Pesti Srácok

A bőnyi rendőrgyilkos ma is állítja, saját kollégái lőhették le Pálvölgyi Péter őrnagyot, ezért perújrafelvételt akar (videó)

Beperelte a magyar államot a strassbourgi nemzetközi bíróságon id. Győrkös István, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek Pálvölgyi Péter rendőrőrnagy megöléséért. Az idén 85 éves, nyilas eszméket valló Győrkös legkorábban 101 éves korában szabadulhatna feltételesen. A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, neonyilas félkatonai szervezet alapító-vezetője már aperben is azt állította, hogy nem ő lőtte le a rendőrt, aki szerint baráti tűz áldozata lehetett. Most ezt és a fegyházkörülményeket is felemlíti kerestében, ám a nemzetközi bíróság nem vizsgálhatja felül a jogerős ítéletet, csak a fogvatartás körülményeit.

A rendőrgyilkos id. Győrkös István beperelte a strassbourgi nemzetközi bíróságon a magyar államot a sanyarú fegyházviszok miatt, valamint azért, mert szerinte sérültek a védelemhez való jogai. (A hírről elsőként a Blikk számolt be.)

A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai, nemzeti szocialista szervezet alapító-vezetőjea perben azt állította: nem ő ölte meg a rendőrfőtisztet, aki szerinte baráti tűz áldozata lett. Azaz Győrkös szerint Pálvölgyit saját bajtársai lőtték fejbe, amikor kirobban a lövöldözés. Az ítéleti tényállás szerint Győrkös az illegálisan tartott kalasnyikov gépkarabélyból tüzet nyitott az érkező nyomozókra, akik viszonozták a tüzet.

PestiSracok facebook image
A bõnyi rendõrgyilkosság gyanúsítottját szállítják el a gyõri kórházból mentõk és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai 2016. október 27-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ennek ellenére Győrkös István és védője meggyőződésévé tette a teoriát, hogy baráti tűz végzett az őrnaggyal. Az nem zavarta sem a vádlottat, sem védőjét, hogy Pálvölgyi Péterrel 7,62 mm-es lövedék végzett és nem 9 mm-es.

Pálvölgyi Péter posztumusz alezredes és végső nyughelye (Fotó: MW/Czerkl Gábor)

Alapvetően mit sem változott id. Győrkös István és védője álláspontja: a strassbourgi nemzetközi bíróságra beadott keresetben is azt állítják, nem Győrkös a rendőrgyilkos, a jogerős ítélet ellenére sem, ám - állítják - az eljárás során súlyosan megsértették a hatóságok és a bíróságok a védelemhez való jogukat. A beadványban a sátorlajaújhelyi fegyház viszonyait is kritikával illetik, nehezményezve a sanyarú körülményeket.

Id. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű nemzeti szocialista félkatonai szervezet alapító-vezetője (Forrás: MNA)

Azt el kell ismernünk, hogy a sátoraljaújhelyi fegyház nem egy luxusszálloda, de még csak nem is leánynevelde. Ugyanakkor megfelel a magyar törvények szerinti fegyházfokozatnak, ami a törvény szerint jár, azt megkapják a fogvatartottak, ami azonban nem jár, azt akkor sem fogják megkapni, ha a nemzetközi bíróság elmarasztalja a magyar államot.

A jogerős ítéletet egyébként is csak magyar bíróságon lehet megtámadni és perújrafelvételt kérni, amihez olyan új bizonyékra van szükség, ami eddig nem szerepelt a büntetőeljárásban. Ilyen lehetne, ha valaki szemtanúként azt állítaná, baráti tűz miatt halt meg Pálvölgyi Péter. A házkutatásra érkezett és ott Győrkössel tűzharcot vívó nyomozók azonban az eljárás során következetesen arról számoltak be, hogy a halálos övés Győrkös irányából érkezett.

Címlapfotó: A bõnyi rendõrgyilkossággal vádolt Gyõrkös Istvánt bevezetik büntetõperének tárgyalására a Szombathelyi Törvényszéken 2018. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Varga György

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.