Feltárulnak az alvilág titkai: tizenhat gyilkosságban kötött vádalkut a felvidéki maffia királya
Vádalkut kötött a Turúcszentmártoni Járási Ügyészség ügyészével tizenhat gyilkosság ügyében a hírhedt besztercebányai szlovák maffiavezér, Mikuláš Černák, akinek segítségével már több, sokáig felderíthetetlennek hitt emberölést is sikerült megoldani. Az alku tényéről Martin Kováč járási ügyész tájékoztatta decemberben a szlovák sajtót. Ez az egyezség a helyi alvilág egyik első számú vezetőjével példátlan a szlovák kriminalisztika történetében.
Mikuláš Černák, a szlovák alvilág egyik leggazdagabb és legrettegettebb vezetője 1993-ban szervezte meg Szlovákia legerőszakosabb maffiacsoportját. A csapat „portfóliójába” tartozott a zsarolás, pénzmosás, védelmi pénzek szedése, az emberrablás és a bérgyilkosság is. A maffiavezér legközelebbi társa Ján Kán volt, hiszen a férfi és Černák diákkoruktól ismerték egymást, ahogy régi barátság kötötte össze őket a bűnszervezet pénzügyi felelősével, Miloš Kaštannal is, de Černák kedvenc „katonája” Csémi Misi volt, aki azt követően csatlakozott a maffiacsoporthoz, hogy megölte a Dunaszerdahelyen 1999-ben kivégzett Pápay-klán pénztárosát. Csémi jelen volt a poprádi Gerlach szállóban is, amikor kivégeztek egy volt rendőrt, Gustáv Slivenskýt . Černák maga szúrta le az egyenruhást, majd Csémi levágta a fejét, aki egy sor gyilkosságban közreműködött még egészen 1997-es meggyilkolásáig.
Hullottak a maffiavezér emberei
Černák legmegbízhatóbb emberei közé tartozott Andrej Ambróz is. Ő azt követően, hogy főnökét letartóztatták, felügyelte a maffiavezér üzleteit, de vigyázott Černák tigriseire is. Ambróz holttestét 2006-ban találták meg egy lángoló autóban, őt és a mellette ülő férfit is fejbe lőtték. Slavomír Surový volt a bandavezér figyelőembere, de ő ellenőrizte le azt is, hogy Černák autója nem robban-e fel a beindítást követően. Surovýról elterjedt, hogy haláluk után még ki is fosztotta a meggyilkolt személyeket. A jelenleg tizenötéves fegyházbüntetését töltő bűnöző több emberölésnél is jelen volt, ám később főnöke ellen fordult és Černák ellen vallott. Szintén több gyilkosságban vett részt Peter Šipula, aki, volt, hogy egy súlyzóval verte agyon áldozatát, de a bűnszervezet érdekében halálosan megfenyegette az egyik tanút is, mert Černák ellen akart vallani.
Leszámolás a kórházban
A maffiavezér által irányított bűnszervezet más szervezett bűnözői körökkel is kapcsolatban állt. Ezek közül az egyik legismertebb a Sykora-klán volt, akinek vezetőjével, Róbert Lališsal Černák együtt tervelte ki 1997 szeptemberében Robert Holub kassai maffiavezér megölését. A cél az volt, hogy Černák emberét, Karol Kolárikot juttassák a kelet-szlovákiai alvilág élére. A Holub elleni első gyilkossági kísérletet egy benzinkúton követték el. A bérgyilkos nem volt más, mint a Magyarországon és Szlovákiában is életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč, aki egy motorról rá is lőtt Holubra, de nem járt sikerrel. Két nappal később Černák találkozóra csalta ellenlábasát a pozsonyi Danube Hotelbe. A megbeszélésre betoppant az álarcot viselő Roháč, aki tüzet nyitott: megölte Holub testőrét, Štefan Fabiánt. Az elmenekülő, ám a súlyosan megsebesített Holubot a pozsonyi Ladislav Dérer kórházban kezelték, de a sorsát nem kerülhette el. Az intenzív osztályon feküdt, amikor Roháč 1997. október 5-én egy létra segítségével felmászott a kórház felső emeletéhez és az ablakon keresztül lőtte agyon a kassai férfit.
A politikáig érő rendőrgyilkosság
A Černák-féle csoport tevékenysége 1997 végén fejeződött be, amikor Černák és Kán rendőrkézre került. Černák életfogytiglani szabadságvesztését tölti, ám az alkunak köszönhetően 2023-ban szabadlábra kerülhet. A férfi csaknem húsz évig hallgatott, de a börtön alaposan megtörte és pár éve elkezdett beszélni az általa ismert gyilkosságokról, melyeknek egy része a vádalku tárgyát képezi. A maffiózó 2015-ben könyvet is írt, melyben kitálalt a szlovák maffia sötét titkairól, valamint lerántotta a leplet országa történetének egyik legsötétebb emberöléséről, Róbert Remiáš rendőrtiszt meggyilkolásáról is. A fiatal rendőrt több mint húsz évvel ezelőtt saját autójában robbantottak fel. Az eddig még nem bizonyított gyanú szerint a fiatal egyenruhás likvidálására az akkori titkosszolgálat vezetője, Ivan Lexa politikai okokból adott utasítást, mert Remiáš túl sokat tudott a volt szlovák államfő fiának, ifjabb Michal Kováčnak az 1995-ös elrablásáról. Az emberrablást Lexával és Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnökkel hozták összefüggésbe. Remiáš ügyében sokáig nem történt előrelépés, ám néhány évvel ezelőtt újra elkezdték vizsgálni az 1996 áprilisában történt merényletet, mivel az ottani nyomozó hatóság olyan adatok birtokába jutott, melyeknek köszönhetően esély nyílt arra, hogy a cselekmény felbujtói és elkövetői rács mögé kerüljenek.
Kulcsfontosságú vallomás az Aranykéz utcai robbantásról
A szlovák rendőrség a helyi sajtónak csupán annyit árult el, hogy a rendőrgyilkosság aktáját nem csak Černák elmondásaira támaszkodva porolták le, akinek egyébként egyik, szintén börtönben ülő, fentebb már említett embere, Miloš Kaštan is beszélni kezdett a rendőrgyilkosságról, de a vád szempontjából kulcsfontosságú tanúvallomást tett a négy halálos áldozatot követelő magyarországi leszámolás, az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. Kaštan a magyar leszámolás vonatkozásában úgy vallott, hogy 1998 áprilisában jelen volt egy olyan találkozón, ahol az azóta már a merénylet felbujtójaként elítélt Portik Tamás és a végrehajtó, Jozef Roháč az olajügyek koronatanújának, Boros Tamásnak a likvidálásáról tárgyalt. Kaštan szerint Portik sürgette Roháčot, hogy minél hamarabb végezzen a számára sok kellemetlenséget okozó Borossal.
A maffiával akarta megöletni üzlettársát a volt miniszter
Mikuláš Černák és Kaštan emellett együtt ül a vádlottak padján Pavel Rusko egykori szlovák gazdasági miniszterrel, a Markíza TV egykori igazgatójával, aki az alvilági vezér szerint 20-40 millió szánt volt üzlettársa, Silvia Volzová likvidálására. A bűncselekményt végül azért nem tudták végrehajtani, mert Černákot letartóztatták, így a vád ellenük emberölés előkészülete. A merénylet megtervezésében az ügyészek szerint részt vett Róbert Lališ, a Sýkora-klán vezére is. Černák már az első tárgyaláson bűnösnek vallotta magát és elmondta, Miloš Kaštantól 1997 őszén értesült arról, hogy Rusko találkozni szeretne vele. Állítása szerint akkor hallotta először Sylvia Volzová nevét, akivel a Markíza akkori társtulajdonosának valamilyen konfliktusa volt, és azt szerette volna, hogy Černákék a „saját módszerükkel oldják meg a problémáját”. Az egykor rettegett maffiózó vallomásában állította, Rusko azt akarta, "nyom nélkül tűnjön el a nő", amibe ők a nagy összegű vérdíj miatt belementek. Az üzletasszony megfigyeléséről és likvidálásáról Róbert Lališsal is egyeztetnie kellett, mivel Pozsony a Sýkora-klán hatáskörébe tartozott – állította Černák, hozzátéve, hogy korábban azért nem beszélt a bűncselekményről, mert nem akart politikai ügyekbe keveredni. Állítása szerint 2017 nyarán látogatta őt meg a börtönben egy különleges nyomozócsoport, és arról érdeklődtek, milyen szálak fűzték a szervezett bűnözést a 90-es években a politikához.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
