Küzdelemben nem volt hiány a Magyar Kupa-döntőn, azonban a színvonalas, szórakoztató játék elmaradt. Mindkét csapat görcsösen játszott, és inkább a középpályán tartózkodott a labda, mint a kapu előtt. A rendes játékidőben nem született gól, a hosszabbítás pedig komoly fordulatokat tartott magában, ugyanis a játékvezető két fehérvári játékost is kiállított, így nagyon nehéz helyzetbe került Szabics Imre csapata. Kastrati a százegyedik percben, egy távoli, lapos lövéssel szerezte meg a vezetést, ami hétfőn este kupagyőzelmet jelentett az Újpestnek. Úgy tűnik, az égiek egyelőre azt szeretnék, hogy a Fradi és az UTE uralja magyar labdarúgást, Pakson pedig egészen biztosan nem örülnek, hiszen így bukott a nemzetközi kupaszereplés.
Meglehetősen pimasz húzás volt az Újpest részéről, hogy egyetlen magyar játékost sem nevezett a Magyar Kupa-döntőre. A Fradit rengeteg kritika éri, hogy szinte alig van hazai labdarúgó a kezdőben, pedig mindig találni kettő, vagy három magyart. A sok külföldi persze nem jelentette azt, hogy esélyesként léptek a pályára a finálén a lila-fehérek, hiszen a Fehérvár jóval erősebb kerettel rendelkezett. Igaz, Michael Oenning már tudja, milyen Magyar Kupa-döntőt játszani, mivel a Vasast egyszer már sikerült a fináléig vezényelnie.
A Puskás Aréna impozáns helyszínül szolgált, és be kell vallani, szép számmal látogattak ki nézők is, ami természetesen még messze volt a telt háztól, de ezekben az időkben ez így normális. A Fehérvárnak, mivel a bajnokságban csak a harmadik helyért küzdhet, nagyon fontos volt ez a mai döntő, de Pakson is mindenki Vidi-drukkerré vált ma, ugyanis a nemzetközi kupaszereplés volt a tét. Amennyiben a fehérváriak nyertek volna, úgy Bognár György együttese nemzetközi lehetőséget kapott volna, ami cseppet sem mindegy a paksi szurkolók számára.
ELSŐ FÉLIDŐ
Az irammal és a tempóval nem volt gond, kifejezetten jó színvonalúak voltak a nyitó percek. A Fehérvár persze összeszedettebb játékot mutatott, azonban nem tudtak eljutni az újpesti kapuig. A tizenkettedik percben is csak egy távoli szabadrúgás adott erre lehetőség, de mivel beadás lett a vége, amit a védők tisztáztak, ebből sem lett kapura veszélyes helyzet. A későbbiekben is a Fehérvár volt a kezdeményező és a labdát többet birtokló csapat, ugyanakkor az UTE védelme az első negyed órát követően is jól állták a sarat. A huszadik perc hozta meg az első komolyabb helyzetet, ami Nikolics nevéhez fűződik, egy remek beadást fejelt fölé. Számára amúgy ez a mai este különösen fontos volt, mivel lengyel kupát már sikerült nyernie, azonban a magyarról már két ízben is lecsúszott.
Az első játékrész közepére már akadtak momentumai az Újpestnek is, de kapura veszélyesek csak egy szögletet követően voltak a harmincegyedik percben. Ezután komoly birkózás következett a középpályán, egyik csapat sem játszott jobban, mint a másik, és a harminckilencedik percet tapostuk, amikor is Zivzivadze előtt adódott egy komoly lehetőség, ami kimaradt. Az első félidő vége felé támadójátékban javult a Fehérvár, és erre érkezett is azonnal reakció az Újpest részéről, de amikor végre élvezhettük volna a végjátékot, egy hatalmas balhé kerekedett ki, amiből épp, hogy nem lett tömegverekedés, mindenesetre három sárga lap azért előkerült. Ezen kívül ebben a nem túl izgalmas első félidőben több minden nem történt, így gól nélküli döntetlen állással zárult.
MÁSODIK FÉLIDŐ
Erősödő fehérvári nyomás alatt kellett jól muzsikálnia az újpesti védelemnek a második félidő nyitó perceiben. Szabics Imre, amennyire csak tudta, rendbe rakta a csapatát: ez nyilvánvaló volt, mivel hatalmas iramban kezdte és folytatta a játékot a Fehérvár. Érdekes módon az ötvenötödik percben az újpestiek két ízben is komoly izgalmakat okoztak a fehérvári kapu előtt: gól nem lett, de a meccs színvonala emelkedni látszott. A hatvanhatodik percben szépen megugrott az Újpest, miután a becserélt Fiola komoly hibát vétett: Tallo érkezett középen, Negóval ütközött, nem lett belőle tizenegyes, pedig nagyon úgy nézett ki, hogy ez büntetőt ért. Ennek köszönhetően a panaszkodó újpesti kispad kettő sárgát is kapott. A hetvenegyedik percben már végre kapura lövést is lehetett látni, Beridze bombáját kellett Kovács kapusnak kitornáznia.
A nyolcvanharmadik percben Zivzivadze fejese veszélyesen érkezett a kapu felé, de mellé ment, pedig némi birkózás, és unalmasabb szakasz után ez kifejezetten izgalmas pillanat volt. A rendes játékidő utolsó szakasza is parázs csatát hozott, de a színvonal a korábbi maradt. Az utolsó percben pedig a Fehérvár emberhátrányba került, amikor Rust kiállította a játékvezető, miután csúnyán buktatott. Ez azonban már nem segítette az Újpestet ahhoz, hogy gól szülessen. Így nulla–nulla volt kilencven perc után az állás, jöhetett a hosszabbítás.
HOSSZABBÍTÁS
Az extra játékrész újpesti emberelőnnyel kezdődött, de az első percekben ez nem látszódott, hatalmas elánnal harcolt a kupáért a Fehérvár. De talán ez a harc túlzó is volt, mert Szabics cseréje, a brazil Alef hét perc alatt besárgult, így pirosat is kapott, ezzel kettős emberhátrányba kerültek. A százegyedik percben Kastrati távoli lövésével meg is szerezte az Újpest a vezetést, ami kupát ért: 1–0. A Fehérvár már csak a pontrúgásokban bízhatott, amiből azért akadt számukra, de Houri a száznyolcadik percben egy picit túltekerte a labdát.
Az utolsó percekben Tallo növelhette volna az újpestiek előnyét, de mellément a távoli lapos lövése. Mivel még nyolc perc hátravolt, nem pihenhettek, hiszen a kilenc emberrel a pályán tartózkodó fehérváriak nem adták fel a küzdelmet. Persze hiába a küzdelem ekkora hátrányban, inkább az Újpest előtt adódtak helyzetek az utolsó percekben. Simon Krisztián növelhette volna a lila-fehérek előnyét, de túlvariálta Kovács kapus előtt a szituációt. Az elkeseredett fehérvári küzdelem már nem hozott gólt, és így némi bírói bakival és nem kis szerencsével az Újpest nyerte a Mol Magyar Kupát.
Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS