juszt lászló
Juszt László szerint a fideszesek "szemrebbenés nélkül hazudnak", bezzeg Gyurcsány idejében minden más volt!
Kellett némi idő a független-objektív médiának, hogy kitalálják, miként lehetne súlytalanabbá tenni a kormányszóvivő által felsorolt tényeket a "felejthetetlen" Gyurcsány-féle egészségügyi ellátórendszer működéséről, ami fájó sebként sajoghat a balliberális gittegylet számára, hiszen indokolatlanul próbálnak meg hadakozni még a témafelvetés ellen is.
„Fő-sztálinistának denunciáltak, ám az idő igazolta döntéseinket” – ÁVH-s tisztből lett alapító munkásőr Ipper Pál, aki utóbbira 1981-ben is büszke volt
Megdöbbentő, hogy milyen emberek alakították a kádári propagandát, majd lettek a Mester Ákosok, Bolgár Györgyök és Juszt Lászlók mesterei. Ipper Pálról a rendszerváltoztatás idején már suttogták, hogy az ÁVH tisztje volt, de azt kevesen tudták, hogy az egyházüldözés egyik igen aktív fogaskereke volt. Sötét, koncepciós ügyek résztvevője. Az ÁVH-tól a Rádióhoz került, de ott sem lett mondjuk „reformkommunista” [a Sztálin halálát követő belső divathullámnak megfelelve], az ötvenhatos forradalom és szabadságharc után a Munkásőrség alapító tagja lett. Majd járta a vidéki szerkesztőséget. „Neki kellett beindítani a vidéki rádióstúdiókat. 1956 decemberétől 57 nyaráig járta az országot. Székesfehérváron, Szombathelyen, Győrben, Nyíregyházán és Pécsett dolgozott a kétfrontos harc szellemében, kidolgozta a helyi rádiók műsorpolitikájának szilárd elvi alapjait” – írták róla a Munkásőrség 1981-es cikkében. A megtorlás idején alapított párthadsereget csak amerikai kiküldetése idején hagyta ott.
Nemzetgyalázás felsőfokon: Parászka Boróka szerint a székely zászló egy giccs, aminek nincs köze Erdélyhez
A nemzetgyalázás újabb szintjét ütötte meg Parászka Boróka erdélyi újságíró, amikor Juszt László műsorában egyszerűen giccsnek nevezte az Országház épületére is kifüggesztett székely zászlót, kijelentve, hogy annak semmi köze Erdélyhez.
Páratlan párosok: Havas Henriknek egy titkos megbízott (Forró Tamás), Juszt Lászlónak egy szigorúan titkos tiszt (Zeley László) jutott szerzőtársnak
2003-ban Teller Ede levelet írt, amelyben nekiment a Fidesznek és a magyar ellenzéknek. Az írást örömmel leközölte a Népszabadság. Csakhogy kiderült, hogy hamis. A levelet szeptember 15-én jelentették meg, pár nappal Teller Ede halála után. Szerzője Zeley László, az ismert rádiós-riporter volt. 2011-ben kiderült, hogy ő is szigorúan titkos tiszt volt, méghozzá őrnagy; elmondása szerint egy másik egykori szt-tiszt, az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter kérte meg Teller felkeresésére a hamis levél idején. Zeley László néhány évvel ezelőtt visszaemlékezett arra, hogy utazgatott ki a Szovjetunióba, ahol összebarátkozott egy KGB-ssel, aki a szovjet atomtudósokra vigyázott. Innen már sejthető: nyilván felsőbb utasításra került a nyolcvanas évek végén Teller Edéhez közel, már annyira, hogy interjúkat készítsen vele. Ezt a kapcsolatot használta ki újra 2003-ban. A nyolcvanas években Zeley László állandó szerzőtársa egy miniszterhelyettes fia volt, a Rádió fiatal tehetsége, aki Szófiában végzett és akiben szintén tökéletesen megbízott a rezsim. Juszt Lászlónak hívták. Párosuk nagyon is emlékezet a Forró Tamás–Havas Henrik duóra, amelyből egyikük szintén a BM-nek dolgozott és szintén izgalmas, korábban tiltott témákról is írtak. Úgy fest, így működtek tökéletesen ezek a szelep-kettősök.
Horn Gyula „italos állapotában” bukott le „Harcosként” – A szovjet hátterű pufajkásnak már Szófiában is az alkohol volt a gyengesége
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is „serkentőleg” hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A jelentés szerint Horn már akkor is „becsülettel” alkoholizált, a jelentés szerint „italos állapotában” bukott le az állambiztonság egy másik ügynöke előtt.
A bolsevik örökség a globalistákban él tovább – Mező Gábort faggatta új könyvéről a Mandiner
A média lenyúlásának titkos története címmel jelent meg a PestiSrácok.hu oknyomozó újságírójának, a Pesti TV műsorvezetőjének új könyve. Mező Gábor korábban cikksorozatot írt a témában, ezt tárja most olvasmányos, szórakoztató stílusban az olvasók elé átszerkesztve, újragondolva, kiegészítve. A beharangozó szöveg szerint Havas Henrik perelte a szerzőt, de elbukott. A kutató ezúttal a Mandinernek adott interjút, amelyből többek között az is kiderül, kik látogatták meg az ötvenes években az ifjú Vitray Tamást, hol tanult Vágó István és mit kerestek a német médiabefektetők a rendszerváltozás idején hazánkban.
Mező Gábor az Origónak: ezek nemcsak lehetséges állambiztonsági beszervezettek, de potenciális szovjet-orosz kémek
Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. Az újságíró, aki a PestiSrácok.hu főmunkatársa, A Hálózat című rovatának szerzője és a Pesti TV műsorvezetője is egyben, az Origónak elmondta: a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség – Mező Gábor szavaival – egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán.
A legalja: Juszt László
Most akkor mi is van az önkormányzatokkal? Ellehetetleníti a kormány a működésüket? Vagy csak az ellenzékieket, miközben a fideszeseket támogatja? Könnyen juthatunk elhamarkodott következtetésre, főleg, ha Juszt Lászlóra figyelünk... De miért is figyelnénk rá? – teheti fel bárki a teljesen jogos kérdést. Vajon a rendszerváltás környéki posztkommunista újságíró-bűnbanda egyik legvisszataszítóbb, mára igencsak levitézlett figurája tud-e nekünk bármi olyan információval szolgálni, amit ne kapnánk meg ugyanígy a Nyugati Fény nevű szennyportáltól, vagy az egy kategóriával vállalhatóbb 24.hu-tól?
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
