Az Európai Bizottságot visszahívással fenyegetik, ha nem bünteti meg Magyarországot – Háttérbeszélgetésen reagált Gulyás és Navracsics Von der Leyen kabinetfőnökének példátlan szivárogtatására
Komoly felháborodást keltett magyar kormányzati körökben, hogy Ursula von der Leyen kabinetfőnöke lényegében azelőtt szivárogtatta ki az Európai Bizottság álláspontját a hazánknak járó uniós források felfüggesztésével kapcsolatban, hogy a kormányt értesítették volna. Ennek nyomán, a hivatalos fórumnak tekinthető Kormányinfó helyett egy sajtó-háttérbeszélgetésen kommentálta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Navracsics Tibor, a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a nyugati sajtóba kiszivárogtatott híreket. A beszélgetésen elhangzott: az Európai Parlament kvázi visszahívással fenyegeti az Európai Bizottságot, ha nem bünteti Magyarországot az uniós források felfüggesztésével, ezért a Bizottság erőt akar mutatni.
A kormány jelenleg úgy véli, a Bizottság fenn fogja tartani a források 65 százalékának felfüggesztését, de a keretszerződéseket alá fogják írni. Elhangzott: források tehát fognak érkezni Magyarországra, az azonban kérdéses, mely területekre fog vonatkozni a felfüggesztés, így lényegében a Bizottságtól függ, megkapják-e a jelentős béremelést a tanárok, vagy sem. Megjegyezték: itt is sok múlik azon, hogy a hazai baloldal milyen erőteljesen lobbizik a pénzek felfüggesztése mellett, különösen azon, hogy azok mely területeket érintsék.
Az Európai Bizottságot visszahívással fenyegetik, ha nem bünteti meg hazánkat
Magyar kormányzati körökben komoly felháborodást keltett, hogy az Európai Unió történetében eddig példátlan módon az Európai Bizottság Ursula von der Leyen kabinetfőnökén keresztül kvázi kiszivárogtatta a Bizottság döntését a magyar uniós források sorsával kapcsolatban, még azelőtt, hogy a magyar kormányt hivatalosan is tájékoztatták volna. A diplomáciai botrányt csak tovább árnyalja, hogy éppen a Bizottság az, amelynek hagyományosan kifejezett elvárása, hogy folyamatban lévő tárgyalásokról ne szivárogjon ki semmi. Mindenesetre, a kiszivárogtatás apropóján csütörtökön sajtó-háttérbeszélgetést tartott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Navracsics Tibor, a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, előrebocsátva, hogy az eseménynek azért nincs hivatalos rangja, mivel sajtóértesülésekre kénytelenek reagálni. Gulyás Gergely meg is jegyezte:
ha az az új módja az európai párbeszédnek, hogy a sajtón keresztül üzenget az Európai Bizottság, a magyar kormány is kénytelen ehhez igazodni.
Továbbra sem tisztázott, milyen jelentés készült, amely a Bizottság szigorát alátámasztja
A kiszivárogtatott sajtóhírekkel portálunk is foglalkozott, a Der Spiegel belsős „információira” hivatkozva, amelyek lényege, hogy az Európai Bizottság a Magyarországnak járó források felfüggesztését fogja javasolni mintegy 65 százalékban, mindezt egy, a forrásokban nem konkretizált jelentéssel indokolva. Az említett állítólagos jelentés szerint a Bizottság elégedetlen a magyar kormány által vállalt 17 pontos változtatásokkal, illetve azok végrehajtásával. Megjegyzendő: az Európai Bizottság korábban a 17 pontot, és azok végrehajtásának határidejét egyhangúlag elfogadva arra tett ígéretet, hogy azok megvalósítása után feloldják a források felfüggesztését. A sajtóban megjelent hírek szerint ugyanakkor a Bizottság a megállapodott pontokba, és azok végrehajtásának határidejébe, illetve egyáltalán, azok hatásosságába is belekötött utólag. Portálunk a háttérbeszélgetésen rá is kérdezett arra, mit tud a kormány hivatalosan arról a dokumentumról, amelyre a sajtóban megjelent cikkek hivatkoznak. Mint megtudtuk, feltételezések szerint az Európai Bizottság saját jelentéséről lehet esetleg szó, amelyet a Bizottság a források felfüggesztését megerősítendő készíttetett, de erről semmilyen hivatalos információ a kormányhoz nem érkezett.
Az Európai Bizottságot visszahívással fenyegetik, ha nem bünteti meg hazánkat
Ugyanakkor elhangzott: az Európai Parlament részéről óriási nyomás alatt áll az Európai Bizottság, hogy Magyarországot megbüntessék, a Bizottságnak ezért erőt és szigort kell felmutatnia, így jelenleg nem arra koncentrálnak, mit teljesített a kormány, hanem arra, hogy mit nem. Ez a nyomás már odáig fajult, hogy aláírásgyűjtés kezdődött egy, a Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány benyújtására abban az esetben, ha Magyarország esetén feloldanák az uniós források felfüggesztését,
azaz a Bizottság tagjai lényegében visszahívásukkal játszanak abban az esetben, ha a korábbi menetrend szerint, a 17 pont teljesülése esetén hozzáférést nyújtanának hazánknak mind az uniós forrásokhoz, mind az újjáépítési alap pénzeihez.
Tényleg a Bizottságon múlik, mekkora béremelést kapnak a tanárok
Mindenesetre mind Gulyás Gergely, mind Navrasics Tibor úgy látta, a Bizottság várhatóan év végéig kimondja, hogy a következő uniós költségvetési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodást alá lehet írni, továbbá az újjáépítési alap felhasználása kapcsán benyújtott magyar tervezetet is el fogják fogadni, azaz a júniusban a kormány által kitűzött célok elérhetőek lesznek. Elmondták továbbá, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a Bizottság által visszatartani szándékozott 7,5 milliárd eurós forrás ellenére elégséges mértékben fognak pénzek érkezni Magyarországra. A kancelláriaminiszter ezen a ponton kitért arra: ha beigazolódik, hogy a Bizottság az uniós források 65 százalékának folyósítását kívánja felfüggeszteni, akkor is érkezni fog 35 százaléknak megfelelő pénzmennyiség, ilyen értelemben ez tehát egy technikai jellegű lépés, amely nem írja fölül a tulajdonképpeni szerződéseket.
Portálunk rákérdezett arra, hogy a fennmaradó összegből jut-e a tanári fizetések emelésére, amely az egyik legnagyobb társadalmi elvárás jelenleg. Gulyás Gergely úgy reagált: ez lényegében a Bizottságtól függ, hogy milyen célú pénzek folyósítását függeszti fel. Amennyiben a tanári fizetésekre szánt pénzeket fizeti ki az unió, akkor a tanárok akár visszamenőleg is megkapják a kormány álal ígért jelentős emelést, ellenkező esetben marad a korábban, magyar pénzekből beígért 20 százalékos béremelés. Mint a kancelláriaminiszter megjegyezte, itt is sok múlik azon, hogy a hazai baloldal milyen erőteljesen lobbizik a pénzek felfüggesztése mellett, különösen azon, hogy azok mely területet érintsék. Hozzátette:
a kettősség dinamikája szerint Magyarországon jelenleg azért tüntetnek, ami ellen Brüsszelben küzdenek.
Az IMF mintájára akar befolyást szerezni hazánk irányításában az Európai Bizottság
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egyfajta IMF-féle szigort és ellenőrzési vágyat jelent gyakorlatilag az a nyomásgyakorlás, amelyet az Európai Bizottság Magyarországra gyakorol, ugyanakkor a Bizottság is tisztában van vele, hogy ez hosszú távon nem kifizetődő az EU integritására nézve, hiszen a lengyelek már a második világháború idejének színvonalán kommunikálnak például a németekkel. Arra a kérdésre, Magyarország esetleg az uniós pénzekért hajlandó lenne-e változtatni korábbi elutasító álláspontján, például az Ukrajna érdekében felvett uniós kölcsön vagy a globális minimumadó kapcsán, úgy reagáltak: nem szerencsés és nem is gyakorlat az EU-ban a különböző szintű uniós ügyek ilyen összekapcsolása. Gulyás Gergely ugyanakkor megjegyezte:
a magyar álláspont szerint Ukrajnának jár az európai segítség, amely valójában egy EU-s kölcsönt jelentene; a kormány azzal szemben kritikus, hogy mindezt hitelfelvételből finanszírozzák.
Nem jut csődbe az ország akkor sem, ha nem jönnek a források
A háttérbeszélgetésen kitértek továbbá arra is: az uniós források visszatartása ellenére is kezelhető a magyar gazdaság, a költségvetés esetleges módosítása mellett tartható lesz az államháztartási hiánycél, tehát nem igaz az a nyugati sajtóban megjelent állítás, amely szerint a magyar gazdaság csődközeli állapotban van, és csak az uniós források segítenek az államcsőd elkerülésében. Megjegyezték: várhatóan a következő évben is mintegy 7 milliárd euró érkezik uniós forrásként Magyarországra, a felfüggesztések inkább a későbbi időszakot érintik. Ugyanakkor kérdésünkre kitértek arra: a forint árfolyamát nem fogja befolyásolni sem az elhúzódó bizonytalanság, mert láthatóan más áll a forint gyengülésének és erősödésének hátterében.
Vezetőkép: MTI/EPA/Julien Warnand
