Az egykori elhárító szerint az SZFE-tüntetés próba volt, felmérték, mekkora a támogatói bázisuk (Videó+galéria!)
Komoly titkosszolgálati offenzíva zajlik évek óta Magyarországon, a kormány megbuktatására irányuló törekvések hátterében pedig külföldi érdekcsoportok állnak. Horváth József biztonságpolitikai szakértő a PestiSrácok.hu-nak azt mondta: ezekre a destabilizációs törekvésekre 2022-ig egészen biztosan számítani kell majd, az Orbán-kormány migrációellenes politikája számos üzleti kör érdekét sérti. Ezért is tapasztalhattuk meg az utóbbi években, hogy nemcsak tüntetéseket generálnak, hanem a már jól ismert módszerekkel – így például a lejáratás, dezinformálás – nemzetközi megítélésünket is negatívan befolyásolják. Ehhez a médiamanipulációs eszközök teljes tárházát felhasználják, természetesen a hazai ellenzéki pártok lelkes támogatásával, amelyek a hatalom megszerzése érdekében még azzal sem törődnek, hogy tevékenységükkel nemcsak a magyar állampolgárok számára jelentenek biztonsági kockázatot, hanem az ország demokratikus rendjére is.
Évek óta rendszeresen próbálkoznak kormánybuktatással Magyarországon, azonban nincs elég támogatói bázisuk hozzá – egyebek mellett erről is beszélt Horváth József a PestiSrácok.hu-nak. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója hozzátette: a kudarc ellenére szinte biztosra vehető, hogy 2022-ig nem adják fel, így számíthatunk majd további zavargásokra is. A társadalmi feszültség megteremtésében pedig olyan embereket, szervezeteket is felhasználnak, akiket alapvetően a jó szándék vezérel – ilyenek például az emberjogi aktivisták. Eddigi módszereik alapján kimondható: átverik őket, hogy bizonyos politikai, gazdasági érdekcsoportok pozícióját megerősíthessék.
Mint arról már többször írtunk, ezek a civil szervezetek valamilyen nemes célt tűznek zászlajukra, ezzel fedik el valódi tevékenységüket, amit fedett, titkosszolgálati jellegű tevékenységként is nevezhetünk. Az SZFE-tüntetésen stábunk is jelen volt, az általunk felvett képsorok pedig azt bizonyítják: nem csupán az egyetemi autonómiáért aggódó civil fiatalok részvételével zajlott az esemény. A társaság tagjai valószínűleg csak azt próbálták felmérni, mekkora támogatottsága van a provokációnak, hogyan és mivel tudnak a demonstrálók érzelmeire, indulataira hatni.
Horváth József szerint nem kizárt, hogy mindez csak az október 23-i ellenzéki tüntetések miatt volt fontos számukra, amit már most úgy adnak elő a baráti médiájukban, mintha az egyfajta fordulópont lenne majd, hiszen új időszámítás veszi kezdetét, miután a regnáló hatalmat közös erővel elkergetik. A módszer láthatóan a titkosszolgálatok megoldásait követi. Első lépésben informálódnak, majd ezek építik fel a támadó stratégiát a cél érdekében. Ezek segítségével dolgozzák ki a befolyásolási műveletet, például egy nemkívánatos kormány leváltását, amit vagy presszióval, bizonyos információk kiszivárogtatásával – amely erkölcsileg járatja le az adott politikust –, vagy pedig konfliktusok generálásával, erőszakos atrocitások formájában realizálják céljaikat. Az, hogy éppen melyiket alkalmazzák, azt a kialakult helyzet dönti el. Természetesen nemcsak megtévesztett civil aktivisták – gondoljunk csak a CEU ügyére –, vagy a szakmájukat gyakorolni kívánó újságírók alkotják a támadóerőt. Egyrészt minél több embert sikerül bevonni, annál nagyobb a társadalmi védettség, és mint láthatjuk, a jogvédő szervezetek – karöltve a baráti médiával – szinte garanciát biztosítanak arra, hogy mindig legyen magyarázat a lépéseikre.
Galéria: Élőlánc és tüntetés a Parlamentnél a CEU-ért Fotó: Horváth Péter Gyula
1/31
Élőlánc és tüntetés a Parlamentnél a CEU-ért Fotó: Horváth Péter Gyula
