Pesti Srácok

A bőnyi rendőrgyilkos ma is állítja, saját kollégái lőhették le Pálvölgyi Péter őrnagyot, ezért perújrafelvételt akar (videó)

Beperelte a magyar államot a strassbourgi nemzetközi bíróságon id. Győrkös István, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek Pálvölgyi Péter rendőrőrnagy megöléséért. Az idén 85 éves, nyilas eszméket valló Győrkös legkorábban 101 éves korában szabadulhatna feltételesen. A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, neonyilas félkatonai szervezet alapító-vezetője már aperben is azt állította, hogy nem ő lőtte le a rendőrt, aki szerint baráti tűz áldozata lehetett. Most ezt és a fegyházkörülményeket is felemlíti kerestében, ám a nemzetközi bíróság nem vizsgálhatja felül a jogerős ítéletet, csak a fogvatartás körülményeit.

A rendőrgyilkos id. Győrkös István beperelte a strassbourgi nemzetközi bíróságon a magyar államot a sanyarú fegyházviszok miatt, valamint azért, mert szerinte sérültek a védelemhez való jogai. (A hírről elsőként a Blikk számolt be.)

A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai, nemzeti szocialista szervezet alapító-vezetőjea perben azt állította: nem ő ölte meg a rendőrfőtisztet, aki szerinte baráti tűz áldozata lett. Azaz Győrkös szerint Pálvölgyit saját bajtársai lőtték fejbe, amikor kirobban a lövöldözés. Az ítéleti tényállás szerint Győrkös az illegálisan tartott kalasnyikov gépkarabélyból tüzet nyitott az érkező nyomozókra, akik viszonozták a tüzet.

PestiSracok facebook image
A bõnyi rendõrgyilkosság gyanúsítottját szállítják el a gyõri kórházból mentõk és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai 2016. október 27-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ennek ellenére Győrkös István és védője meggyőződésévé tette a teoriát, hogy baráti tűz végzett az őrnaggyal. Az nem zavarta sem a vádlottat, sem védőjét, hogy Pálvölgyi Péterrel 7,62 mm-es lövedék végzett és nem 9 mm-es.

Pálvölgyi Péter posztumusz alezredes és végső nyughelye (Fotó: MW/Czerkl Gábor)

Alapvetően mit sem változott id. Győrkös István és védője álláspontja: a strassbourgi nemzetközi bíróságra beadott keresetben is azt állítják, nem Győrkös a rendőrgyilkos, a jogerős ítélet ellenére sem, ám - állítják - az eljárás során súlyosan megsértették a hatóságok és a bíróságok a védelemhez való jogukat. A beadványban a sátorlajaújhelyi fegyház viszonyait is kritikával illetik, nehezményezve a sanyarú körülményeket.

Id. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű nemzeti szocialista félkatonai szervezet alapító-vezetője (Forrás: MNA)

Azt el kell ismernünk, hogy a sátoraljaújhelyi fegyház nem egy luxusszálloda, de még csak nem is leánynevelde. Ugyanakkor megfelel a magyar törvények szerinti fegyházfokozatnak, ami a törvény szerint jár, azt megkapják a fogvatartottak, ami azonban nem jár, azt akkor sem fogják megkapni, ha a nemzetközi bíróság elmarasztalja a magyar államot.

A jogerős ítéletet egyébként is csak magyar bíróságon lehet megtámadni és perújrafelvételt kérni, amihez olyan új bizonyékra van szükség, ami eddig nem szerepelt a büntetőeljárásban. Ilyen lehetne, ha valaki szemtanúként azt állítaná, baráti tűz miatt halt meg Pálvölgyi Péter. A házkutatásra érkezett és ott Győrkössel tűzharcot vívó nyomozók azonban az eljárás során következetesen arról számoltak be, hogy a halálos övés Győrkös irányából érkezett.

Címlapfotó: A bõnyi rendõrgyilkossággal vádolt Gyõrkös Istvánt bevezetik büntetõperének tárgyalására a Szombathelyi Törvényszéken 2018. szeptember 28-án. Fotó: MTI/Varga György

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.