Pesti Srácok

Az Akta – A migránsháború helyszínén tapasztaltuk meg a szolgálatok jelentésének valóságosságát

Egy héttel ezelőtt a déli határ szerb oldalán, az embercsempész bandák közötti eddigi legdurvább összecsapásban - a helyi hírek szerint - hat ember halt meg, öten pedig megsérültek. És ez csak egyetlen éjszaka mérlege volt. Egy olyan éjszakáé, amikor hét órán át szinte megállás nélkül szóltak a fegyverek az erdőben. Az Akta stábja éppen akkor forgatott a helyszínen, amikor a szerb hatóságok bevetése szintet lépett és különleges egységek, egyenruhások százaival települtek a Délvidékre, hogy megtisztítsák a fegyveres embercsempész terroristáktól az erdőket. Exkluzív helyszíni riportunkban nemcsak azt mutatjuk meg, hogyan épült a különleges egységek tábora és hogyan kezdődött a bevetés, hanem megmutatjuk azt a Horgos melletti területet, amit korábban a rendőrök sem mertek megközelíteni. A Szelevényi erdőben, a régi majorságban, ahová most Az Akta stábja bejutott, volt hogy több ezer migráns tanyázott. Itt történt egy hete az összecsapás - a helyszínen nemcsak a leszámolás nyomait, hanem egy véres szamurájkardot is találtunk. A helyszínen megtapasztalhattuk a magyar titkosszolgálatok a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló, tegnap nyilvánosságra hozott jelentésének borzalmas valóságát.

-mondta Dejan Luković a szerbiai rendőrség segédigazgatója, aki a napok óta tartó akciót irányítja, földön és levegőben. A rendőrség és a csendőrség speciális egységei több száz fővel és páncélozott járművekkel takarítanak. 870, 157, 78 - egymás után érkeznek a számok, melyik nap éppen mennyi illegális migránst gyűjtöttek be.

Azt ígérik, ezúttal az összes rendelkezésre mozgósítható erejüket bevetik, hogy a krízis megszűnjön és kezelni tudják a helyzetet. Azt is mondják, hogy a mostani az elmúlt évek egyik legátfogóbb és leghatásosabb akciója. Valóban, most migránsokat csak elvétve látni az érintett településeken. A lakosság ugyanakkor szkeptikus. És nem véletlenül. Az elmúlt nyolc évben leginkább azt tapasztalták, hogy nem védi meg őket senki. Sokáig a rendőrség ki sem vonult, ha lövöldöztek a migránsok, ha pedig volt egy-egy akció, begyűjtöttek valamennyit, elvitték a befogadóállomásra, ahová már mentek is értük a taxik. Azok a taxik, akiket senki sem ellenőrzött. De miért is tették volna, amikor taxival illegális migránst szállítani nem számított embercsempészetnek.

PestiSracok facebook image

Ma még sokan vannak azon a véleményen, hogy a látványos, valóban nagy horderejű akció valójában a választások kampánydíszlete. Addig viszont, ameddig a különleges erők a helyszínen vannak, valóban biztonságosabb a környék.

Fotó: PS

Időközben Szlovákia is lépett. Robert Fico szlovák miniszterelnök és Matus Sutaj Estok belügyminiszter bejelentették, hogy nagy erőket vonultatnak fel a Magyarországgal közös határon.

- közölte az új szlovák kormány ki. A szlovák hatóságok látványos akciója a héten nagyobb részt lezárult.

A titkosszolgálatok igazolják, hogy terrorszervezetek jelentek meg a déli határnál

Magyarországon titkosszolgálati jelentés készült a déli határnál tapasztalt terrorkockázatokról, terrorista csoportok jelenlétéről, a terrorizmus és a migráció összefüggéséről.

– foglalta össze

legújabb Facebook-posztjában

Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője részletezte, hogy

  • a szerb–magyar határon már jelen vannak az ismert terrorszervezetek, mint az ISIS, al-Káida, Hamász;
  • egyre több európai célpontú terrorcselekményre vonatkozó információ keletkezik a térségből;
  • a tálibok is jelen vannak a Vajdaságban, sok embercsempész rokoni kapcsolatban áll afganisztáni tálib kormányzati vezetőkkel, illetve a hozzájuk köthető Haqqani terrorcsoport tagjaival;
  • a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte az afgán embercsempészek tevékenységét;
  • rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat a határon.

Terrorizmus és migráció - Részletek a Nemzeti Információs Központ titkosítás alól feloldott októberi jelentéséből

A teljes jelentés a Parlament oldalán ITT olvasható el.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!