Az európai baloldal kétszínűsége Izraellel kapcsolatban
Szombaton aljas támadás érte Izraelt. A Hamasz nevű palesztin terrorszervezet összehangolt módon fordult az izraeliek ellen: túszul ejtettek és lemészároltak százakat. A Gázai övezetből rakétákkal lövik a szomszédos izraeli településeket. A támadás izraeli halálos áldozatainak száma már hatszáz fölött van, és eddig 2156 sebesültet szállítottak kórházba.
Ami elgondolkodtató, hogy az Európai Unió progresszív vezetését évek óta jellemzi a kétszínűség Izraelt illetően, most is. Míg a felszínen hangsúlyozzák Izrael-barátságukat, a háttérben sok pénzzel támogatják a palesztinokat, de az Európai Bíróság kezdeményezte a Hamász terrorszervezetté minősítésének megszüntetését is, és a sort lehetne folytatni.
A szombati támadás a Hamászhoz köthető, amelyet az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és egy ideig az Európai Unió is terrorszervezetnek minősített. Működésüket jól jellemzi alapító chartájuk megfogalmazása: „a mi harcunk a zsidók ellen nagyszerű és komoly.” Nevükhöz a mostanit megelőzően is számos zsidók elleni véres támadás, terrorcselekmény köthető.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a világ több másik vezetőjével együtt elítélte a mostani támadást és a „terrorizmus legmegvetendőbb formájának” nevezte. De azért érdemes kicsit visszaemlékezni a közelmúltra, hiszen az európai baloldalt folyamatos kettősség jellemzi a Hamasz és a palesztinok illetve Izrael irányába. Míg folyamatosan hangsúlyozzák EU-s szinten az Izrael-barátságot a háttérben azért furcsa dolgok történnek.
Ki is az európai baloldal barátja?
Egy példa: az Európai Unió Bírósága például 2014-ben úgy döntött, hogy annak ellenére, hogy számos tagállam és az Amerikai Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon a Hamászt, leszedték a terrorszervezetek listájáról. Az európai baloldal kétszínű politikájához hozzátartozik az is, hogy ha fellátogatunk az Európai Unió honlapjára, akkor azt látjuk, hogy büszkén hirdetik a szövetséget a mostani támadással egyetértő Palesztin Nemzeti Tanáccsal és azt is, hogy 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben 487,6 millió eurót adtak az Európába menekülő palesztinoknak. Ugye vélhetően ezek között olyanok is vannak, akik ma épp Németország, Ausztriában vagy épp Angliában az utcán ünneplik az izraeli mészárlás „sikerességét.”
De 2022-ben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen büszkén jelentette be, hogy 200 millió eurót ad a Palesztin Nemzeti Hatóság részére. Ezt egyébként épp Várhelyi Olivér magyar biztos és Magyarország nem támogatta egyedüliként. Joseph Borell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén a palesztinok mellett foglalt több ízben állást. Például ő volt, aki ellenezte, hogy az Európai Unió a fenti támogatást a palesztin tankönyvekben lévő gyűlöletkeltő és antiszemita tartalmak eltávolításához kösse.
És emlékszünk még Judith Sargentinire? A liberális holland európai parlamenti képviselőre, aki Magyarországot oktatta ki emberi jogokból és jogállamiságból? Nos, Sargentini asszony 2010-ben egy olyan holland petíciót írt alá, amelyben szorgalmazta a holland kormány és az Európai Unió Hamasszal folytatandó párbeszédét. Vagyis azzal a szervezettel, amelyik csak a mostani támadást érintően több száz zsidó ember haláláért felel. Ne felejtsük el azt sem, hogy a magyar Cseh Katalin is kiállt egy közös levélben Palesztina mellett, Izrael ellenében néhány évvel ezelőtt.
Baloldali antiszemiták
Ezért kezeljük megfelelő fenntartással az európai baloldal mostani elítélését és részvétnyilvánításait. Arról nem beszélve, hogy Nyugat-Európában az antiszemitizmus mára egyértelműen a baloldali pártokhoz és politikusokhoz köthető. Elég csak Sargentinire és pártjára gondolni, de mondhatnánk a Jeremy Corbyn nevével fémjelzett brit Munkáspártot is. És akkor nem említettük a Nyugat-Európába irányuló migráció okozta antiszemitizmust. Amely felett minden problémázás nélkül szemet hunyt, és huny a mai napig a nyugat-európai baloldal.
Ideje lenne eldönteni, hogy melyik oldalon állnak.
Vezető kép: Izraeli ellentámadásban rakétacsapás ér egy lakóövezetet Gáza városában 2023. október 7-én. MTI/AP/Adel Hana
