Az Európai Parlament már nem az európai polgárokat képviseli, ezen viszont változtatni kell

Az Európai Parlament többé már nem az európai polgárokat képviseli, hanem az Európai Egyesült Államok projektjének vált a motorjává. Ennek a nagy baloldali tervnek útjában áll azonban a kisebb, közép-európai tagállamok érdekérvényesítése, többek között Magyarországé – írja Flick László a Nézőpontok blogon hangsúlyozva, hogy éppen ezért az EP reformja soha nem volt még annyira aktuális, mint most, amikor korrupcióval vádolnak több baloldali képviselőt is az unióban. A szerző négy javaslatot is tesz arra, hogy miken kellene sürgősen változtatni a szövetségnek. 

Flick szerint az európai belpolitika középpontjában az a törekvés áll az elmúlt fél évtizede, hogy a szuverenista ellenállást próbálják a baloldali erők letörni. Erről szólt a hazánk ellen indított, európai értékekre hivatkozott,  jogállamisági mechanizmus is, amit első körben Judith Sargentini kezdeményezett. Ugyanakkor 2006-ban semmilyen pénzügyi zsarolás nem volt az EU részéről, pedig az akkori hazánkat vezető szocialista kormány meghamisította a költségvetést és ártatlan embereket verettek szét a karhatalommal Budapest utcáin.

A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy

Az Európai Parlament reformja soha nem volt aktuálisabb, mint ma, amikor a bűnszervezetben és pénzmosásban való részvétellel, valamint az Európai Unió politikájának kiárusítással vádolják az európai baloldal több képviselőjét és tisztségviselőjét. A korrupciós botrány túlmutat a bűncselekmény tényén, hiszen leleplezi az Európai Parlament utóbbi években folytatott képmutatását is. Több mint négy éve igyekeznek minden erejükkel intézményesíteni a politikai furkósbotként használt jogállamisági mechanizmust, s nincs három hónapja sem, hogy elfogadta az Európai Parlament baloldali többsége azt a határozatot, ami szerint Magyarország korrupt és nem demokrácia. A lejárató jelentés támogatói között szerepeltek ráadásul a korrupciós botrányban érintett személyek is (…)

Majd kitér Flick arra is, hogyha mi is olyanok lennénk, mint az EU, akkor most a szervezet működéséhez szükséges éves 2,2 milliárd euróból 1,25 milliárdot befagyasztanánk, amíg nem kapunk garanciákat a demokrácia, a jogállamiság  és az átláthatóság érvényesítéséről. Majd négy területet jegyez meg a szerző, amik az EU reformjaként szolgálhatnak.

1. Újra a nemzeti parlamentek kezébe kell adni az európai képviselők delegálásának jogát: az európai politika és az európai polgár csak úgy találkozhat ismét, ha olyan választáson döntenek az európai képviseletükről, amely a választók szemében is téttel bír. A nemzeti parlamentben ülő frakciók arányosan küldhetnének képviselőket, megszűnne az európai parlamenti ciklus, az egyszeri választás nem lenne öt évre bebetonozva, s mérséklődne az uniós pénzeken nyerészkedő, az európai polgárok számára ismeretlen politikai elit.
2. Csökkenteni kell az európai képviselők létszámát: nemcsak költséghatékonyabbá tenné a létszámcsökkentés, de a napidíjas kompenzáció teljesítményarányosabbá is tehetné a parlament működését.
3. El kell törölni a kettős megbízatás tilalmát: 2004-ig minden országnak lehetősége volt a nemzeti parlamenti képviselőit az európai parlamenti választás listájára feltenni, tehát ez a lépés nem forradalmi újítást, hanem az alapokhoz való visszatérést jelentene. Nagyobb lenne az átláthatóság, könnyebb lenne a számonkérhetőség, s nem utolsó sorban erősebb lenne a felhatalmazás.
4. Be kell vezetni a piros lapos eljárást: a nemzeti parlamentek számára nagyobb mértékű részvételi lehetőségét biztosítana, ha a nemzetállami képviselők is jogot kapnának arra, hogy az Európai Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák.

Forrás: Nézőpontokblog, fotó: MTI