Európa elrablása

Háború. Ezt a kifejezést ilyen egyértelműen először Ferenc pápa használta a hét végi párizsi,- 129 áldozatot és 352 sebesültet követelő –terrortámadás után. Szerinte ez a mészárlás, ez a szervezett, összehangolt terrortámadás a francia fővárosban voltaképpen a világ különböző részein folyamatban lévő harmadik világháború része. Ártatlan, fegyvertelen civilek halálára nincs sem vallási, sem emberi igazolás - mondta a pápa. Úgy látszik a Charlie Hebdo párizsi szatirikus lap szerkesztőségben történt terrorista merénylet nem szolgált elegendő tanulsággal a szocialista köztársasági elnöknek, Francois Hollande-nek és kormányának. Az Iszlám Állam terroristái a francia titkosszolgálat orra előtt hónapok óta készülhettek a mostani négy helyszínt magába foglaló merényletre. Az is kiderült, hogy a francia rendőrség – köszönhetően a menekültáradatot megengedő nyugat-európai politikának - éppen egy olyan szír útlevéllel ellátott terroristát azonosított, aki menekültként érkezett Európába és Görögországon, Horvátországon és Magyarországon keresztül jutott Párizsba.

Mi folyik itt Európában? Valóban tudják az Európai Unió legbefolyásosabb vezetői, döntéshozói, hogy mit csinálnak, amikor szinte hívogatják, zöld jelzést adnak a migránsoknak? Vagy nagyon is tudják? Miért nem érdekli őket az sem, hogy az év eleje óta Európába érkező csaknem egymillió (!) migráns jelentős részéről még maga a német titkosszolgálat sem tudja, hogy ki fia-borjai, kik ők, honnan jöttek, milyen szándékkal? Gúnyolódtak, élesen kritizálták Magyarországot, amikor kerítéssel lezárta déli határait, hogy megvédje az erőszakos, illegális bevándorlók százezreitől a magyar lakosságot és nem tetszett nekik az sem, hogy a magyar kormány hatóságai regisztrálni szerették volna az úgymond migránsokat. Ugyanis ők sehol sem akarták magukat igazolni, felfedni valódi kilétüket, ők szabad madárként akartak bejutni Magyarországra, onnan meg tovább. S most már a nyugat-európai közemberek a magyar példát tartják követendőnek, miszerint igenis meg kell védeni a schengeni határokat. A német, az osztrák, a francia, a svéd, a svájci, az olasz vezető politikusok – többnyire baloldaliak - kifogásolták a magyar határzárat és azt, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja a kvóta rendszert Európában. A magyarellenes hangulat szítására a nyugat-európai balliberális sajtó jó eszköz volt, sőt a magyar szocialisták, dékások és a balliberálisok hazugságai, árulkodásai tovább tüzelték ellenünk a hangulatot.

Tehát mi történik itt Európában, kik valójában Európa vezetői, kiknek az érdekeit képviselik? Földi László, egykori titkosszolgálati műveleti igazgató nyilatkozta éppen a PestiSrácok. hu-nak, hogy az európai vezetőknek el kell dönteniük: "vérben szeretnék látni Európát", vagy pedig megoldást akarnak találni a kialakult helyzetre. De úgy látszik most sem akarnak. A brutális támadás, a szörnyű tragédia után is megmutatkozik a német vezető, balliberális politikai napilapokban a willkomenskultur-politika folytatása. Ezekben ugyan elítélik az embertelen és barbár cselekedeteket, de szerintük egy vereséggel érne fel, ha a párizsi, horrorisztikus terrortámadásra válaszul Európa és Németország változtatna menekültpolitikáján, kurzus,-és stratégiaváltás történne.

Úgy látszik a józanságot, az előrelátást az invázióval szemben egyedül Magyarország és most már a Visegrádi országok képviselik. A közép-kelet-európai országok és főként a magyarok a zsigereikben érzik, hogy mit jelent a megszállás, a más kultúrkörből érkezők jelenléte. Most nem tankokkal, fegyverekkel akarják megszállni Európát, hanem sok-sok milliónyi lábbal, látszólag békésen, ellenőrizetlenül, számolatlanul ideérkező menetelők beengedésével. Ennek kell gátat vetni. Ezt teszik a magyarok és erre szeretné a magyar kormány rávenni a meghatározó európai országokat. Az Európai Unió vezetése még mindig tehetetlen, csak csendes szemlélője Európa elrablásának. Most kezdem megérteni igazán a török elleni végvári harcok jelentőségét. Akkor a magyar végvári vitézek hősies katonai ellenállásukkal védték meg a nyugat-európai civilizációt, hogy a török ármádia ne özönölje el a keresztény Európát. Akkor kétszáz év kellett ahhoz, hogy a Nyugat felébredjen csipkerózsika álmából. A Hunyadiak megpróbálták megvédeni Magyarország határait. Az 1456-os Nándorfehérvári (ma Belgrád) győzelem még megfutamodásra kényszerítette a török hadsereget. S ez még évtizedekig így tartott. A nyugati támogatás híján azonban Magyarország jelentős része elesett. De a végváraknak, a végvári harcoknak köszönhetően a törökök sohasem jutottak el Bécsig. Az egyesített európai seregek, a Szent Liga végül 1686-ban Buda várának bevételével verték ki a törököket Európából. Európa erre emlékezik, nem arra, amit a magyarok tettek a kontinens védelméért több mint kétszáz évig.

Most más módon akarják Európát térdre kényszeríteni. Az inváziónak ez a formája is háború, szaporodó terrortámadásokkal tarkítva.Ebben óriási a felelőssége a megengedő politikát folytató német kancellárnak, Angela Merkelnek. A kancellárnak felelnie kell a németeknek, elszámolással tartozik az európaiaknak. Talán most már komolyan kellene venni, hogy a felmérések szerint a németek többsége úgy látja, Merkel rosszul végzi a munkáját, a bevándorlás kérdésében a kancellár nem ura a helyzetnek. Nem lenne szerencsés – s ezt valószínű a németek sem akarják -, ha megint bélyeg kerülne a németek homlokára. A második világháború kirobbantását, a fajgyűlöletet, a népirtást, a holokausztot nehezen tudják lemosni magukról, nehezen tudják feledtetni. Nem kell újra eminensnek, mindenben elsőnek lenni. Közel-Kelet és a harmadik világból érkező honfoglaló tízmilliók kontinensre való beengedésével, most megint élen járnak Európa szétverésében. A második világháború pusztításai több száz évig nem fakuló foltot jelentenek Németország becsületén. Nem kéne tetézni.

A vezető fotót Horváth Péter Gyula készítette a Szent István Bazilikánál/PS