Az EU vezetői pénteken kezdik megvitatni az Európai Bizottság 750 milliárd eurós (842,93 milliárd dolláros) helyreállítási tervét, valamint az 1,1 ezer milliárd eurós javaslatot az EU következő 2021–2027-es költségvetésére. A tervet valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia, így kiéleződhetnek a már korábban is látott ellentétek a tagállamok, az új német elnökség és a bizottság között.
A terv részben Charles Michel javaslata, amely magában foglalja az unió jövőre néző hétéves alapvető költségvetését, amely – felfoghatatlan szám következik – 1,074 trillió euró. Ez amúgy 26 milliárd euróval kevesebb, mint az Európai Bizottság (Ursula von der Leyen) májusban kidolgozott terve. Michelnek az elmúlt hetekben többször felül kellett vizsgálnia a javaslatát, mivel számos pontban több uniós vezető is vitatta a javaslatait.
Helyreállítási stratégiánk céljait három szóban lehet összefoglalni
– mondta el egy sajtótájékoztatón, hozzátéve:
Először is, a konvergencia. Másodszor, az ellenálló képesség és az átalakulás. Konkrétan ez azt jelenti, hogy helyre kell állítani a koronavírus által okozott károkat és meg kell reformálni a gazdaságunkat.
A legkeményebb diónak a koronavírus-helyreállítási kezdeményezés (750 milliárd eurós hitellel) bizonyul. A Next Generation EU márkanévre hallgató koronavírus-helyreállítási kezdeményezés valójában egy hitel, amelyet a tagállamok különböző támogatásokra fordíthatnának. Ugyanakkor, mint minden hitel, természetesen ez is hordozza magában azt a problémát, hogy valamikor vissza kell fizetni, és mivel az unió tagállamokból áll, így tulajdonképpen egyes tagállamok kezességet vállalnak más tagállamokkal szemben.
Jogállamiság azonnal, vagy jogállamiság hosszú távon?
A német kormány részben a kulisszák mögött, de egyre inkább nyíltan már régóta támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az uniós finanszírozást bizonyos demokratikus normák betartásától tegyék függővé. A koronavírus-válság okozta visszaesés azonban egyes források szerint megváltoztathatta Merkel megközelítését. A válság előtt a gazdag és főképp liberális államok, mint például Finnország, Svédország, Németország és Franciaország afelé tettek erőfeszítéseket, hogy egy olyan mechanizmust alakítanak ki, amely például Lengyelország és Magyarország – amelyek mindketten a 7. cikk szerinti fegyelmi eljárás alatt állnak a jogállamiság miatt – felé késleltetik, vagy akár meg is állíthatják az uniós kifizetéseket. Lényegében tehát a teljesen megfoghatatlan “jogállamiság” címszó arról szólhatott volna, hogy az unió kevesebbet fizet nekünk és a lengyeleknek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nincs könnyű helyzetben. Vajon sikerül konfliktus nélkül elfogadtatni a tagállamokkal a helyreállítási tervet? Fotó: MTI/EPA
Több uniós forrás mára ugyanakkor arról számol be, hogy – a mélyülő gazdasági válság és a dél-európai országokban a populizmus esetleges növekedésének kockázatával szembeszállva – Merkel megpróbálja elkerülni a potenciális költségvetési vétót azáltal, hogy már nem erőlteti a jogállamiságról szóló állandó vitát.
A német kormánytól azt hallom, hogy először akarnak megállapodni a költségvetésről, majd a jogállamiság kérdéséről, mert a költségvetéshez egyhangúság szükséges, és például Lengyelországot és Magyarországot nem lehet arra kényszeríteni, hogy megállapodjanak a jogállamiság kérdésében
– mondta múlt hét csütörtökön az újságíróknak Daniel Caspary, a Merkel-féle Kereszténydemokrata Szövetség (CDU) európai képviselőcsoportjának elnöke az Európai Parlamentben.
Látom a német kormány által gyakorolt nyomást, hogy nagyon gyorsan meg kell mozgatnunk a költségvetést és a behajtási alapot, mert a pénznek nagyon gyorsan kell jönnie
– tette hozzá Caspary. Merkel a maga részéről a múlt héten már arra utalt, hogy hosszabb távú kérdésnek tekinti a jogállamiság feltételeit. A jogállamiság, mint mondta, “nemcsak pénzkérdés, hanem egy átfogó téma, amely évek óta tart”. Angela Merkel kancellár az EU parlamentje előtti felszólalásában arra utalt, hogy a koronavírus-világjárvány feltárta az Európai Unió gyengeségeit, ezért Németország a blokk elnökségét arra használja fel, hogy előmozdítsa a szolidaritás értékeit és a 27 tagállam gazdasági jólétét. Az Európai Parlamentben tartott beszédében Merkel elmondta, hogy a koronavírushoz kapcsolódó több, mint 100 000 halálos áldozattal számoló uniónak a második világháború óta a legrosszabb recesszióval kell szembenéznie.
Merkel azt akarja, hogy az EU globális felelősséget vállaljon
A világjárvány rámutatott, hogy továbbra is törékeny az európai projekt
– mondta Merkel, azon sajnálkozva, hogy az EU kormányainak “meglehetősen nemzeti és nem európai” volt a kezdeti válasza a pandémiára. Szavai szerint “a kohézió és a szolidaritás soha nem volt fontosabb, mint ma”. Kijelentette:
Megállapítom, hogy az Európai Tanácsban a lehető leggyorsabban döntést kell hozzunk a többéves finanszírozási ügyletről és a felzárkóztatási alapról.
A világjárvány akkor támadta meg az uniót, amikor az már egyéb nagy kihívásokkal is küzdött, mint például Kína gazdasági fellendülése, vagy a kevésbé baráti amerikai kormányzati lépések, továbbá a technológiai és katonai szuverenitás kérdésének rendezése. Merkel érintett néhány ilyen kérdést, amikor kitűzte célkitűzéseit Németország EU-elnökségére. Felszólította az EU-t, hogy egységesen tárgyaljon Kínával és vállaljon nagyobb globális felelősséget, különösen a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának területén.
Készült a Politico, Reuters, BBC cikkei alapján. Fotó: MTI/AP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS