A Liget Budapest Projektben felépült Néprajzi Múzeumot állítja fókuszába a 18. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely a projekt miniszteri biztosa szerint a nemzetközi közönség elismerését is elnyeri.
Baán László az MTI-nek kiemelte: a Reziduum – The Frequency of Architecture címmel szombattól látható kiállítás rendkívül érdekes kísérlet, amely nem egyszerűen a Néprajzi Múzeumról és annak homlokzati ornamentikájáról szól, hanem összművészeti, sőt összgondolati megközelítést alkalmaz. Mint emlékeztetett, a kiállítás független a Liget Budapest projekttől, alkotói maguk látták meg benne azt a történetet, amellyel a Ludwig Múzeum által a Velencei Biennále magyar tárlatára kiírt pályázaton indultak és nyertek.
A Reziduum projektben egyaránt szerepet kap a Néprajzi Múzeum gyűjteménye, épületének urbanisztikai szerepe és félmillió pixelből álló homlokzati fémrácsszerkezete is, amely néprajzi motívumokból építkezve, de kortárs módon, azokból kibomló díszítő- és bemutatkozó eleme a háznak
– méltatta a tárlatot.
Baán László hozzátette: a kiállítás nagyon sok rétegűen bontja ki a Néprajzi Múzeumban őrzött, az évszázados népi kultúráktól kezdve egészen a kortárs művészetig terjedő kulturális örökséget.
Ne felejtsük el: ha egy gyűjtemény nem tud megszólalni a mai kor nyelvén, akkor a ránk bízott kincsek holt tárgyak maradnak”
– szólt a múzeumok feladatáról, hozzáfűzve: ezt a párbeszédet múlt és jelen, népi kultúra és mai, kortárs magaskultúra között mutatja be igen sokrétűen a kiállítás. A miniszteri biztos elmondása szerint a magyar pavilon több mint százéves, szecessziós épületének átriumos udvarán a biennále látogatói Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési programjába, a Liget Budapest projektbe is betekintést kapnak. Ott helyezik el ugyanis azt a méretarányos modellt, amely a projekt elkészült és még megvalósítandó elemeit egyaránt megismerteti az érdeklődőkkel.
QR kódokon keresztül további információkat is adunk, egy kis videó is fut, amely összegzi az eddigi fejlesztések eredményeit”
– jegyezte meg.
Baán László hangsúlyozta, hogy a Velencei Biennále a világ építészetének legnagyobb és legfontosabb seregszemléje. Másodszor mutatkozik be ilyen nagy fórumon a Liget Budapest projekt, hiszen 2017-ben a cannes-i nemzetközi ingatlan szakkiállításon (MIPIM) a legjobb európai tervezett nagy projekt lett – emlékeztetett.
Hat év elteltével fantasztikus dolog, hogy kiemelkedő eredményekről lehet beszámolni: már nemcsak tervekről van szó, hanem a város valóságában létező épületekről
– tette hozzá.
A miniszteri biztos emlékeztetett az idei biennále A jövő laboratóriuma mottójára, kiemelve: az építészet eleve erőteljesen jövőorientált, hiszen sok más művészeti ághoz képest hosszú távú és erőteljes jelenléte van az emberek életében. Az építészet az egyik legmarkánsabb jelet hagyó művészeti ág, ezért nagy a felelőssége is a számtalan kihívással – klímaváltozás, energiaválság vagy a mesterséges intelligencia – küzdő mai világban. De itt van feladatként az elődök által felhalmozott kulturális vagyon átörökítése, a gyökereink életben tartása is, amelyben az építészetnek szintén van szerepe – fejtette ki. Baán László szerint a Liget Budapest projektnek ezen kihívások közül is sokra van válasza: egy olyan, százötven éves hagyományba ágyazódik bele, amelynek sajátja a kultúra és természet harmonikus együttélése a város szívében.
A Liget projekt szellemisége tökéletesen egybecseng A jövő laboratóriuma című főkurátori kiállítás üzenetével, hiszen úgy sikerül jövőt építenie, hogy közben a múltat is élőn tartja meg
– közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: biztos benne, hogy a velencei bemutatkozás komoly sikert arat. Baán László elmondása szerint a Liget projekt a szakmai díjak mellett sok millió látogató elismerését is megszerezte. “Minden amellett szól tehát, hogy ezen az úton tovább kell mennünk, és a projekt zárókövét, a világ egyik legnevesebb építész irodája, a Pritzker-díjas, japán SANAA tervezte Új Nemzeti Galériát is meg kell valósítanunk” – jegyezte meg. Mint hozzátette, a világgazdaság jelenlegi állapota és az energiaválság miatt jelenleg szűkösebbek a források, de remélhetőleg egy-két éven belül lehetséges lesz ezt a nagyléptékű projektet méltó módon befejezni az Új Nemzeti Galéria felépítésével.
A világ építészetének legjelentősebb fórumáról érkező visszajelzések biztosan meg fogják erősíteni az elszántságot valamennyi résztvevőben és döntéshozóban, hogy ha belevágtunk Európa legnagyobb kulturális projektjébe, azt be is kell fejeznünk”
– mondta el Baán László.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS