Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein – fogalmazott az Állami Számvevőszék elnöke a kórházak és szakrendelők ellenőrzése kapcsán. A Magyar Időknek adott interjúban hozzátette, az egészségügy egyes területeken “pazarlóan működik, de az emberek, az adófizetők még csak meg sem kapják a megfelelő ellátást. Nem lehet mindenben az államra mutogatni”.
“Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut” – foglalta össze az ÁSZ egészségügyi intézményekkel kapcsolatos vizsgálatainak tapasztalatai eredményét Domokos László a Magyar Időknek adott interjújában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke példaként említette, találtak olyan kórházat, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést. Több esetben tapasztalták, hogy az intézmények nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről, vagy az intézményvezetők hamis nyilatkozatokat tettek a gazdálkodásról. Mint fogalmazott,
rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem. Elképzelhetetlen pénzügyi viszonyok uralkodnak néhol az egészségügyben. Ráadásul a korrupció ellen védelmet nyújtó kontrollrendszereket gyakorlatilag egyik ellenőrzött egészségügyi intézményben sem alakították ki megfelelően.
Az ÁSZ elnöke hozzátette, két olyan intézményt is találtak a fővárosban, amelyek betartották a szabályokat, eredményesen és hatékonyan költötték el a forrásaikat, és ki is jöttek a keretből. Olyan kórház is akadt, amely nagyjából szabályszerűen működött, ahol törekedtek az előírások betartására. Véleménye szerint az ilyen intézmények vezetőit nem szabad leváltani, ott azonban be kell avatkozni, ahol a gazdálkodásban súlyos szabálytalanságok vannak, és ez nincs összefüggésben azzal, hogy az intézményvezető különben milyen kitűnő orvos.
Domokos László szerint Kásler Miklósnak több lehetősége is van a helyzet rendezésére, leválthatja például az érintetteket, összevonhatja az adott intézmény gazdálkodását egy másikkal, esetleg külön pénzügyest küldhet oda. Úgy vélte, emellett szemléletváltásra van szükség az egészségügyben, hiszen ha egy kórház betartja a szabályokat, nem költi el a forrásait, előfordulhat, hogy megkurtítják a költségvetését, miközben a felelőtlenül pazarló intézményeket mindig kihúzza az állam a bajból. Úgy vélte,
a szemléletváltásnak tehát egyrészt abban kell állnia, hogy az egészségügyi vezetők megfelelően bánjanak az állami pénzzel, az adófizetők pénzével, s ezt a kormány szigorúan ellenőrizze. Az az intézményvezető pedig, aki ennek az elvárásnak nem tud megfelelni, ne hozhasson több gazdasági döntést.
Az ÁSZ-elnök arról is beszélt, a sürgősségi betegellátásban túl hosszú idő, hogy 12 órán belül látják el a betegeket, miközben a mentők húsz percen belül megérkeznek a helyszínre. Föltette, “az egészségügyi intézménynek miért van fél napja arra, hogy megkezdje a veszély elhárítását?” Az ÁSZ emiatt a terület rendszerszintű vizsgálatára készül. Úgy vélte, „az volna a megfelelő, ha lenne az ország minden pontján olyan intézmény, amely a hét minden napján, ünnepnapokon is fogadná a sürgős ellátást igénylőket, mégpedig úgy, hogy azonnal megkezdi a bevitt személy ellátását, a veszélyhelyzet elhárítását”. Úgy fogalmazott,
az egészségügy százmilliárdos összegekből gazdálkodik évente, s nagyon nem mindegy, hogy mi lesz ennek a summának a sorsa. Az ország nem lehet versenyképes, ha az egészségügy pazarlóan működik. S nem elég, hogy pazarlóan működik, de az emberek, az adófizetők még csak meg sem kapják a megfelelő ellátást. Nem lehet mindenben az államra mutogatni.
Forrás: magyaridok.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS