Lövések az ügetőn: néhány hét múlva eldől Vizoviczki verőemberének sorsa

December 6-án kezdi tárgyalni másodfokon a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet ügyét a Fővárosi Ítélőtábla – értesült a PestiSrácok.hu. A táblabíróság ezen kívül még december 15-ére és jövő január 12-ére tűzött ki határnapokat, így az utóbbi napon jogerős ítélet születhet az ügyben. Úgy tudjuk, a bíróság nyilvános ülés helyett tárgyalást tart majd, azaz a Fővárosi Ítélőtábla bizonyítást vesz fel. Információink szerint több, a 90-es évek alvilágához köthető személyt is meghallgathatnak majd tanúként a másodfokú eljárásban.

Végezni akartak a hajtóval

A vád és az elsőfokú ítélet szerint 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csaba sértettet, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfire. Tanyit és társait 2014. december 16-án tartóztatták le és vonták eljárás alá. Az elsőfokú ítélet szerint Tanyi és vádlott-társai (köztük két testvére, János és József) előre megbeszélt szerepe az volt, hogy neki a merénylethez figyelést biztosítsanak, illetve kocsival a menekülésben segítsék. Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak – őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el, – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál – az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Mindezek miatt június 7-én a Fővárosi Törvényszék Varga Gabriella vezette tanácsa előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete miatt első fokon tizenegy év fegyházbüntetésre ítélte Tanyi Györgyöt. Két testvére, József és János egyaránt nyolc évet kaptak, míg az eljárás során együttműködő B. Lászlót négyévi szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék. A vádlottakat több évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. Az ügyészség súlyosbításért, a védelem felmentésért fellebbezett.

Fontos bizonyítékok tűntek el

A bíróság szerint a Lakatos Csaba elleni merényletkísérlet része volt a „sajátos kis magyar bandaháborúnak”, Tanyiék szerepe pedig már a bűncselekmény elkövetése után felmerült, de az akkori alvilág még összezárt, így a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egy éven belül megszüntette. A gyilkossági kísérlet felderítését egyébként az sem segítette, hogy az Aranykéz utcai robbantás ügyéhez hasonlóan több bizonyíték egyszerűen eltűnt a rendőrségről. A tanácsvezető az egyik tárgyaláson meg is említette, hogy például a helyszíni szemléről készült videofelvétel a BRFK életvédelmi alosztályát akkoriban vezető Doszpot Péter lezárt szekrényéből tűnt el.

Elfogadták a keresztapa vallomását

Fordulat az ügyben azután következett be, hogy a szakértői véleményeket, híváslistákat kiegészítették azok a vallomások, amelyek a húsz év után az újraindított eljárásban keletkeztek. A törvényszék figyelembe vette a kecskeméti maffiaper fővádlottjának, Radnai Lászlónak a vallomását is. Tanyi György neki állítólag beismerte a bűncselekmény elkövetését. Radnai vallomásában előadta, hogy a merényletkísérlet napján, az esti órákban kapott egy telefont, hogy Tanyi egy „nagyon fontos ügyben szeretne vele beszélni”. A férfi nem sokkal később megjelent a volt keresztapa leányfalui háza környékén és “bepánikolva” elmesélte, hogy Portikék kérésére csinált egy „nagy hülyeséget” és rálőtt Lakatos Csabára. Radnai kérdésre elmondta, hogy az elsőrendű vádlott azért fordult hozzá, mert tudta, neki nagyon jó rendőri kapcsolatai vannak, így meg tudja érdeklődni, „hogyan áll az ügy”, „mennyire van képben a rendőrség”. Radnai szerint Tanyi azt is elárulta, hogy Portiktól kapta a merényletkísérlethez használt fegyvert. A Radnai házánál történt találkozón a volt keresztapa szerint jelen volt még egykori conti-caros cégtársa és a hírhedt Energol Rt. külkereskedelmi igazgatója, F. Attila is, akit korábban a Cinóber-gyilkosság megrendelésével vádolt az ügyészség. Ők nyomozati vallomásaikban cáfolták Radnai elmondásait, de a bíróságon már nem kellett megjelenniük. Arról, hogy Tanyi húzhatta meg a ravaszt, maga Portik Tamás is beszélt évekkel ezelőtt a Prisztás-gyilkosság egyik tárgyalásán, azt azonban határozottan visszautasította, hogy ő lett volna a megbízó.

Portik is képbe került

Lakatos meglövetésével Portikot valóban nem gyanúsították és vádolták meg, ugyanakkor a bírónő utalt rá, az eljárás során felsejlett a felbujtó kiléte is, hiszen tanúvallomások szerint a támadás indítéka az lehetett, hogy Prisztás József meggyilkolása után Lakatos a rendőröknek elkotyogta, Portik Tamásnak állhatott érdekében a milliárdos vállalkozó eltüntetése. Ez az információ valahogy visszajutott az Energol-vezérhez, így már Lakatos lett a következő célpont, aki vallomásában kitért rá, hogy a vele jó viszonyban lévő egykori operatív főnyomozó, Sándor István „Papa” is figyelmeztette, "Portikék le akarják lövetni”.

A Pintér elleni lejáratókampányba is belekeverték Tanyit

Tanyi legutóbb azért került reflektorfénybe, mert a nevét összefüggésbe hozták a Pintér Sándor belügyminiszter ellen szervezett lejáratási akcióval. Ismert, az Egymásért alapítvány kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert ellen bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Jakubinyi a vád szerint Tanyi György ügyvédjét próbálta meg rábírni arra, hogy ő Tanyit szökésre beszélje rá, és Pintérrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre. Úgy tudjuk, a hírhedt verőlegény utólag értesült az egész titkosszolgálati színezetű próbálkozásról, és tanúként azt vallotta, Jakubinyivel soha, semmilyen közös üzleti ügye nem volt, sőt, nem is ismerték egymást személyesen. Jakubinyi büntetőügye november 29-én kezdődik a Fővárosi Törvényszéken.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu