Az önfeledten hurráoptimista független-objektív-sajtó sorban hozza le az olyan cikkeket, amelyek szerint az ukrán hadsereg számára a közeljövőben átadni kívánt harcjárművek olyan technológiai fölényt képviselnek, hogy azokkal nemcsak a Krím-félszigetről verik ki hamarosan az orosz csapatokat, hanem minimum az Urálig kergetik őket. Csak azért nem nevezik őket csodafegyvereknek (sztárfegyver), mert ez a szó kellemetlen reminiszcenciákat ébresztene az olvasókban. Az igazság – szokás szerint – megint odaát van.
Az odaát ebben az esetben a tengerentúlra is értendő, hiszen a Bradley típusú lövészpáncélosokról maguk az amerikaiak készítettek szatirikus filmet, Hullagyártó harckocsi címmel. A vonatkozó harcjármű ugyanis mindennek nevezhető, de jónak nem.
A dizájn felülvizsgálatára elindult értékelés eredménye, a Crizer-jelentés és Burton ezredes elemzése rendkívül kritikus volt a prototípusokkal szemben, azt a korábbi, bukott fejlesztések “mentőcsónakjaként” értékelték. A jelentések alapján a jármű védettségére vonatkozó adatokat egyszerűen meghamisították. Az M2 csak az oldala egy részén rendelkezik üreges páncélzattal, de még ez sem nyújt valós védelmet az RPG-7 és a 14,5 mm-es orosz gépágyúk ellen (alapkövetelmény volt), többi részen pedig a védettség ennél is gyengébb. Túl lassú ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az M1 harckocsival. Úszóképessége nagyon kérdőjeles, mivel alig rendelkezik tartalék vízkiszorítással (néhány hullám elég az elsüllyedéséhez), ezért a gyakorlatban nem tekinthető kétéltű járműnek. Továbbá igen körülményes a légi szállításra, mert csak szétszerelt toronnyal, leeresztett rugózással fér be a C-15-be, ejtőernyős deszantoslásra alkalmatlan
– írja a Wikipédia, amely – szemben a haladó sajtóval – nem hallgatja el a típus hibáit, pusztán azért, mert a morál és a demokrácia egyik világítótornya ezt a fegyvert adja át éppen a morál és a demokrácia másik világítótornyának, hogy megküzdhessenek a sötétség erőivel.
A mozgó bunkernek és elsöprő tűzerejű sztárfegyvernek nevezett Bradley a valóságban egy félresikerült fejlesztés, ami sem a tankvadásznak nem jó, sem gyalogsági szállító járműnek. Nem csoda, hogy a katonai támogatásnak nevezett, adófizetők által bőkezűen finanszírozott raktárkisöprések során ezt a típust is átadják Ukrajnának. Noha Irakban tényleg hasznosak voltak, a képet árnyalja, hogy viszonylag ritkán kerültek bevetésre, hiszen a beásott T–72-es tankokon kívül minden egyébre akadt hasznosabb célszerszáma az amerikaiaknak.
Minden mást meséljen el az alábbi film!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS