Árnyékellenzék, árnyékboksz, árnyékbefektetés

Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter az ATV-ben tiltakozott a minimálbér emelése ellen, miközben Dobrev az uniós minimálbér mellett kampányol – akkor ez most az árnyékkormány árnyékválsága, vagy az árnyékkoalícióskormány árnyékvitája? Nehéz megfejteni. De az is lehet, hogy fatális tévedés történt: elfelejtettek szólni neki, hogy a neoliberális DK már egy hónapja szigorúan szociáldemokrata termékekkel házal. Hogy lesz ebből így külföldi kampányfinanszírozás? Egy instabil politikai képződménybe még egyszer nem fognak befektetni (árnyékban sem) a tengerentúlról, hisz 2022-ben már ráfáztak egyszer! Megindult a tülekedés – vajon kinél landol a következő utalás?    

Világos, hogy Gyurcsányék árnyékkormányának célja az ellenzék beárnyékolása, habár az is világosan látszik, hogy nélkülük is nagy a sötétség. Elsötétített világban pedig éppen a lényeg nem látszik, ami ebben az esetben a pénz. Mert a kérdés az, s minden könyöklés erről szól, hogy a jövőben kinek a bankszámláján (vagy kisládikájában) landol majd a következő tengerentúli támogatás? Ki lesz „érdemes” a dollármilliókra? Mert az biztos, hogy a 2022-es projekt, azaz a Márki-Zay Péterrel kísérletező szivárványkoalíció borzalmasan rossz befektetésnek bizonyult.

Karácsony Gergely a Budapest Fórumon, Dobrev Klára pedig Brüsszelben igyekszik bizonyítani. Fekete-Győr András Bajnaival „kávézgat”, de Gyöngyösi Márton is igyekszik éltanulónak tűnni az amerikai nagykövetségen. Hosszú a sor, nagy a tülekedés, de vajon ki nyeri meg a főnyereményt?

Gyöngyösi Márton Forrás: US Embassy Facebook

A külföldi szponzoroknak egy épkézláb politikai aktorra van szüksége, olyanra, amely feltétel nélkül kiszolgálja őket. Egyben olyanra is, amely képes jobb eredményre 2024-ben, mint a legutóbbi választásokon. Előbbiből tucatnyi is akad a hazai baloldalon, utóbbi viszont még kétséges.

Vajon miért készít Gyurcsány pártjának árnyékkormánya árnyékkormányprogramot 2023-ban? Miért hívja meg Brüsszelbe Dobrev Klára a Tanítanék Mozgalmat (ami nem mellesleg a Tanítanék Mozgalom totális hitelvesztéséhez vezet) és mutogatja őket a brüsszelitáknak?

Költői kérdések…

Nyilvános erődemonstráció folyik, amelynek nincs más célja, mint annak bizonygatása, hogy a szociáldemokráciának elkeresztelt politikai termékkel házaló Demokratikus Koalíció vissza fogja állítani a duális versenyt. Azaz olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a választópolgár racionálisan csupán a Fidesz–KDNP-pártszövetség és a Demokratikus Koalíció között dönthet majd. Bal- vagy jobboldal? Szociáldemokrácia vagy nemzeti konzervativizmus? Dobrev vagy Orbán? Így a többi ellenzéki szavazat pazarlásnak tűnik majd.

Ezért vív kétségbeesett utóvédharcot Karácsony Gergely, ezért találkozik a Budapest Fórumon a ’22-s választások külföldi szponzoraival, s ezért szervez október 23-ára olyan rendezvényt a városháza, ahol a „civilek” fognak „megemlékezni”. Hisz a főpolgármester mögött nincs párt (A Párbeszéd mérhetetlen budai médiapárt csupán), mozgástere a városházán beszűkült, jól láthatóan nem ura már hivatalának.

De ez az oka a Momentum fura mozgásának is. Bedő Dávid Svédországnak kampányol, Donáth Anna heti rendszerességgel számol be arról, hogy Věra Jourovához fordult valami mondvacsinált ok miatt (árulkodott), Fekete-Győr András pedig Bajnai kegyeit keresi.

És a többiek? Legfeljebb a túlélés lehet a céljuk, pénzt nem valószínű, hogy külföldről még egyszer kapnak. A Jobbikot az amerikai nagykövet letesztelte (nem fordult-e vissza az oroszokhoz és leszámolt-e végleg az antiszemita nézetekkel), de a 2010-es parlamenti premierjük óta nem voltak ilyen rossz állapotban. Szervezeteik megszűntek, aktivistáik szétszéledtek, politikai hitelük nincs már. Ennyi identitásváltást nem bírt el egy politikai közösség. Ergo: a Jobbik rossz befektetés.

A szegfű tényleg elhervadt (ahogy arra Újhelyi István már felhívta a figyelmet – ki is rúgták ezért!), aki pedig éppen nincs pozícióban, de ambíciója és képessége lenne rá, az átlépett a Demokratikus Koalícióba, vagy azon gondolkodik, hogy inkább „civilként” vág neki a helyhatósági választásoknak. Tehát a szocialistákba sem érdemes invesztálni.

Az LMP társadalmi támogatottsága minimális – habár egyedül náluk látszik olyasfajta erőfeszítés, hogy szabadulnának Gyurcsány árnyékától és inkább konstruktív ellenzéki politikát folytatnának, mint a sehová nem vezető céltalan, vagy célzott orbánozásban (ahogy a kettő közötti „különbségre” Donáth Anna az ATV-ben felhívta a figyelmünket). Az LMP nem a dekonstruktív rendszerellenzéki testtartásban látja a siker zálogát, így ők ki fognak esni ebből a versenyből. (Lehet, hogy igazából nem is voltak benne.)

Más meg nincs, legfeljebb az örök tüntetők, a „hivatásos civilek” (ahogy Békés Márton nevezte őket), a nagy kormányellenes szervezetlen massza, amely pártot nem talál, de évről évre kitermel egy-egy Lilit vagy Blankát – aki inkább válik a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó áldozatává, mint népmesei hőssé. Hisz ahogy felemelik, ugyanolyan gyorsan ejtik majd le, ha már nem lesz rá szükségük.

A verseny tehát árnyékban, de láthatóan egyre fokozódik. Az ember érzése néha az, mintha egymást jobban utálnák, mint a kormányt. De le fogják egymás közt játszani, ha nem is 2024-ben, a rákövetkező, 2026-as parlamenti választásokon mindenképpen. Addig pedig kifelé mindenki a jobbik (nem a Jobbik) arcát mutatja majd.

Éppen ezért furcsa és érthetetlen, hogy Bodnár Zoltán miért beszélt ennyire az árnyékkormány programja ellen. Most egységet kellene mutatni, hisz a DK-nak éppen ez az „erőssége”. Talán kavics került a gépezetbe, vagy egy árnyékkormányválság szemtanúi vagyunk, vagy Bodnár Zoltánnak tényleg senki nem szólt…

Ha nem penderíti ki Dobrev Klára Bodnár Zoltánt az árnyékkormányból záros határidőn belül, akkor a válasz is árnyékban marad.

Pedig mély sötétség van odaát Gyurcsány árnyéka nélkül is.

Vezető kép: Budapest, 2022. szeptember 19. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselőjének sajtótájékoztatója, a budapesti Off Kultúrszövőgyár Rendezvényközpontban. Dobrev Klára a párt árnyék-miniszterelnökeként bemutatja az árnyékkormánya tagjait, itt például Bodnár Zoltánt.   fotó: Hatlaczki Balázs