Az Átrium és a függetlenség – A színház tulajdonosa milliókkal támogatta a Momentumot – A milliárdos háziúr nem fizet

A színházaknak függetlennek kell lenniük a politikától – szól az ellenzéki lózung, ami alól természetesen kivételt, ha a baloldalt kell támogatni. Most az Átriumon a sor a gonosz diktitatúrában kiéheztetett “független szellemi műhelyek” sorában, ami egy kissé visszás annak tekintetében, hogy a színházat működtető cég tulajdonosa milliókkal támogatta a Momentumot, amelynek politikusa, Hajnal Miklós a színházat bérelte ki kampányrendezvénye helyszínéül. (Ráadásul az Átrium-ház milliárdos társtulajdonosa nemrég azt nyilatkozta, tett ő elég pénzt a projektbe, de most már nem akarja vagyonából fizetni a cehet.) De sebaj, ők így is politikamentesek – ezért is tiltották be az orosz vodkát.

Az Átrium Színház június végén közölte, hogy anyagi okok miatt kénytelen bezárni. Mint kiderült, a színház működéséhez a saját bevételeiken túl éves szinten 200 millió forint pluszforrásra lenne szükség. Azaz képtelenek piaci alapon működni, pedig a belépőjegyek a színház előadásaira nem olcsók. Az átlag jegyár 6600 forint körüli, a legdrágább jegyek pedig 12990 forintba kerülnek.

Az Átrium épp ezért az előadásokon kívül rendezvényhelyszínként is üzemel, azaz bérbe adják az épületet, és a szolgáltatásokat. Az intézmény honlapján úgy fogalmaznak:

A színházteremben a modern hang- és fénytechnikai berendezések segítik a 110 m2-es színpadon zajló rendezvényeket. A különleges kupolájáról ismert, egyedi hangulatú, klimatizált nézőtéren 350 klasszikus színházi széken lehet helyet foglalni. Konferenciák, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmbemutatók, üzleti és magánrendezvények, színházi előadások, motivációs tréningek, szakmai, vállalati továbbképzések, könyvbemutatók gyermekprogramok ideális helyszíne lehet ez az épület.

Az Átrium erről ugyan nem ír, de úgy tűnik, politikai rendezvényeknek is ideális helyszínéül szolgál az épület. Mint a Mandiner megtudta, a színház nagytermében tartotta választási kampányának záró rendezvényét Hajnal Miklós, a Momentum összellenzéki országgyűlési képviselővé választott politikusa, aki a budai Hegyvidéken indult.

Fotó: Hajnal Miklós fb-oldala

A „Váltsunk kormányt Budán is!” című rendezvényen olyan politikusok is felléptek és kampányoltak Hajnal mellett, mint Karácsony Gergely főpolgármester, Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, a DK-s Komáromi Zoltán, valamint Őrsi Gergely, a II. kerület MSZP-s polgármestere. Hajnal egyébként a napokban közzétett posztjában az Átrium támogatására szólította fel követőit.

Önkormányzati közpénz az Átriumnak

Mindez persze nem olyan meglepő, hiszen tekintve, hogy a színház egyik legfoglalkoztatottabb színész-rendezője a közismerten a balliberális politikai elit szűk holdudvarához tartozó, közéleti kérdésekben rendre megnyilvánuló Alföldi Róbert, az intézmény ideológiai-politikai kötődése eddig is nyilvánvaló lehetett. Ezek után viszont különösen hiteltelen az Átriumot „független szakmai műhelynek” nevezni, mint ahogyan azt V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa, I. kerületi polgármester tette a napokban közzétett videójában. A párbeszédes politikus egyébként alig egy hónapja szólta el magát arról, hogy körülbelül harmincötmillió forintnyi közpénzt tervez a színházra fordítani – az erről szóló cikkünket ITT olvashatják.

Karácsony Gergely a múlt héten közösségi oldalán jelentette be, hogy a főváros kulturális mentőövprogramot hoz létre, amelynek az idei évre része egy 150 millió forintos alap. A Fővárosi Önkormányzat vezetése ezzel az „ellehetetlenülés veszélyével szembesülő budapesti független és magánszínházi műhelyeknek” szeretne segíteni. Karácsony Gergely ezután azonnal közölte: „a főváros képtelen átvenni az államtól ezeknek a színházaknak a tartós támogatását, mert nincs rá pénzünk”.

Az Átrium Színházat működtető Theatre Entertainment & Art Nonprofit kft. egyik tulajdonosa, Polgár András László nyíltan a liberális politikai közösség mellett elkötelezett üzletember, mecénás. Ő volt az egyik, aki visszaadta állami kitüntetését, amikor Bayer Zsolt író, publicista megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. A mecénás-üzletember, aki egyébként közvetlenül és egy ingatlanfejlesztő cégén keresztül közvetetten is rendelkezik tulajdonrésszel az Átriumot működtető cégben, a művészet támogatása mellett rendszeresen jótékonykodik is: például 100 millió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai roma gyerekek oktatására.

Polgár a második volt az adományozók listáján – Gyurcsány után

Legalább ilyen lényeges azonban, hogy Polgár nemcsak jótékony célokat és művészeti produkciókat, hanem politikai pártot is segít a pénzével: 2019-ben magánszemélyként 6,6 millió forintot fizetett be adományként a Momentum kasszájába. Ezzel abban az évben ő adományozta a második legnagyobb összeget egy politikai pártnak, alig lemaradva bizonyos Gyurcsány Ferenc mögött, aki 6,9 milliót utalt saját zsebéből a DK számlájára. A fentiek alapján nem lenne meglepő, ha a momentumos Hajnal és csapata ne kapott volna némi kedvezményt, amikor kibérelték a színházat a kampányrendezvényre.

A Mandiner levélben megkérdezte az Átriumot, hogy a baloldali kampányesemény szervezői milyen szolgáltatásokat vettek igénybe, és ezekért ki és mennyit fizetett, valamint hogy ez megegyezik-e a piaci árral. Emellett kíváncsiak voltak arra is, hogy mennyire gyakori, hogy politikai rendezvényeket tartanak a színházban. A portál nem kapott választ. Egy hasonló méretű moziterem és büfé bérleti díja egy vasárnap délutáni időpontra, fény- és hangtechnikával együtt egy, a Mandiner által megkérdezett másik szolgáltatónál nagyjából 700 ezer és 1 millió forint között található.

Hajnal Miklós képviselőként remélhetőleg a törvényeknek megfelelően részletesen elszámolt a Magyar Államkincstár felé a kampányra felhasználható összeggel, az átláthatóság programját egyik központi elemeként hirdető politikus nyilvános kampányelszámolása ugyanis egyelőre sem közösségi oldalán, sem a pártja honlapján nem található. Azt egyelőre nem tudni, hogy a rendezvényekért ki és mennyit fizetett. Az ügyben a Mandiner e-mailben kereste Hajnal Miklóst, akinek az alábbi kérdéseket tette fel:

1. Összesen hány alkalommal tartott Ön választási kampány alatt az Átrium színházban kampányrendezvényt?
2. Pontosan mekkora összeget fizettek alkalmanként a színháznak a teremhasználatért?
3. Milyen egyéb szolgáltatásokat (pl.: világítás, hangosítás) vettek még igénybe? Ezekért mennyit fizettek?
4. Mely személy, vagy szervezet fizette a kampányrendezvények költségét az Átrium felé, és milyen forrásból?

A politikus eddig nem reagált a megkeresésre.

A milliárdos háziúr vagyonából fizethetne, de nem…

Hogy még jobban megkavarjuk a dolgokat, idézzük az Átrium Margit körúti épületének többségi tulajdonosát, Lakatos Pétert, aki a Videoton Holding milliárdos társvezérigazgatója és társtulajdonosa. Az üzletember a Forbes-ban szólalt meg a színház finanszírozásának ügyben:

Az Átrium épületét, mint Bauhaus- és színházbolond emberek azzal vettük meg, hogy lehetőséget és üzleti tanácsokat adjunk, és hogy bebizonyítsuk, hogy magas szintű színházi teljesítmény pénzügyileg sokkal hatékonyabban is megvalósítható, mint azt a közintézményként működő repertoárszínházak teszik. Azt gondoltuk, hogy létezik egy egészséges középút az ideológiai alapon, központilag vezényelt kultúrpolitika és az elitista, egy szűk, sokszor önjelölt és egymást jelölő, kifelé zárt csoportok által meghatározott működés között. Sajnos látnunk kell, hogy úgy jártunk, mint Kohn bácsi, aki egyedül maradt belgaként a sorozáson a vallonok és a flamandok között.

Lakatos egyébként egy ultraliberális gondolatfutamot fejtett ki a Népszavának adott interjújában a kultúra-, illetve a színházfinanszírozásról. Mindenekelőtt leszögezte: jelenleg van elég színház a fővárosban, ezért egy magánszemélynek nem kell kultúramentő szerepben feltűnnie. Jelezte: saját vagyonából ugyan kifizethetné, de nem akarja állni az állam által megvágott költségeket.

Már adtunk elég pénzt

Kifejtette: ő és más mecénások is rengeteg pénzt adtak már eddig is az Átriumnak, másrészt a jelenlegi kőszínházak így is nyomott jegyárakat kínálnak a közönségnek, a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest pedig Budapesten sok minőségi színház működik. Egy közepes (200–400 férőhelyes) kőszínházi előadás jegyára piaci körülmények között tizenöt–húszezer forint között mozogna, ha az intézményeket nem támogatnák közpénzzel.

Az üzletember irreálisnak tartaná, ha neki kéne finanszírozni a színházba járók jegyeit. Megjegyezte: egy társadalom teherbíró képessége kiderül abból, hogy tizenhat ezer forintos jegyárak mellett is mennyien járnak színházba, és emellett egy normatív dolognak kéne lennie, hogy az állam és az önkormányzatok közpénzzel támogassák a színházakat. Azonban azt is látja, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és értékrendi politikai döntés, hogy az állam kiknek nyújt támogatást. A fővárosban például a Radnóti, az Örkény és a Katona színház kap támogatást a fővárosi önkormányzattól, ők nem.

Demonstráció a büfében – nincs orosz vodka

És végül, bizonyíték arra, milyen vonalas az Átrium: az orosz–ukrán háború legkezdetén már intézkedtek és demonstratív lépést tettek – a büfében. Betiltották az orosz vodkát.

Forrás: Mandiner, Népszava, PS, Facebook; Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi (a képen az ellenzék egyik, az Átriumban szervezett rendezvénye, szép is ez a függetlenség – a szerk.)