A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben a gazdák szolidárisak, betartják a szabályokat – derül ki a Market Insight internetes közvélemény-kutatásából.
A mezőgazdaságot mindig is jellemző szokásos bizonytalansági tényezők sorában idén megjelent egy nem szokásos elem is: a koronavírus-járvány. A gazdák, bár kissé borúsnak látják a kilátásaikat, igyekeznek úrrá lenni a helyzeten. Bizonytalanságukat fokozza, hogy jelenleg még sok kérdésre – köztük a legfőbbre: meddig tart a pandémia – nem létezik válasz. Mindenki igyekszik a maga feleleteit megtalálni, és e szerint cselekedni. Ugyanakkor a saját gazdaságuk helyzetét jobbnak ítélik meg, mint a magyar gazdaság egészének várható kilátásait.
A földeken alapvetően kisebb a fertőzésveszély, de a szokásos munkamenet alaposan megváltozott, kezdve az előrehozott inputanyag-vásárlások megszervezésétől a kötelező higiénés és távolságtartási szabályok követéséig. Az idősebbek egy része – szem előtt tartva az őket óvó felhívásokat – tartózkodik a napi ügyek intézésétől. A középkorúak és fiatalabbak pedig arról számoltak be, hogy segítenek nekik a mindennapokban. A koronavírus-veszély a megkérdezettek négyötödének megváltoztatta a munkavégzésben eddig megszokott napi rutinját – minél nagyobb a gazdaság, annál inkább. A kisebb családi gazdaságok – ahol a lakóhely és a gazdaság központja gyakran egybeesik, és a családtagok végzik a munkát – sokkal kevesebb változtatásra kényszerülnek. A járvány következtében meghozott intézkedésekhez a túlnyomó többség alkalmazkodott, és képes elvégezni a munkáját. Elmondható, hogy a bizonytalanság ellenére a gazdák szolidárisak, és betartják a szabályokat.
A gazdák átlagosnak tartják a gazdaságuk szempontjából kulcsfontosságú döntésekhez szükséges információkhoz való hozzájutást. Elfogadják, hogy járványhelyzetben nehéz pontos tájékoztatással szolgálni, egyébként is megszokták a bizonytalanságot. Ugyanakkor számos üzletileg fontos tudnivalót hiányolnak. A gazdaságok jelentős része már azt is számba vette, milyen hatással lenne, ha kiesne néhány munkavállalója. Több, mint 50 százalékuknak komoly gondot jelentene, ha a járvány következtében munkavállalóik ötöde nem tudná ellátni a feladatait. A nagyobb gazdaságok számára ez a probléma inkább kezelhető, mint a kisebbek számára, különösen ott, ahol a családtagok segítségére sem számíthatnak. A szántóföldi növénytermesztést illetően a megkérdezettek több, mint kétharmada számol értékesítési nehézségekkel. A növényvédőszer-ellátásban csak a gazdaságok nyolc százaléka nem számít problémákra. Egyharmaduk némi késésekkel, további egyharmaduk pedig több-kevesebb szert érintő áruhiánnyal kalkulál. Húsz százalékuk szerint pedig komoly késések várhatók.
Átalakultak a preferenciák és a beszerzési források is, felértékelődik a kereskedő szerepe a döntésben. Ha nincs a tervezett szer raktáron, a pótlást illetően a gazdák lojalitása szinte egyenlő mértékben oszlik meg a márka, a megszokott kereskedő és a növényvédelmi tanácsadó partner között. A növényvédelmi végzettséggel is rendelkező nagyobb gazdaságok ugyanakkor maguk döntenek a váltásról. A gazdaságok csaknem kétharmadában (63 százalék) a megszokotthoz képest előbbre hozzák a növényvédő szerek beszerzését; ez a gyakorlat a nagyobb gazdaságokban gyakoribb – hiszen van rá lehetőségük –, mint a kisebbek esetében. Egyelőre a gazdaságok alig tizedében maradtak el növényvédelmi kezelések. A gazdaságok 10 százaléka számolt be arról, hogy az eredeti tervekhez képest változások lesznek a vetésszerkezetükben.
A Market Insight Kft., a mezőgazdaságra szakosodott magyar tulajdonú piackutató március 21. és 31. között pro bono közvélemény-kutatást végzett az agrárvállalkozások körében arról, milyen hatással van gazdálkodásukra a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet. Internetes adatfelvétel útján 715-en válaszoltak, közülük 420 szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó döntéshozó. Partnerek az Agrárágazat, az Agroinform és az Agrofórum voltak.
Forrás: Market Insight
János
2020-04-13 at 14:51
Tisztelt Kormány!
Így gondolom, a gazdaságélénkítő beruházások jelentős részét az agráriumban korszerű, öntözéses gazdálkodásának fejlesztésére kell fordítani. Kiugrási lehetőség Hazánk számára egy modern élelmiszerfeldolgozó ipar megteremtése mellett.
Az öntözéses gazdálkodás kialakítása ráadásul sok alulképzett munkaerőt szívnak fel.