Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodást írt alá, amely a karabahi háború azonnali beszüntetését tartalmazza és kedd éjféltől lépett életbe. A nyilatkozat hatására Jerevánban zavargások robbantak ki, míg Bakuban féktelen ünneplésbe kezdtek. Pedig az örmények győzelemnek értékelhetnék azt a tényt, hogy Hegyi-Karabah jelentős része – a „fővárosával” együtt – orosz felügyelet mellett az örményeké (is) maradt, míg a független Azerbajdzsán legyőzöttnek érezhetné magát, hiszen az orosz hadsereg ismét megszállja a területeit. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a konfliktust megint „befagyasztották”, és csak idő kérdése, mikor és ki olvasztja majd fel.
Erdélyi E. Péter írása
Nehéz szavakba önteni azoknak a népünnepélyeknek a hangulatát, amely az azeri városokat tarja most lázban. Az utakon dudáló, zászlókkal kocsikázók, a járdákon, tereken zenélő-táncoló emberek éltetik dicsőséges és legyőzhetetlen haderejüket.
Egész nap kint vagyok az utcán, mert nélkülem nem lehet ünnepelni a győzelmünket, büszkeségünket és a lerótt erkölcsi adósságunkat
– mondja a PS munkatársának eufórikus hangulatban Elvin Alimuradov, aki többször is szeretett volna a frontra kerülni, de „nem fért be a keretbe”.
Az azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott kép Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökről a nemzethez intézett beszéde közben Bakuban 2020. november 10-én, egy nappal azután, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtóirodája
Érzelmekben Jerevánban sincs hiány, igaz, ott ellenkező hatást váltott ki a megállapodás. A Sputnik Armenia beszámolója szerint a tömeg betört a kormány és az örmény parlament épületeibe, és az utcán kirángatták az autójából, majd igen súlyosan bántalmazták a parlament elnökét. A tömeg a miniszterelnök lemondását követelte és természetesen az egyezmény felülvizsgálatát. Az örmény fővárosban pattanásig feszült a helyzet.
Mindennek a tetejébe Nikol Pasinján miniszterelnök állítólag váratlanul repülőgépre szállt és ismeretlen helyre távozott. Más hírek szerint Pasinján a hadügyminisztérium bunkerében lapul fiával és legkisebb lányával, és onnan fenyegeti a pogromok szervezőit a Facebook-oldalán keresztül. Két lánya már napokkal ezelőtt Kanadába menekült, felesége pedig katonai kiképzésen vesz részt egy titkos bázison. „A legfontosabb kérdés az, hogy mi lesz az általa aláírt egyezmény sorsa, ha tisztségéből távoznia kell?” – írja a Graparak nevű örmény napilap. De lássuk, mit mond ki és miről hallgat az ominózus egyezménynek nevezett bejelentés?
Véget ért a karabahi háború. Ritkán érnek manapság így véget háborúk, teljes kapitulációval. A megadást az örmény miniszterelnök jelentette be, nem a „Hegyi-Karabahi Köztársaság” vezetője. A bejelentés értelmében az azeri területeket kiürítik az örmények; a lacsini korridort, amely Hegyi-Karabahot és Örményországot köti össze, az orosz békefenntartók fogják biztosítani
– mondja a PS-nek Wagner Péter biztonságpolitikai szekértő.
A teljes titoktartás mellett előkészített és ezért a közvélemény számára teljesen váratlanul aláírt dokumentum arra kötelezi az örmény felet, hogy átadjon három járást Azerbajdzsánnak, illetve hadereje elhagyja Hegyi-Karabahot, amelyet az orosz békefenntartók fognak ellenőrizni – olvashatjuk az Interfax hírügynökség oldalán.
Tüntetők az örmény parlament jereváni épületében 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Fotó: MTI/EPA/Photolure/Vahram Bagdaszarján
Arról azonban nem esik szó a bejelentésben, hogy Hegyi-Karabah milyen státust kap, hová, kihez fog tartozni. Milyen törvények vonatkoznak majd az ott élőkre, milyen pénznemet fognak használni és egyebek, vagyis jogilag és gazdaságilag milyen helyzetbe kerülnek? Emlékezetes, hogy az első háborút megelőzően autonómiát élvezett a többségében örmények lakta vidék. Ide tartozik, hogy Vlagyimir Putyin elnök televíziós beszédében sokatmondóan jelentette ki, hogy „mindenki a saját oldalán marad”. Ezzel szemben Ilham Alijev azeri elnök és népe úgy értelmezi a megállapodást, hogy az ország egysége fokozatosan helyreáll.
Az viszont a dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy az orosz haderő öt plusz öt évig végezheti feladatát, amennyiben valamelyik fél addig nem mondja fel a megállapodást. Azt azonban a történelem már bizonyította, hogy egyszerű „kérésre” az orosz hadsereg nem szokta magától elhagyni az azeri területeket.
A már említett lacsini korridor, amelyen keresztül az örmény haderő most szabadon elhagyhatja Hegyi-Karabahot, orosz felügyelet mellett megújítják, úgy, hogy a stratégiailag meghatározó Susa városát – amelyet az azeriek szálltak meg – kikerüli. Fontos és teljesen új része a megállapodásnak, hogy az örmény fél garantálja Azerbajdzsán nyugati régiói, illetve a szintén Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván Autonóm Köztársaság enklávé közötti biztonságos polgári közlekedést – írja az orosz Kommerszant. Persze nem kisebb szervezet, mint az FSZB jelenléte mellett – tartalmazza a jelentés.
Az örmény miniszterelnök sajtóirodája által közreadott képen Nikol Pasinján örmény kormányfő meghajol a nemzethez intézett beszéde után Jerevánban 2020. november 12-én, három nappal azután, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Fotó: MTI/AP/Örmény miniszterelnök sajtóirodája/Tigran Mehrabyan
Tovább vizsgálva a mindössze kilenc pontos megállapodást, azt látjuk, hogy szerzői ködösen fogalmaznak, ami a békefenntartó központot illeti, hiszen annak helyéről és szereplőiről nem esik szó. Szó esik azonban a régió szűkebb és tágabb gazdasági blokádjának teljes feloldásáról és persze a békekötést követő feladatokról, vagyis a hadifoglyok és halottak cseréjéről, egyebekről. Ezen feladatok ellenőrzését az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának hivatalára fogják testálni.
Arról azonban nem szól a dokumentum, hogy ez vajon a mostani konfliktus elől elmenekült örményeket jelenti-e, vagy az első karabahi háború elől elmenekült azerieket is. Ha az utóbbi a valóság, akkor ebből komoly tulajdonjogi és egyéb gondok lehetnek még
– emeli ki Rácz András, a posztszovjet terület biztonságpolitikai szakértője.
A „bejelentést” olvasva felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen szűkszavú lenne-e ez a rendkívül fontos és mérhetetlen szenvedést megelőző megállapodás, vagy ez csak egy része annak, esetleg vannak titkos záradékai is? Itt siet segítségünkre Dmitrij Trenyin, a Kremlhez hagyományosan közel álló orosz elemző, a Carnegie Moscow Center vezetője, aki azt írta a Twitteren, hogy a részletekről szóló további megállapodásokat még most dolgozzák ki.
Ilkin Mammadov azeri politikai elemző szerint az orosz haderő ismét visszatért az azeri területekre és valójában csak Moszkva érte el a célját: ismét befagyasztotta ezt a konfliktust, többek között azzal is, hogy a megállapodás nem mondja ki Azerbajdzsán területi egységét.
Éppen ezért azt gondolom, hogy ez az egyezmény nem lesz hosszútávú. Az orosz katonaság Damoklész kardjaként függ Baku és Jereván feje fölött, és amennyiben valamilyen változás fog történni, megismétlődhetnek a ’90-es évek eseményei
– állítja a szakember a Radio Svoboda műsorában.
Itt említjük meg, hogy Azerbajdzsán területi egységét elismeri többek között az ENSZ, illetve hazánk is, mégsincsen előrelépés ebben a meghatározó ügyben, ellenkezőleg: többen is befolyási övezeteket akarnak szerezni Azerbajdzsán területén! Jurij Svedov politikai megfigyelő szerint az alapkérdés az, hogy kik fognak visszatérni szülőföldjeikre, és ki tudja garantálni az egymást gyűlölő népek békés együttélését? Szerinte a válasz még várat magára, nagyon messze van a megoldás.
A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról szóló megállapodás ellen tüntető emberek Jerevánban 2020. november 10-én. Előző éjszaka Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról. Az örmény miniszterelnök kijelentette, hogy Örményország kénytelen volt aláírni a megállapodást, hogy elkerülje a katonai összeomlást. Fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij
Ilgar Mamedov, aki szüleivel kamaszként menekült el szülőföldjéről, Hegyi-Karabahból, a magyar olvasóknak azt üzeni, hogy a sok szenvedés olyan mély nyomokat hagyott az ő nemzedékében, hogy azok legalább egy generáción keresztül fognak gyógyulni. Hogy milyen mélyen gyökerezik a két nép közötti gyűlölet, arra szomorú példa a Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt esete, akinek a gyilkosa az egyik azeri katonatársa volt.
Arkagyij Dubnov külpolitikai szakújságíró továbbmegy ebben a kérdésben: szerinte az oroszok jelenléte nélkül nem élhet együtt a két nép, ennek érdekében akár visszatérhetnek az orosz katonai-politikai protektorátus létrehozásának kérdésére is. Hiszen, mint ismeretes, még az ENSZ minszki csoportja sem volt képes megoldani ezt a konfliktust, pedig erre közel harminc év állt rendelkezésére.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen az orosz békefenntartó kontingens katonái és járművei elindulnak egy Jereván közelében fekvő repülőtérről 2020. november 11-én. Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Kérdéses Törökország szerepe is a békefolyamatban. Rá vonatkozó kitétel az egyezményben nincsen, de Baku és Ankara arról beszél, hogy a törökök komoly, akár katonai szerepet fognak kapni a békefenntartásban, mégpedig a helyszínen. A mai napig azonban a török békefenntartók nem indultak el; ebből arra lehet következtetni, hogy ebben a kérdésben nincs végső döntés.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azóta kijelentette: török békefenntartókat nem küldenek Karabahba. Az orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy a török megfigyelők tevékenysége az Azerbajdzsánban található megfigyelőközpontra korlátozódik.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a kilenc pontos egyezmény számtalan kérdést vet fel, amelyeket mindegyik fél másként értelmez, ráadásul a két-, három- vagy négyoldalú titkos tárgyalásokat is másként interpretálják. Most is azt tapasztalhatjuk, hogy a szembenálló felek lépéseket tettek, de hogy azokat előrelépésként értékelhetjük-e, az nagy kérdés. Egy biztos, született egy nagyszerű eredmény: megállt a vérontás.
Fotó: MTI
A megállapodás életbelépésekor egyébként megkezdődött az orosz békefenntartók Karabahba szállítása. Megfigyelők szerint az orosz csapatok már hetekkel ezelőtt felkészültek az áttelepülésre. Az Orosz Föderáció békefenntartó kontingense 1960 kézifegyverekkel ellátott katonából, 90 páncélos szállítójárműből, 380 gépjárműből és egyéb speciális felszerelésből áll, például katonai helikopterekből és tankokból. Kiemelendő, hogy a számok mögött különlegesen kiképzett deszantosok és a legmodernebb haditechnika áll.
Vezető kép: MTI/AP
Girolamo
2020-11-13 at 14:58
Olyan nehéz elképzelni,hogy a békét azért nem érték el ezidáig,mert sejtszintig minden porcikájuk,a másik legyőzését,elpusztítását-és ha mód van rá,gyötrését,megalázását,és megbélyegzését-kívánja?
Itt békét csak az teremthet,és tarthat fenn,akinek meg van rá,a katonai túlereje,hatalma.
Szerintem.
Hesslerezredes
2020-11-13 at 15:32
Irán 82 milliós népességéből 24 % azeri. Tehát az azeri nép közel kétszerese él Iránban ahhoz képest, amennyi Azerbajdzsánban. Úgyhogy Azerbajdzsánnak nem az örményekkel kéne szívóznia, hanem Iránnal. Csak ahhoz kevés a vér az azerieknek a pucájukban. F.o.s. nép, mint minden muszlim népség.
hivő
2020-11-13 at 16:51
Az ilyen területeken soha
nem lesz béke.Mindig fel
lehet használni a gyűlölködésüket
egy kis kreativ bajkeverésre.
Naprózsa
2020-11-13 at 17:28
Itt csak a területcsere és mindkét népcsoport kereszt-kitelepítése jelenthet többé-kevésbé békés megoldást. Az őskeresztény örményeknek van valójában igazuk és most Putyin az ő életüket mentette meg. Fel kell cserélni az azeriekkel lakott területeket a körülkerített hegyi-karabahi területeket lakosságcserével.
Az iszlám és a gyakorló őskeresztény mentalitás között akkora az ellentét, hogy itt béke soha nem lesz.
A fotón a fejkendő nélküli örmény nők nem véletlenül tüntetnek és joggal rettegnek. Ők aztán elsőkézből tudják milyen sors várna rájuk a muzulmánoknak való behódolás után.
Csak az idióta libsi európai nőknek nem esik le még most se a tantusz.
Szalay Miklós
2020-11-13 at 19:58
Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:
https://egyvilag.hu/temakep/077.shtml
Mekkelek
2020-11-13 at 23:55
A háború azért kell, hogy helyre lehessen állítani a békét.
szemet szemért
2020-11-14 at 10:52
Na , befagyasztották a szart.
Bubu
2020-11-14 at 12:13
A régi SZU-tagállamok még mindíg az oroszok “kezéböl esznek”.
Majd ha az új cárnak az érdeke megkívánja, helyére teszi az azeriakat is. Jelenleg valami miatt nem volt érdeke. Na ezt kéne megtudni, miért nem?
Hans Landa
2020-11-14 at 14:25
Oroszország közelében legalább kettő konfliktuszóna szükséges(Szíria,Ukrajna,Kaukázus)humán és katonai potenciálja lekötéséhez.Erdogan eldönthetné mit akar,az azeri elnök veszélyes vizekre került,nem biztos,hogy sokáig lesz kedve mosolyogni.
gyurcsányiviktor
2020-11-14 at 17:13
Nicsak, még egy trianoni döntés a nagyok között.
Csakúgy, mint Erdély, Felvidék, Délvidék és Őrvidék esetében.
Vagyis a “békediktátum” egy újabb véres háború előszele.
apro_marosan_petergabor
2020-11-15 at 15:52
Oroszország a kereszténység utolsó védőbástyája (a szovjet előélet ellenére, vagy annál inkább.
Az Orosz birodalom volt az, amely bármikor képes volt ellenállni az oszmán-török birodalomnak, egyedül is, pedig határosak voltak. Oroszország újra formálásakor ügyesen ledobálták magukról a muzulmán tagköztársaságokat, amennyire csak lehetett…
Oo atomhatalom, Törökország erős szárazföldi hadsereggel bír, nincsenek egy súlycsoportban, de NATO tag.
Erdogán a limitnél manőverez, húzgálja az oroszlánok bajuszát(nem csak az oroszokét), de előbb-utóbb ráfizet.
Az oroszok akkor léptek, amikor kellett, többet nem tehettek, mert a jogi és egyensúlyi helyzet tartása ennyit engedett nagyobb balhé nélkül.
A nyugat tojt az örményekre (általában az iszlám államok mellé áll öngyilkos módon – nagy tragédia, ismét Konstantinápoly eleste óta – ez jól simul a libero-bolsevik, keresztényellenes elképzelésekbe, márpedig egy ideje ők mutatják a menetirányt), Karabahot pedig senki sem ismeri el.
Az örmények nem voltak tiszában saját súlycsoportjukkal – s a modern harci technológiákkal sem, izraeli és török drónokkal hamar tönkreverték őket, megfosztva páncélosaiktól, nehéz fegyvereiktől.
Minden katonai szakértő sokat tanulhatott a villámáborúból – remélem mi is, mert ezek a drónok felaprították volna az új Leókat, Lynxeket is, ha nincs megfelelő drónelhárítás…
Mi már a baltás sztori óta rossz oldalon állunk, az erő oldalán(török, azeri) és nem az igazság oldalán, ahová tartoznunk kellene – román módra. Gusztustalan, de fizet…
Az a kevés örmény, aki nálunk lakik nem zavar vizet.
Egyelőre, pedig keresztény oldalról lehetne rájuk támaszkodni.
Zortán
2020-11-16 at 03:09
Hesslerezredes:
Nem ismered a helyzetet, és ráadásul (személyes érzelemből) totálisan átírod a valóságot.
Szóval:Irán most leginkább egy iszlám állam. Ott olyan archaikusak a (vallási, kulturális) viszonyok, hogy leginkább a régi Oszmán Birodalomra emlékeztet. Tehát a vallás a meghatározó. Ezáltal a hatalmas számú iráni azeri lojális a vallásilag azonos irániakhoz, akikkel elég rég óta élnek együtt. És csak nagyon gyenge szeparatista mozgalmak léteznek etnikai alapon.
Az meg, hogy kinek kevés a vér a pucájában így magyarként elég siralmasan hangzik:
Ugyanis az azeriek most semmi mást nem tettek, mint visszafoglalták a tőlük elrabolt országrészüket. Azok az örmények rabolták el, akik 1992-84 között népirtást követtek el az azerieken és 1 millió azerit üldöztek el a karabahi térségből!!!
Tehát ez egy kemény revans volt az igenis bátor azeriektől. És szégyen a szovjetek háta mögé bújó örményekre nézve, akik nem védték meg a lopott területeiket.
(És nehogy már a Kaukázus zsidóinak nevezett örményeket istenítsd a keresztény vallásuk miatt, az azeri rokonainkat meg utáld mert épp úgy hozta a történelem, hogy muzulmánok lettek.)
És itt jegyzem meg a legfontosabbakat: az azeriek baromi BÁTRAN kiálltak az elszakított területeikért (nem úgy mint mi)!!! A semmiből hoztak létre egy erős hadsereget, és felszabadították a tőlük jogtalanul elrabolt országrészüket. Bár mi magyarok tennénk BÁRMI Erdélyért, Felvidékért!!!!! De nálunk csak a nagy “keresztény” duma megy, meg a belenyugvás.
Nekünk is az azeriek példáját kéne követnünk, minimum Észak-Erdély és Dél Szlotákia esetében!!!!!!!!!!!!! (Nem haverkodni a legnagyobb ellenségeinkkel, na ez a szánalmas önfeladás!)
Zortán
2020-11-16 at 03:15
Naprózsa
Persze te is hatalmas tévhitben élsz. Hagyad már ezt az őskeresztény óhéber dumát! Az örményeket az ÖSSZES kaukázusi nép, a “Kaukázus zsidóinak” tartja. Ráadsásul ez nem is vallási konfliktus volt:
Az azeriek visszafoglalták a 11. századtól a birtokukban lévő Hegyi-Karabah felét. Azét a Karabahét, amelyet népírtás árán a szovjet+örmény csapatok szakítottak ki 1992-1994 között Azerbajdzsánból. Az örmények ekkor több tízezer azerit mészároltak le, és 1 milliót űztek el Karabahból.
Szóval kinek is van igaza?
Nem mellesleg a másik legősibb keresztény állam Grúzia is az azerbajdzsánok oldalán állt. Míg a muzulmán Irán az örményeket támogatta….
Vicces, amikor kaukázusi kultúrákat akarsz összehasonlítani a mostani európai migrációs (vallási) helyzettel. Ez nem helytálló összevetés.
Zortán
2020-11-16 at 03:22
Zé
Te mi a büdös francról beszélsz???????????
Az örmények az azeriek ellen elkövetett népirtással, és 1 millió azeri kitelepítésével szerezték meg Hegyi-Karabahot Azerbajdzsántól 1994-ben!!!!!!
Ráadásul soha nem éltek Karabahban örmények!!! (Csak apró diaszpóra szerűen) Nincsenek ott ősi keresztény templomok!
Minden mondatod a totális tájékozatlanságról árulkodik. Kevered a szezont a fazonnal. Ez a háború egy etnikai és területi konfliktus volt, amelyben nem volt szerepe a vallásnak. Olvasgasd itt el amiket írtam, hogy csak egy picit ráébredj mennyire mellélőttél…
Zortán
2020-11-16 at 04:03
apro_marosan_petergabor
Egyszerűen zavarbaejtő a félretájékozottságod. soraidat olvasva majdnem leestem a székről. Hát lássuk a valóságot:
Az oroszok és a törökök között sac-per kb. 18 háború volt a 17. századtól. Általában az oroszok voltak a támadó felek (90%-ban). Hiszen a cári Oroszország gyarmatosította a Kaukázus-térségétől a Japán-tengerig eső területet: VÉRREL-VASSAL-NÉPÍRTÁSSAL!
Nehogy már őrült módon a MINDEN népet kiirtó tömeggyilkos orosz előrenyomulást tekintsd igazságosnak!!!!! Mert ezzel az erővel az amerikai indiánok kiirtását is támogathatnád! Pontosan ezt tették az oroszok a Kaukázusban és Ázsiában – ahol SEMMI KERESNIVALÓJUK!
“Ledobták magukról a muzulmán tagköztársaságokat?”?? Ekkora kapitális értelmetlemséget még nem hallottam! És akkor miért nem dobták le Dagesztánt? Csecsenföldet? Baskíriát? a kazanyi Tatársztánt? Csuvasföldet? sorolhatnám még…. Mert egy gusztustalan gyarmatosító ország Oroszország, és ebben a pillanatban is elnyomva tartja lakosságának felét!!!! És itt most nem a libernyák “áldemokrata” sápítozásra gondolok, hanem az etnikai elnyomásra!
Mer pl. muzulmánok a baskír rokonaink, sámán hitűek a jakutok, a burjátok tengristák, de még buddhista népek is élnek az összeharácsolt birodalomban. Az oroszok LESZARJÁK a vallást, nekik egyedül az ásványkincsek, a természeti erőforrások kellenek, és akik ezt nem adják azt kiirtják!
Azért nem álltak ki többen az örmények mellett, mert minden értelmes ország tudta, hogy Karabah Azerbajdzsán része, amelyet az örmények az azeri nép ellen elkövetett népirtással szereztek meg 1994-ben!!!!
Azt meg halkan súgom meg, hogy amikor elesett Konstantinápoly, akkor már jószerivel már csak egy nagyobbacska városállam volt. Ugyanis a Bizánci Birodalmat a keresztény államok verték szét 1204-1205-ben!!! 7 részre szakította az egyesült keresztény had, pusztán anyagi érdekből!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ott sem számított szemernyit sem a vallás! Keresztény mészárolt keresztényt!
A baltás sztoriban is a jó oldalon álltunk. Eléggé elképesztő, hogy ezekben a kérdésekben a magukat jobboldalinak tartó emberek totálisan a ballibsi oldal hazug mantráit szajkózzák! Ugyanis a baltásnál a következő történt: Az örmények által, az azeriek ellen 1992-ben elkövetett Hodzsali népírtásban részt vett a később megölt örmény katona a! Saját bevallása szerint ő fejezte le a “baltás” 2 nő rokonát (Hodzsaliban 1992 februárjában az örmény csapatok kb. 700 nőt és gyereket mészároltak le, daraboltak fel!!!) Ezzel heccelte a “baltást” a NATO békepartnerségi gyakorlaton az örmény katona. A baltás utána pedig kinyírta az (ha jól emlékszem anyjának és nővérének!!!) bestiális örmény gyilkosát. Szóval megint a ballib propagandát harsogod!
Az meg még elképesztőbb, hogy jobboldali létedre(?) nem ismered, hogy az azerbajdzsánok a beléjük olvadt szavard magyarok révén vérrokonaink, nekünk magyaroknak! Az meg még elképesztőbb, hogy azt sem ismered, hogy hazánk a Türk Tanács tagja, sőt európai főképviselője. Ezáltal a legközelebbi szövetségesünk az azeriek és a törökök! Ráadásul a törökökkel mostanság szoros gazdasági, katonai és politikai együttműködésben vagyunk!!!!!!!
Te hol élsz a Marson? Az örményekhez pedig SEMMI KÖZÜNK SINCS!!!!
Juhász László
2020-11-16 at 13:54
Kedves Zortán!
” baltás sztoriban is a jó oldalon álltunk. Eléggé elképesztő, hogy ezekben a kérdésekben a magukat jobboldalinak tartó emberek totálisan a ballibsi oldal hazug mantráit szajkózzák! Ugyanis a baltásnál a következő történt: Az örmények által, az azeriek ellen 1992-ben elkövetett Hodzsali népírtásban részt vett a később megölt örmény katona a! Saját bevallása szerint ő fejezte le a “baltás” 2 nő rokonát (Hodzsaliban 1992 februárjában az örmény csapatok kb. 700 nőt és gyereket mészároltak le, daraboltak fel!!!) Ezzel heccelte a “baltást” a NATO békepartnerségi gyakorlaton az örmény katona. A baltás utána pedig kinyírta az (ha jól emlékszem anyjának és nővérének!!!) bestiális örmény gyilkosát. Szóval megint a ballib propagandát harsogod!”
Bocs, de ez nem igaz! Hiszen a magyarországi bírósági tárgyaláson fel sem vetődött, hogy az örmény tiszt az azeri családtagjainak gyilkosa lett volna, sőt ilyet maga az azeri sem állított soha.
Egyébként is hogy lehetett volna az örmény áldozat az örmény hadsereg tisztjeként az azeri családtagjainak gyilkosa, amikor a vérengzés idején, 1992-ben alig 13 éves volt, ráadásul soha nem élt Karabahban, hanem jereváni lakos volt egész életében, és az örmény hadseregben is csak 1999 óta szolgált?
Juhász László
2020-11-16 at 14:19
Kedves Zortán!
Több állítása sem stimmel.
Például:
“Az azeriek visszafoglalták a 11. századtól a birtokukban lévő Hegyi-Karabah felét. Azét a Karabahét, amelyet népírtás árán a szovjet+örmény csapatok szakítottak ki 1992-1994 között Azerbajdzsánból. Az örmények ekkor több tízezer azerit mészároltak le, és 1 milliót űztek el Karabahból.”
Hegyi Karabah ugyanis csak 1750-től került közvetlen muszlim uralom alá, a Karabahi Kánság megalakulásával.
Karabah területén 1261-től 1603-ig létezett a keresztény örmény Khacsen Hercegség, 1603 és 1750 között pedig perzsa fennhatóság alatt egy helyi örmény vazallus hercegség.
“Ráadásul soha nem éltek Karabahban örmények!!! (Csak apró diaszpóra szerűen) Nincsenek ott ősi keresztény templomok!”
Ez megint nem igaz. Nincsenek ősi keresztény templomok Karabahban? Vicces, mert elég sok van. Ősi mecsetek viszont valahogy nincsenek, a legrégebbi karabahi muszlim mecset, a Seyidli mecset csak 17. századi eredetű.
Karabahi régi keresztény templomok: Amaras, Avetaranots, Bovurkhani Vank, Bri Yeghtsi, Chokht, Gandzasar, Hakobavank, Havaptuk, Karmiravan, Khatravank, Kichan, Koshik Anapat, Mamakan, Mayrakaghak, Medz Nahatak, Ojakh, Okhti Yeghtsi, Odskavank, Vaquas, Yeghishe Arakyal.
Clement
2020-11-20 at 09:04
Most akkor, ha jól értem a mondanivalóját a cikknek: “A csúnya Oroszok segítenek a békében?”
Akkor jó, mert őket az Örmények kérték meg, mikor már látták, hogy el fognak veszni. Utasok ebben a történetben. Egyébként hogyan lehet baj, ha valaki segít a békében? Most ez azon a vonalon van, hogy a cigányok (törökök, azeriek) nem foglalhatnak el egy területet, és mivel itt olykor cigánysímogatás van, akkor az nekünk most nem kell hogy tetszen?
Nem gratulálok. Nem baj? Már sokszor leírtam az ezzel kapcsolatos problémákat, amikor a m?nyus még nem került teljesen spam -ba.
Torockó
2020-11-20 at 17:19
Az senkiházi Micron most utólag követel magának szerepet ebben a konfliktusban is. Mint a földgázmezők észak-kelet mediterráneumánál is ott pofátlankodik. Otthon megbukott, külföldön akar szerepelni. A tönkretett Franciaországból.