Gulyás Gergely: Von der Leyen kimutatta a foga fehérjét (VISSZANÉZHETŐ)

Az uniós támogatások fennmaradó részének kifizetése kapcsán nemcsak az Európai Parlament, de az Európai Bizottság vezetője is kimutatta a foga fehérjét – fogalmazott az idei év első Kormányinfóján Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter kifejtette, világossá vált, hogy Ursula von der Leyen az LMBTQ-propagandát és a migrációt erőltetné hazánkra az uniós forrásokért cserébe. A kormány idei első ülésén áttekintette az uniós források kifizetését és az ezzel kapcsolatos elfogult vitát az Európai Parlamentben – mondta el Gulyás Gergely. Mint kifejtette, a tavalyi év végén létrejött megállapodásnak megfelelően folyamatosan érkeznem az uniós pénzek hazánkba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Európai Bizottság elismerte a különben a magyar álláspont szerint szükségtelen igazságszolgáltatási “reform” megvalósulását. A sajtótájékoztatót a PestiSrácok.hu oldalán élőben is követheti!

Az idei első ülését tartotta a kormány. Számtalan ügyet vitattunk meg, ezek közül az EU-s helyzetértékelés, ami leginkább indokolt volt 

– kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető jelezte, a kormány üdvözli, hogy az uniós pénzek folyamatosan érkeznek Magyarországra. A magyar uniós források további kifizetését illetően azt mondta, hogy szerdán világos képet kaptak az uniós vitákról.

– fogalmazott a miniszer, aki szerint a magyar választópolgárok világos döntést hoztak a két kérdésben. A migrációs álláspont minden korábbinál nagyobb támogatást élvezett a népszavazás, “elsöprő többség mellett”. Ugyanez igaz a gyermekvédelmi törvényre is.

– jegyezte meg a miniszter. Hangsúlyozta, hogy mindenki kimutatta a foga fehérjét. Az elmúlt hónapokban voltak viták a baloldallal, hogy akadályozzák-e a tanárok béremelését, vagy a gazdaság fejlesztését, szerinte a tegnapi napon mindenki világos választ kaphatott. “A magyar baloldal azért gyalázta a bizottságot, mert a mindenki által elismert területen, a bizottság az ország számára kedvező véleményt mondott”, tette hozzá.

Az Európai Parlament nem döntött arról, hogy beperli-e a bizottságot azért, mert pénzeket utalt ki Magyarországnak – jelezte a Telex kérdésére válaszolva Gulyás Gergely. A dollármédium a svéd NATO-csatlakozásról is kérdezett, Gulyás Gergely szerint persze erősebb lenne Svédországgal a védelmi szövetség, de szerény hozzájárulás lenne, nem tudunk olyan konfliktusról, ahol ez döntő lehetne.

Biztossá vált a tanárok fizetésemelése

A kancelláriaminiszter szólt arról is, a tanárok béremelését a baloldal és a pedagógus-szakszervezetek nem tudták megakadályozni, így jelentős lépés történt a tanárok méltányos anyagi elismerése felé. Kiemelte, a kormány sem vonta kétségbe, hogy a tanárok fizetése elmarad a kivánatostól, de a nehéz gazdasági körülmények miatt az uniós forrásokat is be kellett vonni ebbe a körbe.

– fogalmazott. Így februárban 32,2 százalékkal nő a tanárok fizetése, erről szóló határozatot még január végéig megkapják az érintettek. Az idei átlagbér 672 ez forint bruttó lesz, jövőre további 21 százalékos növekedés jön, ezzel 2025-ben 812 ezer forintra emelkedik a tanárok átlagbére. Majd 2026-ban 880 ezer lesz az átlagbér, tehát megduplázódik a tanárok fizetése.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. január 18-án. MTI/Kovács Tamás

A tárcavezető a tanárok helyzetéről elmondta, hogy 2000 óta nem csökkent jelentős mértékben a pedagógusok száma, szemben a gyerekek számával. Szerinte nem pontos, hogy tanárhiány van, bizonyos szakmákban igaz ez a megállapítás, ilyen az informatika, vagy a természettudományos terület. Most azt tudják, garantálni, hogy mindenki, aki ezt a pályát választja, tisztességes bért kapjon. Emlékeztetett, hogy 2013-ban Hoffmann Rózsa államtitkársága alatt végrehajtott béremelés idején érezhetően nőtt a tanári pályát választók száma.

Gulyás Gergely elmondta, a magyar tanárbéremelés legfőbb akadálya az európai parlamenti hozzáállás, amely bizottságot kötelezettségszegési eljárással, bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti. Ennek a fő felelősei pedig a miniszter szerint a magyar EP-képviselők, akik Brüsszelben keresnek havi nettó 6 millió forintot, és mindent megtesznek azért, hogy a magyar pedagógusok ne kereshessenek havi 800 ezer forintot. 

Az államigazgatásban dolgozók bérét is átnézték

A kormány áttekintette az államigazgatásban dolgozók jövedelmi viszonyait. Gulyás Gergely kifejtette, a gazdaság erejét mutatja, hogy a nehéz években sem szűnt meg a béremelések folyamata. Valószínűleg a minimálbér-emeléshez közelítő béremelések várhatók a nemzetgazdaság egészében.

A miniszter az állami szféráról elmondta, jelentős előrelépést sikerült elérni. Az európai gyakorlatot alapul véve márciustól újabb 20 százalékkal emelkednek a szakápolói bérek, ami így átlagosan eléri a 715 ezer forintot. A nyugdíjak is emelkedtek, ahogy a rendvédelmi dolgozók és a katonák bérét is emelték.

Kitért a nyugdíjak január 1-től történő emelésére is, és azt mondta, abban bíznak, a 6 százalékos növelés lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció. Megjegyezte: a jelenlegi előrejelzések ezt valószínűsítik, decemberben az infláció 5,5 százalékos volt, így azt a vállalást, hogy egyszámjegyűre csökkentik a pénzromlás mértékét, a kormány messzemenően teljesítette.

Lezárult a nemzeti konzultáció

Szentkirályi Alexandra a Kormányinfón elmondta:

a nemzeti konzultáción 1 518 455-en vettek részt, a kérdésekre válaszolók 84 százaléka postán küldte vissza az íveket.

A kormányszóvivő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultáción, amelyen az emberek a többi között a brüsszeli migrációs tervekről, a fegyverszállítás kérdéséről, az ukrán uniós tagságról vagy a génmódosított ukrán gabonáról nyilváníthattak véleményt. Úgy fogalmazott:

a magyarok el tudták mondani a véleményüket, ellentétben a többi uniós polgárral, Brüsszel ugyanis nem kérdezte meg az uniós polgárokat ezekről az őket mélyen érintő, nagyon fontos kérdésekről. Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a konzultáció eredményeként azon lesznek, hogy a magyar emberek hangját Brüsszelben hallassák.

A lengyel politikai botrányról és Cseh Katalin is kérdezték Gulyás Gergelyt

A cinizmus és a pofátlanság csúcsa

– mondta a miniszter Cseh Katalin családi cégének botrányáról, miután kiderült, hogy uniós pénzeket vettek fel, ám több visszásságra derült fény.  Egy másik kérdésre, hogy mi a véleménye a lengyel politikai botrányról, azt mondta, hogy ha bárkinek kétsége van, hogy micsoda kettős mércét uraló “banda uralja Brüsszelt”, akkor elég megnézni a mostani reakciókat.

A bizottság elnöke által emlegetett feloldhatatlan nézetkülönbségek ellenére van még lehetőség, hogy Magyarország megállapodjon

– mondta a bizottság elnökének szavairól, hozzátéve, hogy alapvetően optimista.

Mi lesz a Budapest-bérlet sorsa?

A Budapest-bérletről is kérdezte a sajtó a minisztert. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: Március elsejéig élnek a jelenlegi bérletszabályok, eddig kell új és mindenki számára elfogadható megoldásról dönteni. Egy másik kérdésre elmondta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyal a fővárossal ez ügyben. Gulyás Gergely szerint mindent az asztalra kell tenni. A cél az, hogy úgy tudjon közösen terheket vállalni a kormány és a főváros, hogy azzal valamennyi közlekedő jobban járjon.

Mikor lesz főpolgármester-jelöltje a Fidesznek?

Jövő héten lesz elnökségi ülés, a miniszterelnök márciusra ígérte a bejelentést, de Gulyás szerint ettől hamarabb is lehet.

Mi a helyzet Ukrajna támogatásával?

A sajtó arról is kérdezte a minisztert, hogy születhet-e megállapodás Ukrajna anyagi támogatásáról a februári uniós csúcson, illetve mi most Magyarország feltétele, a lépcsőzetes kifizetésbe belemenne-e a kormány. Gulyás Gergely azt mondta:

tárgyalnak az Európai Bizottsággal, távol állnak az álláspontok, nem biztos, hogy lesz megegyezés, de a 26 uniós tagállam körében megoldhatják a támogatást, kétoldali megállapodás keretében azonban nem elképzelhetetlen, hogy Magyarország is támogassa Ukrajnát.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. január 18-án. MTI/Kovács Tamás

“Ukrajnával enyhülni fog-e a viszonyunk, ahogy ez például Szlovákiával megtörtént”? Gulyás Gergely az újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: ne zárjuk ki ennek lehetőségét, a kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy jó kapcsolatokra törekedjen mindenkivel. Kárpátalján magyarok élnek, ezért Magyarországnak speciális érdeke is van Ukrajnában. Bekövetkezhetnek komoly változások a kapcsolatokban.

Davosban Novák Katalin köztársasági elnök arról beszélt, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell. A minisztert megkérdezték, hogy ha ez a magyar álláspont, akkor miért nem szavazta meg Orbán Viktor az Ukrajnának szánt támogatást. Gulyás Gergely hangsúlyozta:

közvetlenül, uniós és kétoldali alapon is támogatták Ukrajnát. A kormány álláspontja azonban az, hogy válasszák le az uniós költségvetésről az ukrán támogatást, és nemzeti alapon határozzák meg a támogatás mértékét.

A miniszter leszögezte: ne közös hitelfelvétellel és ne a költségvetésen belül segítsék Ukrajnát, ez a magyar álláspont, de nem Ukrajna támogatása ellen vannak. Kinek a győzelmét várja a kormány az orosz–ukrán háborúban? – kérdezték meg a minisztertől, mert Novák Katalin azt mondta, hogy Oroszország nem győzhet, Orbán Viktor viszont korábban úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem győzhet. Gulyás Gergely erre azt válaszolta:

Csak vesztesek vannak, több százezer ember halt meg mindkét oldalon.

Zajlanak a tárgyalások Rákosrendezőről, a svédeknek nem fontos a NATO-tagság

Gulyás Gergely bízik benne, hogy idővel sikerül megállapodni az Erasmus-program kapcsán a bizottsággal. Rákosrendező esetében elmondta, 5 milliárd euróért építkezik majd a befektető, de a pontos elemekről még tárgyalnak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. január 18-án. MTI/Kovács Tamás

Szerény hozzájárulás lenne Svédország NATO-tagsága, ezt válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy mennyiben erősítené a katonai szövetséget a skandináv állam, hozzátéve, hogy a NATO költségeinek jelentős részét egy ország, Amerika biztosítja. “Ha a svédeknek nem fontos, akkor nekünk miért legyen az?”, tette fel kérdésként a miniszter, aki szerint “birodalmi tempó” amit Daniel Freund képviselt az elmúlt években.

Mi a kormány véleménye a német gazdatüntetésekről?

A németeknek vannak jó tulajdonságai, de kevésbé jók is, válaszolta a kérdésre, szerinte az a zöldítés politika, amit kitaláltak, azt a józan ész határain túl is erőltetik. Miközben mindenki egyetért a célokban, addig a huszadik extraadót is kivetik a gazdákra. Ezzel párhuzamosan van egy instabilitás is az országban, a kancellár megítélése is soha nem látott mélységben van, még Schrödernél is népszerűtlenebb.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy Németországban a három kormánypárt népszerűsége a 30 százalékhoz közelítsen

– jegyezte meg. Gulyás Gergely másik kérdésre elmondta, van egy jó magyar gyermekvédelmi törvény, és ha ezt megvédjük, már az is jó eredmény. Hangsúlyozta, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nem képezhetik árukapcsolás tárgyát, és ilyen  a gyermekvédelem ügye is – tette hozzá.

Lehet idén nyugdíjprémium

Nem ismer olyan mértéktartó előrejelzést a miniszter, amely jelentősen eltérne a 3,6 és 4 százalék közötti mértéktől. Ami azt is jelenti, hogy nyugdíjprémiumot fizethet az állam, ha a gazdasági növekedés tényleg 3,5 százalék felett lesz. Eddig öt alkalommal fizetett a mostani kabinet nyugdíjprémiumot. Esélyt látok rá, nem biztos, hogy be is következik, válaszolta arra a kérdésre, hogy elkerülhető-e a január végi volán-sztrájk, miután elutasították a szakszervezetek Lázár János ajánlatát. Hozzátette, egy ilyen eszköz lehet a munkabeszüntetés.

Vezetőkép: MTI