El kell felejteni a liberális dogmákat a népesedéspolitikában - PS-interjú Boros Imrével
Úgy tűnik, hogy az új kormány mindenekelőtt az ország biztonságának fenntartását tartja szem előtt, és ezen belül a gazdasági stabilitás kiemelt fontosságú – fejtette ki lapunk kérdésére Boros Imre közgazdász. Szerinte fenn kell tartani a 4-5 százalékos növekedést, de ezt úgy, hogy a belső gazdasági tényezők komolyabb hangsúlyt kapjanak. "Itt van nagyobb esélyünk arra, hogy növekedjünk, hiszen a hazai cégek mintegy 2 millió embert foglalkoztatnak, míg a multik jó esetben talán félmilliót" - mondta Boros Imre. A közgazdász nyomatékosította, a hosszú távú biztonság alappillére a népesedési politika talpra állítása, amelyet még 1981-ben sikerült kisiklatni. Boros Imrével az új kormány várható gazdaság politikájáról beszélgettünk.
A kormány a következő négy évben a népesedést, a családpolitikát teszi első helyre. Ön szerint mit kellene, vagy mit lehetne megtenni a demográfiai katasztrófa elkerülésének érdekében?
Az elmúlt években a polgári kormány már sok mindet megtett. Az úgynevezett női termelékenységi ráta sokat javult, vagyis az a mutató, hogy átlagban egy nőnek hány gyereke van. Ez korábban 1,2 volt, mára már felkúszott 1,5-re. De ez még mindig nem a 2,1, amely az ország népességének szinten tartására lenne elég. Szerintem itt még lenne mit csinálni. Régi évszázadok tapasztalatát érdemes lenne feleleveníteni a modern körülményekhez igazítva. A paraszti világban anno nem fizettek gyest és nyugdíj se volt, mégis rendben zajlott a gyerekekről és az idősekről való gondoskodás. Természetesen a gyerekvállalás egyéni döntés kérdése, de a népességszám fenntartása azonban társadalmi érdek. A két szempont közt kellene azonban valahogy hidat verni. Például ha valakinek nincs gyereke, akkor 30 felett egy kis adót kellene kivetni rá. Nyugdíjasok esetében érdemes lenne megfontolni, hogy azok az anyák, akik több gyereket neveltek fel némi nyugdíj prémiumot kaphassanak. Persze ebben az esetben komoly társadalmi ellenállás lesz, és liberális hőzöngés reggeltől estig: nők jogai, emberi jogok, az abortusz joga. Ezek majd mind dalba lesznek foglalva. Magyarul be kéne másolni azt, ami még akár a második világháború utáni évtizedekben még jól működött. Én például 47-ben születtem, és akkor még évente 200-210 ezer gyerek született. Továbbá elengedhetetlen a közvéleményt és közbeszédet megfelelő irányba való terelése. Jelenleg domináns balliberális vonulat borzalmasan dekadens és demoralizáló.
A gazdaság végre-valahára dinamikusan bővül, és mire érdemes figyelni, ha azt akarjuk, hogy ez kedvező tendencia sokáig fennmaradjon?
Elsősorban a magyar tulajdonú gazdaság érdemel nagyobb figyelmet, amely szektorral az elmúlt évtizedekben mostohán bántak vele. Itt szükség volna tőke transzferekre és technológiai újításokra és a képzés javítása is elengedhetetlen. Erre most van pénz, de a lényeg nem is ez, hanem az, hogy bizonyos piaci mérkőzéseket lejátsszunk. Gyakran nem arról van szó, hogy a magyar tulajdonú szektor nem termel hatékonyan, sokkal inkább arról, hogy nehéz a piacra jutásuk és mások teszik zsebre a hasznot. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar pontosan erről szól. Én a méz esetével szoktam példálózni. Bizonyos magyar piaci szereplők keményen összejátszanak az exportpiaci tényezőkkel. Olcsón felvásárolnak, külföldön drágán eladják és megosztoznak a profiton. Addig a termelőnél van az összes kockázat. Termelőnél 1000 forintél lehet mézet kapni, míg ugyanez Budapesten 2000 forint, ám külföldön már 4000 forint. Gondoljunk bele csak, hogy milyen szépen lehet a 3000 forinton osztozkodni. Itt a munka, ott a profit. És számtalan ágazatban ugyanez a helyzet. Jó volna, ha termelők közelebb kerülnének a piacokhoz. Annak idején léteztek ezek a termelő és értékesítő szövetkezetek, amelyek integrálták a tagokat. De a termelők voltak a tulajdonosok, és ennek révén sokkal jobban jöttek ki. Bár manapság a szövetkezet szó nem hangzik valami jól, ezért érdemes lenne más nevet találni az ilyesminek.
A magyar kis- és közepes vállalkozások 2 millió embert foglalkoztatnak. Sok szakértő úgy véli, hogy komoly hatékonysági problémák vannak ebben a szektorban.
Igen, ez így van. Nemcsak a multikhoz képest vannak lemaradva, hanem a régiós szinten is. A vidékfejlesztésben van még mit tenni, aminek kapcsán nemcsak az uniós forrásokra, hanem belföldi pénzekre is lehetne támaszkodni.
Az új kormányban létrejön egy új minisztérium, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mi lesz ennek a feladata?
Ez egy gazdasági minisztérium lesz, amelynek a műszaki fejlesztés előmozdítása lenne a célja. Palkovics László egy felkészült ember, eredetileg egyetemi tanár. De az iparban is ugyanaz a fő probléma, mint a mezőgazdaságban. Fontos volna, hogy a szép számmal jelenlévő multik nálunk vásároljanak alkatrészeket. Ugye az autógyárak az alvázat és motort saját maguk gyártják, és minden más dolgot külső szakcégektől vásárolják. Ide például kívánatos volna beépülni.
A bank rendszer szinte teljesen átalakult az elmúlt években. De a vállalkozók gyakran panaszkodnak arra, hogy túl kényelmesek és nem igazán törik magukat a hazai vállalkozások finanszírozásában?
A bankoknak idáig az volt fő céljuk, hogy kiszolgálják a multikat és minél jobban lehúzzák a lakosságot. Ugye a bankok a multikon nem sokat tudtak keresni, ezért hogy növeljék a bevételeiket, gyorsan rányomtak 30 milliárd eurónyi devizahitelt a magyar lakosságra. Hál isten ennek vége. Aki itt maradt, az most törheti az okos fejét, hogy miből csináljon pénzt. Talán majd beeveznek a rizikósabb kis- és középvállalkozási szektorba. Amelyiknek ez nem tetszik, az elmegy, de azért lesz, aki marad.
