Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz.
A bíróság csütörtökön közzétett ítéletében megállapította:
ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára.
A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte.
Az ügyben eljáró győri bíróság megállapította, hogy a magyar jogalkotó a tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltotta fel, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank által a devizára megállapított hivatalos árfolyam vonatkozik a folyósításra és a törlesztésre is. Másrészt kimondta, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy e tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára.
A győri bíróság fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, amely megállapította, hogy a magyar jogszabály megfelel az uniós irányelv célkitűzésének. Ez pedig az, hogy a felek közötti egyensúlyt helyreállítsa a szerződés egésze érvényességének fenntartása mellett, nem pedig az, hogy valamennyi olyan szerződés érvénytelenségét megállapítsa, amely a teljesítést befolyásoló, tisztességtelen feltételeket – például árfolyamrésre vonatkozó kikötéseket – tartalmaz.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Rézmüves Gusztáv
2021-09-03 at 18:05
Egy pénzintézeti vállalkozás.
Megkülönbözteti a deviza vételi árát.
És megkülönbözteti a deviza eladási árát is.
Csak így lehet a napi Euró –Dollár árfolyamváltozást nyomon követni, hanem a változás mértékét is meghatározni.
Tehát kérem a bíróság szerződésbe foglalhatónak ítélte a jövőben bekövetkezendő bármilyen nagyságú árfolyamváltozást magát.
És ez kérem, semmisé tesz egy szerződést bármilyen nyelvjárásban e világon.
accept
2021-09-03 at 13:59
Az USA ban nincs “deviza” hitel és ennek ellenére Szeptemberben lejár a kilakoltatási moratorium és több Millió embert fenyeget a kilakoltatás!(német köz TV)
Namond
2021-09-03 at 10:18
hozzaszolo 2021-09-03 at 09:32
Nem csak devizában nyilvántartott egyszerű forint hitel volt.
Változó, a LIBOR-al felszorzott változó kamata is volt.
Sőt, a fix kamatozású hitelt felvevőket, futamidő alatt telefonos ügynökök verték át, változó kamatozásúra átváltás érdekében.
A telefoni megbeszélés alapján történő szerződés módosítás is érdekes procedúra, ha az alapszerződés kötéshez közjegyző kell.
(Kezdetben, az első 2-4 évben az árfolyam nem emelkedett, inkább csökkent és a banknak vesztesége lett, amit a változó kamattal próbáltak eltüntetni.)
Etel
2021-09-03 at 10:15
Lehet úgy is felfogni a devizahiteles kudarcot, hogy megtanultuk, hogy soha nem veszünk fel devizahitelt, nem szerződünk azzal,aki egyszer átvert.
A tanulopenz kifizetve. Kicsit drága, de a magyar csak ebből tanul. Vagy ebből sem.
Namond
2021-09-03 at 10:09
Z 2021-09-03 at 07:15,
Vízöntő 2021-09-03 at 07:51
Kifejtenék az első Orbán kormányt mentegető állításaikat?
Az önök hivatkozásairól még nem hallottam.
Királytigris
2021-09-03 at 10:01
hozzaszolo!
Így van, az árfolyamváltozás figyelmen kívűl hagyásával a devizahitelezést nem lehet rendezni!!!
Az devizahitelezéses disznóság az árfolyamváltozáson alapult! Ezzel húzták csőbe a hitelfelvevőket.
hozzaszolo
2021-09-03 at 09:32
Árfolyam, devizahitel.
Nem volt devizahitelem, de a nővéremnek volt.
Számolgattam.
Mivel a fizetésemet euróban alkudtam meg, és a mindenkori középárfolyamon átváltva fizették ki.
Tehát ha euróban felvett hitelem van, akkor tulajdonképpen amennyivel több hitelrészletet fizetnem az árfolyamromlás miatt, annyival többen megkapok a fizetésemben is. Parasztilag tehát az árfolyam változás nem érintett volna.
De nem! qva sokkal többet, többszörösét kellett a részletekben fizetni, mint ami az árfolyam szerinti növekedés lett volna.
A csalás itt volt!
Ha egy árfolyam pl. 30%-ot romlik, akkor 30%-al több forintrészletet fizetnék. De nem, mert háromszorosát kellett a devizahiteleseknek visszafizetni, az árfolyam meg nem a háromszorost változott volt.
Vízöntő
2021-09-03 at 07:51
Z,
és azt is hozzá kellene tenni, hogy az Orbán kormány kiknek engedte a devizahitelt folyósítani, mert erről többen hallgatnak miközben lőnek.
Z
2021-09-03 at 07:15
Ha jól emlékszem, uniós szerzödés alapján kötelezö volt bevezetni a devizahitelt. Ez minden eu-s országban megvan. Az Orbán kormány viszont ennek a kiegyensúlyozására megalkotott egyfajta államilag támogatott forinthitelt, ami sokkal kedvezöbb volt, mint a devizában felvett kölcsön. És pont ezt törölték el a meggyesiék amikor összecsalták maguknak a 2002-es választásokat.
Namond
2021-09-03 at 01:20
T. Fleischer 2021-09-02 at 19:50
Azokban az országokban, ahol az OTP-nek fiókbankjai voltak és vannak, miért nem okozott akkora problémát a deviza hitel?
Az ottani ügyfelekkel miért bánt másként a csúnya Csányi személyes bankja?
Az árfolyam változás pénzpiaci kockázat, a normál banki működéshez tartozik.
A bankok miért nem kötöttek biztosítást erre a kockázatra?
Talán azért mert kihasználva a magánszemélyekkel szembeni erő és versenyelőnyüket, kényelmesebben és többet kaszáltak a csődbe vitt családokon?
A bankok a pénzpiac szereplői nekik kell előrelátni az árfolyam változásokat, illetve ők generálják azokat a kereslet befolyásolásával.
Nem látták volna előre a svájci frank iránti kereslet megugrásának árfolyamnövelő hatását?
Nincs itt valami rosszhiszeműség?
A tisztességtelenség ott folytatódik, hogy ez a konstrukció forint kifizetéssel és forint visszafizetéssel kezdődött, de devizában tartották nyilván.
Ha az ügyfél hitelt vett fel, a bank az adott deviza vételi árfolyamát fizette ki neki.
Ez kettő gazdasági esemény összevonását azaz bruttó elszámolását jelenti.
1. Az ügyfél átveszi a részére megítélt deviza összegét készpénzben (ami sosem történt meg). Ezt természetesen banki deviza eladási árfolyamon kell elszámolni.
2. Az ügyfél a tulajdonát képező devizát eladja/beváltja a részére hitel nyújtó banknak (vagy a szomszéd banknak), banki vételi árfolyamon.
Ebből következően deviza adósság nincs, csak devizában nyilvántartott forinttartozás.
A hitel törlesztés ennek a fordítottja.
1 A bank úgy csinált/csinál mintha az ügyfélnek, az aktuális banki eladási árfolyamon devizát adott volna el.
2. Az ügyfél a megvásárolt devizával hitelt törlesztett volna.
Ha ezek nem fiktív ügyletek lettek volna, akkor igaz is volna.
Tehát azt a 100 frankot amit A ügyfél adott napon megkapott, még ugyanazon a napon kihelyezhette a bank B-től, XYZ ügyfeleknek is, lévén a deviza mozgás fiktív.
Azonban a forint hitel svájci frankban történt nyilvántartása miatt, a banknak kötelező tartalékot képeznie a megfelelő devizában, azaz svájci frankban, a hitel teljes futamidejére.
Mit gondol, a svájci frank iránti kereslet felhajtás mennyivel növelte ezeknek a hitelezéshez kapcsolódó tartalékoknak az értékét?
Megosztotta ezt az hiper extra profitot a bank azokkal az ügyfeleivel akik nélkül ez nem képződött volna?
Vagy úgy tekintette, hogy ez a normál üzletmenet eredménye?
Amúgy nem a naiv és ostobaságig becsületes Varga Misu volt a pénzügyminiszter ennek a szarságnak piaci bevezetése idején?
Még akkor is ha a rafinált bankár Járay volt az előkészítője?
Királytigris
2021-09-02 at 22:53
Etel!
Van persze a felelőssége a hitelfelvevőnek, csak éppen devizahitelfelvevő kényszerbe szorították a népet. A forintnak megas volt a kamata, míg a svájci franknak alacsony. Még erősíteték is a forintot, ez volt a csali, hogy aztán elgyengítség annyira, hogy jó nagy szopás legyen a vége.
A profi csirkefogók átverték az amatőröket. Ennyi.
Etel
2021-09-02 at 21:57
Hát, ha nem lehet érvényteleníteni a tisztességtelen szerződést, akkor a tisztességtelenség marad a szerződéssel együtt.
Ha csak tisztességes és méltányos banki műveletek lennének, akkor honnan lenne Sorosnak annyi pénze, amivel országok gazdaságát dönti be és teszi tönkre.
Mi lenne akkor, ha egy ponton, ez a kormány nem húz határt? Még most is arra várnának a kölcsön vevők, hogy majd lemegy az árfolyam?
Csak én vagyok akkora pénzügyi zseni, aki nem támogatta a devizahiteles vásárlást? Az undok venasszony, aki sajnálja a gyereke boldogulását? El is lettem mondva mindennek, fel is vették a hitelt, és most fizethetem én is.
Azért valami felelőssége a hitelfelvevőnek is van. Az sem teljesen jó hárítás, hogy nem tudtuk, hogy az árfolyamok nőni szoktak.
T. Fleischer
2021-09-02 at 19:50
Amikor az Orbán kormány jószándékkal a régóta stabil árfolyamú svájci Frank alapú deviza hitelt elindította, nem gondolhatott arra, hogy a Gyurcsány kormány és a nemzetközi nagytőke összejátszásával olyan soha nem tapasztalt és gazdaságilag indokolatlan árfolyam növekedés jön létre, ami a magyar hiteleseket ellehetetlenítette. Ha nem lett volna legalábbis cinkos összekacsintás, akkor már a kezdetben megvédték volna a hiteleseket, módjuk lett volna rá. A bankokkal való harc, ami lássuk be sokszor reménytelen, az Orbán kormányra hárult. Megtették amit a bankokkal szemben és a hitelesek érdekében az adott helyzetben megtehettek. Lehet fanyalogni, hogy nem így, nem ennyit, meg másképpen, de Gyurcsány és Bajnai nem tettek semmit. Gyurcsányné iérzt nem akkor szólt a nagy eszével a férjének amikor már látszott, hogy baj(nai) lesz. Most utólag könnyen pofázik.
Királytigris
2021-09-02 at 19:05
Magyar vagyok!
Így igaz, a magyar törvényalkotót kenték meg a bankok.
Más szóval a magyar devizahiteleseket rendesen megszopatták.
Az árfolyamváltozás figyelmen kívűl hagyása, aljasság!
Hesslervezérezredes
2021-09-02 at 17:40
Az a helyzet, hogy ezt a szöveget minimum 10x el kell olvasni, hogy az ember kapisgálja a lényeget:
aki devizahitelt vett fel, azzal ki lett baszva, oszt’ dögöljen meg 256-on.
Sajnos kedvenc kormányunk is retteg a bankoktól és Vöröspajzsoséktól, úgyhogy nem a kútba, csak a kávájára…
Namond
2021-09-02 at 16:38
Én nem látok az uniós bíróság részéről elkaszálást.
Inkább annak a hazai gyakorlatnak a fellazítását, amely szerint a deviza hitelesek NE akarjanak NAGYOBB igazságot és TÖBB kártérítést, mint amit a kormány letárgyalt a Bank Szövetséggel.
Mely gyakorlat, a jelenleg is folyó devizahiteles perek kritikája a kormány és személyesen Orbán hitelességét ássa alá.
Tehát a PS szerkesztői véleménycikkében simán hazudik, ami a főszerkesztő felelőssége.
Katalin
2021-09-02 at 13:13
Még egyet:
A TARTOZÁS NEM ÉVÜL EL.
Bárkinek bármilyen meg nem fizetett tartozása van, élete végéig görgeti maga előtt haláláig, Akkor az örökös-ők lépnek a helyükbe az örökrész erejéig.
Senki ne higgye azt, hogy a bankok ingyen pénzt adnak!
MÁS:
A EU bíróság nem hiába hozta most ezt a döntést. Beleavatkoznak a választási kampányba, hiszen már benne vagyunk. Az ellenzék az előválasztással elindította.
Katalin
2021-09-02 at 12:59
Gyurcsányéknak ez egy precedenst teremtett, hogy a Magyar Állam visszamenőlegesen belenyúlt a devizahitelekbe.
Pont erre hivatkozással akarnak Alkotmányt módosítani!
Katalin
2021-09-02 at 12:55
Magyar vagyok2021-09-02 at 12:46
A szövegezés jó! Itt a szerződés megszüntetésének tilalmáról van szó.
Sajnos a Magyar emberek járnak rosszul.
Arra kell majd számítani, hogy mivel a törlés tilos visszamenőleg a kamattartozás felhalmozott részét is fizetni kell majd. Senki ne higgye azt, hogy ezek után a bankok nem fogják behajtani. Meggyőződésem, hogy ők nem törölték a hiteltartozásra eső árfolya-kockázatot.
Magyar vagyok
2021-09-02 at 12:46
Olvasom a címet, meg olvasom a cikket, és nem értem. Mit akar az uniós bíróság elkaszálni? Van egy mondat:
“Az Európai Bíróság szerint ÖSSZEEGYEZTETHETŐNEK tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz.”
“a magyar jogalkotó a tisztességtelen kikötéseket olyan rendelkezéssel váltotta fel, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank által a devizára megállapított hivatalos árfolyam vonatkozik a folyósításra és a törlesztésre is. Másrészt kimondta, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy e tisztességtelen kikötések érvénytelenségére hivatkozva semmisnek nyilvánítsa a szerződéseket, még akkor sem, ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a fogyasztó számára.”
“A győri bíróság fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, amely megállapította, hogy A MAGYAR JOGSZABÁLY MEGFELEL AZ UNIÓS IRÁNYELV CÉLKITŰZÉSÉNEK.”
Itt akkor nem az uniós bíróság a ludas, hanem a magyar jogszabály. Vagy én valamit baromira nem értek, és tök az ellenkezőjét jelenti mindez annak, amit olvastam.
Győző
2021-09-02 at 12:40
Katalin 2021-09-02 at 12:35
A proli akkor is gyurcsányra szavaz, ha kifüstölte a házából.
Katalin
2021-09-02 at 12:35
Nesze nektek Gyurcsány kormány!