Az orosz pénzügyminisztérium számításai szerint Oroszország hat-tíz évet is kibír 25 és 30 dollár közötti olajár mellett Nemzeti Jóléti Alapjának köszönhetően.
A kőolaj világpiaci ára hétfőn az 1991-es első öbölháború óta nem tapasztalt mértékben, több mint 30 százalékkal csökkent annak hatására, hogy Szaúd-Arábia árháborút indított a kitermelés további csökkentését elutasító Oroszország ellen. Szaúd-Arábia áprilistól 6-8 dollárral csökkenti különböző nyersolajtermékei hordónkénti árát, és jelentősen, újra napi 10 millió hordó fölé növeli kitermelését. Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közölte, hogy felhasználhatja az irányítása alatt álló Nemzeti Jóléti Alapot a makroökonómiai stabilitás biztosítására, ha az olajárak sokáig alacsonyak maradnak.
Az orosz pénzügyminisztérium a Nemzeti Jóléti Alapba utalja át olajbevételeinek a hordónként 40 dolláros ár feletti részét. Március elején több mint 510 milliárd dollárra, a bruttó hazai termék 9,2 százalékára rúgott eszközeinek értéke. Hétfő délután fél háromkor a legközelebbi határidős jegyzésben az északi-tengeri Brent 21,05 százalékos mínuszban, 35,74 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 21,00 százalékos veszteségben, 32,61 dolláron állt.
A koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédésére Szaúd-Arábia azt akarta elérni, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és az olajkartellen kívüli szövetségesek, köztük Oroszország, alkotta OPEC+ néven is emlegetett csoport hosszabbítsa meg az év végéig a kitermelést napi 1,7 millió hordóval korlátozó, március végéig érvényes megállapodást, és másfél millió hordóval emelje napi 3,2 millió hordóra a mennyiséget. A csoport szakminisztereinek Bécsben pénteken tartott értekezletén Oroszország támogatta ugyan a megállapodás meghosszabbítását, de nem volt hajlandó az 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésére. Moszkva ugyanis azon az állásponton van, hogy túl korai még megjósolni, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a globális energiakeresletre. Az elutasításra válaszul az olajkartell felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást.
Az olajárak beszakadásának következtében mélyrepülésre váltott és a 2016 elején látott mélypontokra gyengült az orosz rubel. A bankközi piacon a dollárért hétfőn késő délelőtt már 74,95 rubelt, az euróért pedig 85,74 rubelt kellett adni. Pénteken a dollár 68,57 rubelen, az euró pedig 77,51 rubelen zárt a moszkvai kereskedésben. Az orosz vállalatok globális letéti jegyeinek árfolyama ugyancsak zuhanásra váltott a londoni tőzsdén: az olajipari vállalatok közül a Rosznyefty olajipari vállalat 20,4 százalékot, a Lukoil pedig 18,5 százalékot esett, míg a Novatek gázipari vállalat letéti jegyeinek árfolyama 16,7 százalékkal csökkent. A moszkvai értéktőzsde hétfőn zárva tart. Az olajárak és a rubel további gyengülése kellemetlenül érintheti az orosz hatóságokat és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki a múlt héten az alacsony olajárakat tette felelőssé a háztartások jövedelmének csökkenéséért.
Az orosz hatóságok gyorsan reagáltak a rubel gyengülésére: a jegybank hétfőn bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszti az állami tartalékok feltöltését szolgáló napi devizavásárlásokat, enyhítendő a rubelre nehezedő nyomást. A központi bank figyelemmel követi a pénzpiaci fejleményeket, és kész további eszközöket is bevetni a pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében – áll a bank hétfőn kiadott közleményében.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS