásolják a parlamenti döntéseket, megakadályozzák a több-biztosítós modell bevezetését. A csoport tagjai Budaházy György utasítására 2007. december 13-a és 16-a között hajtották végre Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők ingatlanai ellen – általuk „figyelmeztető akciónak” nevezett  – fegyveres, illetve Molotov koktélos támadásokat. 2007. december 16-án a kuruc.info internetes oldalán megjelent közleményben figyelmeztették az összes országgyűlési képviselőt arra, hogy “senki nem utolérhetetlen”, és ennek tudatában a 2007. december 17-i szavazáson nemmel szavazzanak. Ugyancsak Budaházy György utasítására – aki magát a csoport tagjaival való kapcsolattartás során „Katonai Parancsnokság” néven jelölte – 2008. február 7-éről 8-ra virradó éjszaka a csoport tagjai hajtottak végre országgyűlési képviselők ingatlanai ellen Molotov koktélos támadásokat, amely cselekményükkel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény országgyűlés általi elfogadását akarták befolyásolni.

Budaházy az eljárás során végig tagadta bűnösségét, az ügyészség szerint azonban megáll a terrorvád. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A volt titokminiszter tulajdonát is támadás érte

A vád szerint a Hír TV szerkesztőségébe 2008. február 10. napján elektronikus levelet küldtek az alábbi tartalommal: „A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” A vádirat szerint Budaházy György csoportjának tagjai több SZDSZ, és MSZP székház ellen követtek el Molotov koktélos támadásokat, ők gyújtották fel a XIII. kerületében, a Hollán Ernő utcában található Broadway-jegyirodát 2008. április 01-jén, és egyebek mellett a Szilvásy György tulajdonában lévő lesencefalui ingatlan elleni 2008. szeptember 2-án éjszaka történt támadást is az ő számlájukra írják.

Az erőszak eszközéhez nyúltak

Prancz Balázs perbeszéde elején hangsúlyozta, hogy „az elégedetlenség kifejezésének egy demokráciában megvannak a játékszabályai”, amit a Hunnia Mozgalom megalapítója, Budaházy György nem tartott be és céljait nem demokratikus, törvényes módon akarta elérni, „hanem az erőszak eszközéhez nyúlt”. Ennek ellenére a vádlottak fontos  – az ügyész szerint hiteltelen -védekezési eleme volt, hogy ellenük koncepciós eljárást folytatnak a hatóságok. A vádbeszédben elhangzott, hogy az ügy kulcsfontosságú bizonyítéka volt Benkő György tanúvallomása, illetve az általa készített hanganyag is. A titokban rögzített felvételeken a másodrendű vádlott S. József számolt be az ő és társai által elkövetett bűncselekményekről, melyeket Budaházy utasítására követtek el. A férfi olyan kijelentést is tett, hogy „amit ők elkövettek, az kőkemény terrorizmus”. Az ügyész szerint S. József elmondásait más, titkos információgyűjtés és házkutatások alkalmával begyűjtött bizonyítékok, valamint gyanúsítotti és tanúvallomások is alátámasztják.

A vád szerint az elsőrendű vádlott volt a szervezet megkérdőjelezhetetlen vezetője. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Budaházy volt a bűnszervezet vezetője?

Prancz Balázs közölte, a Hunnia Mozgalomból fejlődött ki a Magyarok Nyilai és a terrorszervezet vezetője pedig Budaházy György lett. A célpontokat és az elérni kívánt célt is az elsőrendű vádlott határozta meg- fűzte hozzá az ügyész, hozzátéve, hogy a vádlott olyan kijelentést is tett, hogy az általa irányított szervezetben „hierarchia van, nem demokrácia”. Ezt igazolja, hogy amikor a vezetőt elfogták, a bűnszervezet még kint lévő tagjai tanácstalanok lettek, hiszen Budaházy Györgynek nem volt helyettese. Prancz Balázs ezek után sorba vette mind a kilenc vádpontot, amelyek közül az első szerint a másodrendű vádlott és ismeretlen társa megpróbálta felgyújtani az SZDSZ XI. kerületi, valamint a szocialisták két pártirodáját is. Az ügyészség képviselője hozzátette, ennek célja az Országgyűlés működésének befolyásolása, az akkori kormánypártok és a velük szimpatizálók megfélemlítése volt, majd utalva a közelmúltban elkövetett párizsi és brüsszeli terrortámadásokra, hangsúlyozta, a terrorcselekmény lényege a megfélemlítés. Adat keletkezett arra továbbá, hogy Budaházy fideszes pártirodák megtámadását is számba vette, ám a tagok ezt erősen ellenezték, így végül letett tervéről.

Bosszúból verhették meg Csintalan Sándort

Az ügyész szerint bizonyítható az is, hogy Budaházy utasítására vascsövekkel verték meg súlyosan Csintalan Sándor volt MSZP-s képviselőt, aki a Hír Televízió egyik műsorában szocialista ügynöknek nevezte az elsőrendű vádlottat. Elhangzott, Csintalan a verés közben az életéért könyörgött és nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádbeszéd kitért rá, a másodrendű vádlott ugyancsak „főnöke” parancsára lőtt rá Hiller István házára, illetve bizonyítható, hogy a Kóka-villa elleni támadásban Budaházy György személyesen vett részt. Utóbbi két cselekmény célja ugyancsak a megfélemlítés volt, ahogy  az újlipótvárosi Hollán Ernő utcában található Broadway jegyiroda elleni és melegbárok elleni fellépés, valamint   egy székesfehérvári bankautomata felrobbantása, hogy a terrorszervezet működéséhez, katonáinak támogatásához szükséges pénzt megszerezzék. De a vádlottak terhére róják a volt titokminiszter, Szilvásy György vidéki ingatlanánál elkövetett robbantást is.

Súlyos büntetéseket kért az ügyész a vádlottakra. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Súlyos büntetéseket kaphatnak

A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője a büntetéskiszabás kapcsán azt emelte ki, hogy ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. Az ügyész az összesen tizenhét vádlott közül Budaházy Györgyre és egyik társára húsz évet megközelítő fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, tucatnyi vádlottra 10-15 év körüli szabadságvesztéseket, felfüggesztettet viszont csak egyetlen vádlottra, akinél az ügyészség szerint nem bizonyítható a bűnszervezethez tartozás. Mivel a vád szerint az elkövetés bűnszervezetben volt, ezért ez a feltételes szabadlábra helyezés kizárásával jár.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu