Elképzelhető, hogy a román és a magyar kisebbségi intézményeket ért támadások az ukrán vezetésnek ürügyet szolgáltatnak az oroszok ellenőrzése alatt álló Donyec-medence elleni támadás megindítására – hangzott el az M1 Szemtől Szembe című műsorában.
Ismeretlenek kedd hajnalban felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját Ungvár belvárosában, az épület jelentős része kiégett. Személyi sérülés nem történt. Egy hónapon belül ez volt a második hasonló támadás az intézmény ellen. A támadások hátteréről az M1 műsorában Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét, és Horváth József biztonságpolitikai szakértőt kérdezték.
A KMKSZ székházát február elején is megpróbálták felgyújtani, akkor sikertelenül. A támadással összefüggésben a lengyel elhárítás őrizetbe vett három lengyel ultranacionalistát, akik szakadárok oldalán harcoltak Donbasszban – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Véleménye szerint nehéz kihámozni, hogy kinek lehet az érdeke, hogy Magyarországot ebbe a konfliktusba belerángassa.
Néhány napja több száz kilométerrel távolabb a csernovici régióban két román iskolát próbáltak felgyújtani.
Nem kézenfekvő, hogy ugyanaz a csoport állt a háttérben, mint a KMKSZ székház elleni támadásban”
– hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője úgy látja, hogy ez inkább “egy Ukrajnán belüli belső munkának” látszik, mint külső hatalmi beavatkozásnak.
Kárpátalja kormányzója szerint orosz érdekek mozognak a háttérben, azzal a céllal, hogy destabilizálják a régiót”
– hangzott el a műsorban.
Nagyhatalmi érdekek feszülnek egymásnak
Az ukrán helyzet megértéséhez Horváth József biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy az ország 1991-es függetlensége óta hibrid háború folyik. Oroszországgal összefüggésben van egy nagyhatalmi játszma, ami Ukrajnát ebbe beleszorítja. Nagyon komoly gazdasági és geopolitikai érdekek is ütköznek – tette hozzá. Amíg korábban csak védekező, most már támadó jellegű fegyvereket is kap Kijev az Egyesült Államoktól.
A jelenlegi ukrajnai helyzet Oroszországnak megfelelő, nem akarja Donbasszt annektálni, Moszkvának ez a jegelt állapot lenne az ideális, így nincs logikája Oroszország részéről belerángatni két NATO tagországot ebbe a konfliktusba”
– mondta Pászkán Zsolt.
Két hete Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a Donyec-medence megszállt területeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényt. Moszkva szerint ezzel törvénnyel Ukrajna „új háborúra” készül.
Ha mégis belső akció volt, akkor sem a magyar, sem a román, sem az orosz fél nem tud olyan átfogó vizsgálatot végezni Ukrajnában, hogy kiderítse, hogy a támadások mögött az ukrán titkosszolgálat állt volna”
– fejtette ki Pászkán Zsolt.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője hangsúlyozta, hogy a KMKSZ székház elleni támadás vizsgálatakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a magyar kisebbség állandó nyomás alatt van, a helyi újságokban magyargyalázó vezércikkek születnek.
Ebben a helyzetben egy ilyen akció beleillik ebbe a képbe”
– mondta a szakértő.
Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani támadások casus belliként is szolgálhatnak a hatalom számára.
Az ukrán politikai elit számára evidens érdek lehet, hogy a mostani támadások a kisebbségek ellen ürügyet szolgáltatnak a Donbass elleni támadás megindítására.”
hirado.hu, M1; Fotó: Nemes János/MTI/MTVA (A KMKSZ kiégett központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalban.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS