Az orosz maffia egykori feje cáfolja Clodo Pintérrel kapcsolatos vádjait

Hazugságnak nevezte és cáfolta a korabeli sajtóban a vörös maffia egykori vezetőjének kikiáltott Szemjon Mogiljevics a „bombagyáros” Dietmar Clodo állításait, miszerint még a 90-es években pénzt küldött volna Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszternek, volt országos rendőrfőkapitánynak. Szeva bácsi írásban megküldött nyilatkozatát abban a perben fogják felhasználni, amit a Clodo által szintén megvádolt volt televíziós személyiség, Juszt László indított a rágalmaknak teret adó Átlátszó blog ellen.

Írásos nyilatkozatában cáfolta az Átlátszó.hu blogon megjelent, Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos vádakat a korabeli sajtóban az orosz maffia volt fejének nevezett Szemjon Mogiljevics – többek között ez derül ki abból a PestiSrácok.hu birtokába került keresetből, amit Juszt László újságíró nyújtott be nemrég a Fővárosi Törvényszékre. Az egykori televíziós személyiség azt sérelmezte, hogy Pintérhez hasonlóan vele kapcsolatban is az jelent meg a portálon (ahol Jürgen Roth kétes hírű publicista Németországban megjelent, Piszkos Demokrácia című könyvéből idéztek egy fejezetet), hogy pénzt kapott az orosz maffiától.

Ötmillióra perelték az Átlátszót

Roth a könyvében azt próbálja levezetni, hogy a 2003-ban, bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre elítélt Dietmar Eduard Clodo állítása szerint még a kilencvenes évek elején, a szolcnevoi maffia állítólagos magyarországi helytartójának, Szemjon Mogiljevicsnek a megbízásából pénzt adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak, és még pár főrendőrnek. Aztán az Átlátszón az is megjelent, hogy tulajdonképpen nem csak Pintérnek, hanem 1994-ben Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöknek is ment az orosz apanázsból (Roth a könyvében nem nevezte meg Orbánt, de a “bombagyáros” ezt később a nyilvánosság előtt megtette). Clodo szerint még a rendőri körökben megkérdőjelezhetetlen tisztességű Tonhauser László is pénzt fogadott el az oroszoktól, éppúgy, mint Juszt László, aki a róla szóló hamis információk miatt ötmillió forintra perelte be a blogot.

Mogiljevics cáfol

Juszt László portálunknak elmondta, szemenszedett hazugságnak tartja a vele kapcsolatos állításokat, ami miatt bírósághoz fordult. Hangsúlyozta azt is, hogy soha nem járt Clodo házában, letartóztatásakor sem, még a Kriminális című bűnügyi műsorban is rendőrségi felvételeket használtak. Megjegyezte továbbá, hogy Jürgen Roth maga is azt mondta neki, hogy ő nem is szerepel a könyvében (a publicista egy példányt el is küldött Jusztnak). Az újságíró sérelmezte azt is, hogy a cikk szerzője miért nem kereste meg, holott korábban – még HVG alkalmazottként – többször kért tőle segítséget. Hozzátette: a cikk elolvasása után megkereste magát Mogiljevicset, valamint annak titkárnőjét, egyben tolmácsát is. Ők mindketten írásos nyilatkozatban cáfolták a Roth könyvében leírtakat. Szeva bácsi hangsúlyozta, hogy „minden, amit Jürgen Roth leír az ő könyvében, nem felel meg a valóságnak”. Emellett megemlítette, hogy mivel Juszt Lászlóval személyes ismerősök, nem is lett volna szüksége Clodo közvetítésére. Megjegyezte, az sem igaz, hogy a cikk írója megkereste volna őt vagy ügyvédjét azzal a kéréssel, hogy nyilatkozzon a Roth által leírtakra. Mogiljevics titkárnője pedig azt emelte ki, hogy ő Szeva bácsi minden hivatalos és magántalálkozóján jelen volt és fordított, ám soha nem találkozott Clodóval, akinek így nem is adhatott át borítékot vagy csomagot – utalt az állítólagos korrupciós pénzekre a “vesztegetési” ügybe belekevert H. Irén. Ezzel megdőlt a német bűnöző Orbánnal kapcsolatos állítása is, mivel Clodo azt mondta, ő azt a pénzt, amit a magyar miniszterelnöknek adott, Mogiljevics tolmácsától kapta.

Nem újak a vádak

A Roth könyvében leírt, az Átlátszón megjelent információk egyébként nem újkeletűek, hiszen a blog újságírója még 2013-ban, a HVG hetilapnál interjút is készített Clodóval, és az ott leírtak szinte szó szerint megegyeznek a mostani vádakkal. Itt érdemes megjegyezni, hogy felmerül a kérdés, hogy az újságíró hogyan talált rá a nyilvánvalóan nem a hétköznapi emberek életét élő, terrorista múltú, súlyos bűncselekményekkel vádolt, majd elítélt Clodóra. Nagyon valószínű, hogy a bűnözőhöz titkosszolgálati segítséggel tudott eljutni, és az interjú témája miatt feltételezhető, hogy nem a magyar szervektől kaphatta a segítséget az újságíró. Visszatérve a Clodó-s cikkekhez, a felmelegített információk, valamint az ezzel egy időben megjelent oroszországi álhírek jól beleillenek abba a magyar kormánytagok elleni lejárató akcióba, amelynek része lehet az egykori kémelhárító, Katrein Ferenc indexes interjúja, illetve az, hogy a magyar szervezett bűnözés hírhedt alakja, az Egymásért alapítvány háttérembere, Jakubinyi Róbert egy alvilági nehézfiút, Tanyi György ügyvédjét próbálta meg rábírni arra, hogy a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlettel vádolt, házi őrizetben lévő Tanyit szökésre beszélje rá, és Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre.

Jakubinyi bármikor boríthat

A védő a kérést visszautasította, ezért őt a korábban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező férfi megfenyegette. Az ügyvéd a fenyegetés hatására sem tett ígéretet Tanyi befolyásolására, ezért Jakubinyi húszmillió forintot ajánlott a fogolyszökésért és a dokumentumok kiszállításáért, eredménytelenül. A bűnöző kezén március közepén kattant a bilincs. Érdekes, hogy a portálon az Egymásért alapítvány kulcsfigurájának lebukása óta leginkább Jakubinyit mosdató cikkeket írtak, az őt rács mögé dugó belügyminiszterről pedig több lejárató írást is megjelentettek, igaz, csak a korábbi rágalmakat vették elő újra. Úgy tudjuk, Jakubinyi egyelőre hallgat, de, ahogy korábban egyszer már a 80-as években megtette, könnyen elképzelhető, hogy a szorult helyzetben lévő bűnöző mindent kipakol arról a körről, akik részesei a lejáratás-sorozatnak. Különös az is, hogy Jakubinyi mellett Clodóbol is jófiút próbáltak gyúrni az Átlátszón. A szentté avatást szó szerint idéznénk:

Dietmar Clodo azóta Szemjon Mogiljevics támogatásával, akit jó barátjának nevezett, és akiről a mai napig nagy tisztelettel beszél, egy nemzetközi biztonsági vállalatot vezet. Emellett muszlim és keresztény gyermekek képzését támogatja a pakisztáni Lahorban, anyagilag is. Gyakran meglátogatja és segíti őket, amiben tudja. 2016. húsvétkor járt legutóbb Lahorban, ahol személyesen átélte, amint egy öngyilkos merénylő a levegőbe röpíti magát. 70 halott és 300 sebesült, köztük „néhány az én gyerekeim közül”. Fényképeken látni, hogy sérült gyermekeket látogat meg a kórházban. A bajorországi faluban, ahol él, szíriai menekültek gyermekeiről gondoskodik.

Hosszú bűnlajstrom

A blog cikkeiben azt kevésbé hangsúlyozta, hogy éppen Orbánék alatt számoltak fel olyan bűnöző csoportokat, amelyek a szocalista kormányok idején zavartalanul garázdálkodtak, így a Clodo elleni eljárás is nagyrészt az Orbán-kormány idején zajlott. A “bombagyáros” egyébként nem hétköznapi figura: tizenéves fejjel megjárta a börtönt, mivel belekeveredett a Vörös Hadsereg Frakció (német rövidítéssel RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet kapcsolatrendszerébe. Magyarországon több büntetőügye volt, például a hírhedt “bombagyáros” történet miatt, de belekeveredett egy pénzhamisításba is, valamint uráncsempészettel is elkapták.

Portikék dobhatták fel Clodót

Ha már Clodo ügyeinél tartunk: forrásaink szerint figyelemre méltó, hogy – egy álvásárlás során – 1998-ban nagy mennyiségű robbanóanyaggal és fegyverekkel a házában lebuktatott, majd elítélt Clodo elleni eljárás évekre félre vitte a leszámolásos ügyek nyomozásait. Hiszen ma már tudható, hogy a hírhedt “agent provocateur”-nek nem volt köze a magyar maffiaháború véres robbantásaihoz, gyilkosságaihoz, mivel a hatóságok feltételezése szerint a bombákat a Fenyő-János médiavállalkozó kivégzése és a négy halálos áldozattal járó Aranykéz utcai robbantás miatt első fokon életfogytiglanra ítélt szlovák Jozef Rohác készítette (a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet ügyében például azonosították is az ujjlenyomatát). Az, hogy Clodo mégis a megoldatlan merényleteken dolgozó rendőrök látókörébe került, egy „beesett” információnak volt köszönhető. Értesüléseink szerint a hatóságok legújabb gyanúja az, hogy a 90-es években elkövetett alvilági gyilkosságok kulcsfigurájának tartott Portik Tamáshoz és köréhez köthető Clodo „feldobása”, mivel pontosan felmérték, hogy Clodo „beemelésével” hosszú ideig hátráltatni tudják a nyomozásokat. Pontosan úgy, ahogy a Fenyő-gyilkosság esetében történt, hiszen ma már rendőri körökben biztosra veszik, hogy Portik az „albán vonal” bedobásával a Fenyő János sérelmére elkövetett merénylet nyomozását is sokáig sikerrel tévútra terelte: a gyilkosság helyszínén ugyanis megjelent az Energol-vezér albán testőre, Salihi Mead, aki miatt egészen Jozef Rohác elfogásáig Szerbiában és Albániában keresték az elkövetőt.

Vezető kép: origo.hu