Jogerősen négy évet kapott a Márki-Zay Pétert támogató korrupt romavezető, aki a 30 milliót sem tarthatta meg, sőt egymilliót még fizetnie kell (videó)
Jogerősen is négy év szabadságvesztésre ítélték ma a Fővárosi Ítélőtáblán Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt vezetőjét, aki saját beosztását bocsátotta árúba 30 millió forintért, csak lebukott. Az elsőfokú ítélethez képest annyi változás történt, hogy Agócs egészségügyi állapota miatt börtön fokozat helyett fogházban kell letöltenie a büntetését, ugyanakkor a pénzbüntetést egymillió forintra emelte a táblabíróság. Így Agócs János nemcsak az elnöki posztjáért kapott 30 milliót bukta, hanem még fizetnie is kell.
A cigányságot megosztó, egyben felháborító bűncselekmény miatt született ma jogerős ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke, a baloldali Márki-Zay Pétert teljes mellszélességgel támogató korrupt romavezető, Agócs János állt bíróság elé a korrupciós ügyben.
Agócs a jogerős ítélet tényállása szerint 30 millió forintért árulta az elnöki posztját. Csakhogy az, akinek felkínálta az üzleteket, meg sem állt a nyomozó ügyészekig, így Agócsot a pénz átvételekor tetten érték.
A vesztegetés elfogadásának bűntette miatt Agócs János ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a súlyosításért bejelentett ügyészi fellebbezést részben alaposnak találta, ezért a mai napon meghozott ítéletével a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés összegét 1.000.000 forintra felemelte - közölte az ítélőtábla a PS-sel.
Hozzátették:
a terhelt megromlott egészségi állapotára tekintettel azonban a 4 év szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébben, fogházban állapította meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
Amint arról a Pesti Srácok beszámolt, a Fővárosi Törvényszék a 2023. november 29-én kihirdetett ítéletével Agócs János vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében. Ezért őt halmazati büntetésül 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 260.000 forint pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselőtestületének elnökeként két képviselőtársának is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond az önkormányzatban betöltött elnöki tisztségéről és közbenjár a korrupciós pénzt kifizető képviselő elnökké választása érdekében.
A 2023. november 29-i tárgyaláson a vádlott elismerte bűnösségét, ezért a bíróság e tényt a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte. Súlyosító körülménynek tekintette azonban a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságát, valamint azt, hogy Agócs a cselekményét büntetőeljárás hatálya alatt követte el.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás, és magasabb összegű pénzbüntetés kiszabása, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezéseket. A fellebbviteli főügyészség a súlyosítás iránti fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.
Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést nem vétett. A másodfokú eljárásban is irányadó tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére.
A vádlott azon hivatkozását, hogy tévedett a cselekménye büntetendőségében, az ítélőtábla sem találta alaposnak, mivel az általa jogellenesen kért összeg egy részét egy fiktív szerződéssel kívánták leplezni.
Büntethetőséget kizáró ok hiányában felmentésnek vagy az eljárás megszüntetésnek ezért nem volt helye. Az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét. A vádlott az elnöki tisztségéről való lemondás és az új elnök megválasztásában való közreműködéséért fejében kért jogtalan előnyt, amely a korrupciós kapcsolatok számához igazodóan két rendbelinek minősült. A vádlottal szemben kiszabható büntetési tételkeret 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés volt, az úgynevezett középmérték pedig 7 év. Ehhez képest a cselekmény óta bekövetkezett 2 éves időmúlás nem volt enyhítő körülmény, a terhelt megromlott egészségi állapota azonban igen.
A beismerést szintén enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla, de csak kisebb súllyal a tettenérés miatt. Jelen ügyben azonban a cselekmény konkrét tárgyi súlya is jelentős volt. A vádlott az elnöki tisztségére megélhetési forrásként tekintett, azzal nyerészkedni próbált, ahelyett, hogy a nemzetisége érdekeit szolgálta volna. Ez a közbizalommal való súlyos visszaélést jelentett. Emiatt a másodfokú bíróság a vádlott megromlott egészségi állapota ellenére sem látott lehetőséget az elsőfokon kiszabott 4 év szabadságvesztés enyhítésére. A vádlott azon nyilatkozata valótlannak bizonyult, hogy nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, az ügyben készült környezettanulmányból kiderült, hogy az átlagot jelentősen meghaladó színvonalú lakhatási körülmények között él, ebből következően az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés súlyosítása volt indokolt. A megromlott egészségi állapot és a csökkent börtöntűrő képességre tekintettel azonban a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébben, fogházban állapította meg.
Kiemelt kép: Agócs János, az új "romapolitikus" szerepében (Forrás: romnet.hu)
