Pesti Srácok

Az impexesek és hírszerzők, akik majdnem csődbe vitték az országot

Az impexesek és hírszerzők, akik majdnem csődbe vitték az országot

„A külkeres jól keres” – a Kádár-diktatúra beszervezett külkereskedőiről, az impexesekről és az általuk okozott mérhetetlen anyagi kárról szólt az M5 december 6-ai adása, amelynek Borvendég Zsuzsanna történész és Dézsy Zoltán szerkesztő, rendező mellett portálunk munkatársa, Mező Gábor újságíró, a PestiSrácok.hu A hálózat című rovatának szerzője is a vendége volt.

Jellemző a szigorúan titkos, a rendszerváltáson is átívelő történet érzékenységére, hogy többen nem vállalták a fellépést, köztük több egykori impexes, akit hiába keresett meg a televízió.

A Horváth Szilárd által vezetett beszélgetésből kiderült, hogyan lopták meg a saját zsebükre dolgozó állambiztonsági tisztek és az impexesek a Magyar Népköztársaságot, vastagon hozzájárulva államadósságunk elviselhetetlen mértékűvé való növekedéséhez. A műsor (és a történet) egyik antihőse Gerő László volt, akiről Dézsy Zoltán még a rendszerváltás idején készített oknyomozó adást a tévé számára (kisebb csoda, hogy leadták 1990-ben), és akinek történetét Borvendég Zsuzsanna is megírta.

Az említett Gerő fiatalon a szovjet szolgálatnak dolgozott, majd Magyarországon megalapította a hírhedt Interagot. Ez a kereskedelmi vállalat összesen 120 millió dollárt kapott hitelbe a Magyar Külkereskedelmi Banktól. Természetesen a pénz eltűnt. Gerő nem mellékesen a BM szigorúan titkos tisztje volt.

PestiSracok facebook image

Persze nem ő volt az egyetlen. „Nem lehet azt mondani, hogy a titkosszolgálat és a külkereskedők mindegyike saját zsebre dolgozott, de voltak külkereskedők, akik nagyon komoly vagyonokat halmoztak fel az állambiztonság segítségével” – mondta erről Borvendég Zsuzsanna, aki nagy sikert aratott könyvében (Az impexek kora) egészen elképesztő történeteket fejtett fel. Fekete Jánostól elkezdve a Videotonig.

Persze nemcsak a külkereskedelmi szektor működött így, ezekben a játszmákban részt vettek azok a Nyugatra küldött újságírók, akik szinte mind kapcsolatban álltak az állambiztonsággal. „A hírszerzésnél volt egy Press rezidentúra nevű szerv, amelyik előre megmondta, melyik városba melyik újságíró mehet – mondta erről Mező Gábor, a PestiSrácok.hu Hálózat rovatának szerzője. – Berlinbe, Bernbe és így tovább.

Nem zsarolták, megnyerték a katonai szolgálat ügynökeit

A legjobb külkereskedőkért és megfuttatott újságírókért egymással vetélkedett a két társszerv, a belügyi és katonai hírszerzés (MNVK-2). „A katonai hírszerzés is kiépített magának operatív hálózatot, de ők nem ügynököknek, hanem megnyerteknek hívták a beszervezett embereket – mondta Borvendég Zsuzsanna. – Ez a beszervezés módjára utalt, nem használtak kényszerítést, különböző dolgokkal igyekeztek megnyerni a különböző szakembereket, újságírókat.” Tehát szó sem volt zsarolásról, fenyegetésről.

Sokan nyertek, de a magyar társadalom veszített

Még ma sem tudjuk, hogy pontosan hány milliárd dollárral károsították meg az impexesek Magyarországot, de egészen elképesztő összegről lehet szó. A külkereskedők, az érintett állambiztonsági emberek és a nyugati partnerek is nyertek az ügyön, de minden játszmának van egy vesztese. Ennek is volt. „Előkerült korábban, hogy ki mindenki nyert, a külkereskedők és a nyugatiak is, de fontos megemlíteni egy dolgot – mondta Mező Gábor. – Igazából volt itt egy óriási vesztese ennek a történetnek: Magyarország, a magyar állam, a magyar társadalom. Akkor összegek estek ki, tűntek el, amelyeknek hatalmas szerepe van annak, hogy Magyarország végzetesen eladósodott. Ma sem tudjuk, hogy mekkora összegről beszélünk.”

Azt viszont igen, hogy az egykori impexesek élnek és virulnak. Egyikük, Balázs Péter még mindig annyira makulátlannak érezte magát, hogy az ellenzék kormányfőjelöltként akart indulni (akarták indítani) az idei választáson. A Hálózat rovatban írtuk meg azt a cikket, amely után jelöléséről már szó sem lehetett. Hiszen ez az ember is a katonai szolgálatnak, az MNVK-2-nek dolgozott. Legalábbis a BM jelentése szerint, akik ezért már nem tudták felhasználni Brüsszelben, a nyolcvanas évek idején. Mező Gábor nem is hagyta ki a ziccert, hogy a műsor végén ne említse meg Balázst, mint az impexesek továbbélésének, átmentésének emblematikus alakját.

A teljes adás az alábbi linkre kattintva megtekinthető:

https://www.mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2018-12-06-i-adas

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!