Nem a markáns lépések vagy akár a konfliktusok elől elmenekülő emberként jelent meg a politikában Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, és ugyanerről tanúskodik a vele készült legújabb interjú is. A miniszter beszélt az egészségügy ésszerűsítése, átalakítása mellett a kulturális ügyekről is.
A folyamatos ellenzéki hiszti korszakában, amikor minden halálesetet igyekeznek a kormány nyakába varrni, természetesen az egészségüggyel kellett kezdődnie a beszélgetésnek. A miniszter elmondta, hogy az egészségügy jellemzően olyan terület, amelyről az emberek könnyen vannak rossz általános véleménnyel a média nem feltétlenül valósághű közlései miatt, a jó vélemények viszont nem nagyon kapnak nyilvánosságot. Kifejtette, hogy elképesztően gyors a tudományos és technológiai fejlődés, amivel a magyar egészségügy jobban lépést tart a környező országokhoz képest, sőt, egyes ágazatokban Európa élmezőnyébe tartozik.
A kórházakat érintő elmarasztaló ÁSZ-vizsgálatok nyomán az Emmi stábja jelenleg hat kórházban vizsgálódik – árulta el a miniszter -, és legkésőbb a jövő év első negyedévében szeretnék összegezni a kórházak gazdasági és pénzügyi tevékenységének, illetve működésének tanulságait.
A konkrét felelősségi körök meghatározásával megalapozhatunk egy korszerű pénzügyi-gazdálkodási rendszert
– foglalta össze a célt Kásler Miklós. Mint mondta, ezt akarják hozzáilleszteni az öt legsúlyosabb betegségcsoportra (keringési, daganatos és mozgásszervi megbetegedések, gyermekkori betegségek, mentális zavarok) vonatkozó nemzeti egészségprogramhoz, illetve a köréjük épülő népegészségügyi programhoz.
Így látni fogjuk, hogy a betegek korszerű és biztonságos ellátásához milyen ellátási struktúra, mennyi orvos és nővér, milyen gépek és eszközök kellenek.
A hosszú várakozási idők miatt állandóan támadott sürgősségi ellátásról tudatta, hogy heteken belül a kormány elé kerülhet a minisztérium ezzel kapcsolatos javaslata, amelynek lényege, hogy a betegellátás célirányosan és szabályozottan történjen. Ehhez össze kell hangolni a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak munkáját, a sürgősségi ellátást elsősorban szervezési kérdésnek tartja Kásler Miklós.
A miniszter arról is beszélt, hogy kidolgozták a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat, de ezen a téren hosszú, többlépéses folyamatra kell számítani. A baloldali sajtó által propagandára alkalmas témává leegyszerűsített otthonápolási díj kérdését is árnyalta. Hangsúlyozta, hogy a megoldás nem olyan egyszerű, hogy a minimálbérben állapítsák meg az otthonápolási díjat, ugyanis vannak, akiknek csak részleges ápolás kell, vannak, akik otthoni körülmények között ápolhatók állandó segítség mellett, másoknak már egészségügyi támogatás is kell ehhez, például szondán táplálás vagy a felfekvések kezelése. Megint másokat születésüktől életük végéig ápolni kell. Ennyiféle esetet nem lehet egységesen díjazni – emelte ki a miniszter amellett, hogy elismerését fejezte ki azoknak, akik így ápolnak valakit, önzetlenül kifejezve a legmagasabb emberi szolidaritást.
Nem kultúrharc van, hanem a túlzott balliberális befolyás kiegyensúlyozása
Az új nemzeti alaptantervről azt közölte Kásler Miklós, hogy 2019. szeptember elsején tervezik bevezetni, de a kimunkáltsága, egységessége fontosabb a mielőbbi bevezetésénél.
A társadalmi vitára bocsátott tervezethez sok javaslat érkezett, és több ponton módosult is, elsősorban a nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése terén.
A civilizációnkra a görögök óta jellemző a sokszínűség, ugyanakkor fontos szerepe van a keresztény magyar kulturális hagyományoknak. Magam kultúrharcot nem érzékelek, de az biztos, hogy mindenfajta túlzott befolyást meg kell szüntetni
– ezt már a kulturális közbeszéddel kapcsolatban mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben gyakorlattá vált, hogy egyesek megmondták, ki a tehetséges és ki nem az, és ennek véget kell vetni.
Kásler ismét beharangozta a Magyarságkutató Intézetet, amely a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálhatná a történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselőinek eredményeit a magyarság eredetének kutatásában.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS