“Az a polgári gesztus, hogy valaki, aki saját tehetsége és ereje révén tehetős polgárrá vált, és úgy gondolja, hogy neki ebből vissza kell adni a köznek, az valóban ritka és rendkívül példaértékű” – fogalmazott Baán László miniszteri biztos azon ünnepélyes alkalomból, hogy a Liget Budapest Projekthez kapcsolódva megnyitotta kapuit a szecessziós ResoArt Villa, és annak a nagyközönség számára eddig ismeretlen magántárlata, amely Szabó András üzletember gyűjtőszenvedélyének esszenciája. Az esemény jelentőségéről szólva Baán László portálunknak kiemelte: Budapest pontosan abból a szövetségből bontakozott ki, “amelyben köz- és magánembereknek egyaránt az volt a törekvése, hogy úgy az országot, mint annak fővárosát, három, európai mércével mérve ismeretlen, fejletlen és jelentéktelen városkából Európa egyik legnagyszerűbb és legvonzóbb fővárosává emeljék”. Hozzátette: “érdemes belegondolni, micsoda fantasztikus teljesítmény volt, amikor a közös akarat egy emberöltő alatt, a kiegyezéstől a századfordulóig létrehozta azt a csodát, amelyet Budapestnek hívunk”. Ugyanakkor azt is kiemelte: “a polgári attitűd visszaépítése a rendszerváltozás óta megoldandó feladat maradt”.
Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállításával gazdagodott a Városliget és környezetének kulturális kínálata, szeptember 26-tól látogatható ugyanis a főváros egyik legszebb szecessziós stílusú villája, amely ResoArt Villa néven nyitja meg kapuit a nagyközönség számára. A kiállítás helyszínének és a bemutatott műtárgyak, festmények különlegességét az is adja, hogy mind magántulajdonban vannak. A tárlat alapjául Szabó András üzletember és gyűjtő fél évszázad alatt létrehozott, mintegy ezer darabos, páratlan kollekciója szolgál, amelyet először láthat a nagyközönség.
A bemutatásra kerülő gyűjtemény természetesen magán viseli a gyűjtő saját ízlés és érdeklődés szerint történő válogatásának kézjegyét. Egyúttal messzemenőkig alkalmas arra, hogy szemléltesse a Zsolnay család tehetsége és szorgalma révén világhírűvé vált márkanév sikertörténetét is
– fogalmazott a megnyitón a gyűjtő. Mint fogalmazott,
a Kőrössy Albert Kálmán által tervezett, több mint 120 éves ResoArt Villa és az itt megrendezett kiállítás több szálon kötődik a Liget Budapest Projekt fejlesztéseinek köszönhetően kialakuló új kulturális központhoz: nemcsak a Millennium Házával kínál közös programot, hanem összefonódik a Liget-projekt által létrehozott infrastruktúrával is.
Baán László miniszteri biztos ugyanitt többek között azt hangsúlyozta:
a Városliget új kulturális városnegyedének sikerességét és vonzerejét már az is mutatja, hogy immár egy jelentős magángyűjtemény is itt, a megújuló Városliget közvetlen közelében mutatkozik be a nagyközönség számára. A Liget-projekt egyik fontos célja, hogy az állami beruházás vonzáskörzetében magánberuházások is megjelenjenek, tovább növelve ezzel a Városliget és környezete értékét.
Költő Magdolna, a ResoArt Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az Alapítvány feladata a szecessziós épület, a Zsolnay, valamint a jelentős festménygyűjtemény – benne többek között Egry József, Perlrott Csaba Vilmos, ef Zámbó István képei – kezelése, szakszerű kiállítások, programok szervezése. Emellett az alapítvány célja, hogy a ResoArt Villa összművészeti élményét megossza olyan cégekkel, amelyek márkája kötődik a különleges értékekhez, a hosszútávú építkezéshez, így a Villa egyedi rendezvényhelyszínként is megnyitja kapuit.
Baán László, Költő Magdolna és Szabó András. Fotó: MTI
A polgári attitűd teremtette meg azt a Budapestet, amilyennek ma szeretjük
Baán László köszöntőjében polgári gesztusnak nevezte a szecessziós villa közcélú hasznosítását, és mint megjegyezte, egyelőre ritka a hasonlóan önzetlen felajánlás. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a miniszteri biztos kifejtette: korántsem természetes, hogy egy magánintézmény nem támogatót keres, hanem együttműködő partnerként lép fel, felismerve, hogy a Liget-projekt, ha más léptékben is, de mégis ugyanazt a célt tűzte ki: az értékek megőrzését és közkinccsé tételét.
Az a gesztus, hogy valaki, aki saját tehetsége és ereje révén tehetős polgárrá vált, és úgy gondolja, hogy neki ebből vissza kell adni a köznek, az valóban ritka és rendkívül példaértékű
– fogalmazott. Baán László kiemelte: Budapest pontosan abból a szövetségből bontakozott ki,
amelyben köz- és magánembereknek egyaránt az volt a törekvése, hogy úgy az országot, mint annak fővárosát, három, európai mércével mérve ismeretlen, fejletlen és jelentéktelen városkából Európa egyik legnagyszerűbb és legvonzóbb fővárosává emeljék.
Hozzátette:
érdemes belegondolni, micsoda fantasztikus teljesítmény volt, amikor a közös akarat egy emberöltő alatt, a kiegyezéstől a századfordulóig létrehozta azt a csodát, amelyet Budapestnek hívunk.
A ResoArt Villát 1899-ben Kőrössy Albert Kálmán építész tervezte a családja számára. A szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett villaépületen a szecesszió magyaros irányvonala keveredik a korszak uralkodó nemzetközi stílusjegyeivel. A villa homlokzatát dús ornamentika díszíti és megmozgatott falsíkok tagolják, amelyekben változatos ablakformákat figyelhetünk meg. A különleges alakú ólomüveg ablakokat pávák, oroszlánfejek és burjánzó növényindák szegélyezik, az oromfalon pedig a festészet, a szobrászat és a műépítészet allegorikus figurái láthatók. A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés Jungfer Gyula alkotása. Az Európa szecessziós épületeit bemutató, 1904-ben, Bécsben kiadott kötet Budapestről szóló fejezete a ResoArt Villa homlokzatának teljes oldalas fotójával indul. Ez a kép segített abban, hogy az épület homlokzatát a háború utáni leegyszerűsített kialakítás helyett az eredetivel megegyező módon, teljes pompájában rekonstruálják.
Fotó: Liget Budapest Projekt
A rendszerváltozás óta még mindig hiányzik a polgári hozzáállás
Baán László hangsúlyozta:
bizonyos értelemben szimbólum és remény ez a magánerőből megújított villa és a benne bemutatkozó gyűjtemény, és az oly sok európai rangú és közszeretetnek örvendő értéket létrehozó Liget Budapest Projekt szövetsége.
Annak szimbóluma és reménye, hogy
a századfordulós aranykornak véget vető, emberfeletti megpróbáltatásokkal és szörnyű veszteségekkel sújtott száz év után ma talán ismét kibontakozhat egy új aranykor.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy a Holokauszt idején több százezer honfitársunk pusztult el, akik a korabeli polgárság gerincét alkották. Ugyanezt a polgárságot a kommunizmus törvényileg is megszüntette és kisemmizte.
A polgári attitűd visszaépítése a rendszerváltozás óta megoldandó feladat maradt, ezért a példaértékű felajánlásokat a köznek is fel kell karolnia, és jó példaként be kell mutatni, hogy így is lehet
– hangsúlyozta. Baán László ugyanakkor úgy vélte, vannak az ilyen polgári gesztusoknak jelei, és ennek kitűnő terepe lehet az Andrássy út vagy Városliget környéke.
Reményeim szerint, ha ez a kitartás és eltökéltség megmarad, és valóban még sok követőt lel a magánoldalon és a tehetős polgáraink sorában is, és akkor valóban létrejön az új aranykor
– jelentette ki a miniszteri biztos.
A ResoArt villát – amely a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkán található – Szabó András cége, a Resonator Kft. a kilencvenes évek közepén vásárolta meg, majd két ütemben, archív fényképek alapján újíttatta fel. A példaértékű rekonstrukciót 1999-ben Budapest Építészeti Nívódíj Emlékplakettel, 2000-ben pedig Podmaniczky-díjjal ismertek el. Az épület 2022-ig irodaként működött, majd Szabó András úgy döntött, hogy egyedülálló képzőművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjait beköltözteti a villába, ahol ezzel a főváros jelenleg legnagyobb látogatható Zsolnay-kiállítása jött létre. Az 1000 darabos kollekció Szabó András magángyűjteménye, amely a Zsolnay-kerámiák sikertörténetét mutatja be az 1870-es évektől kezdve egészen az 1920-as évek végéig.
A kiállításra és a vezetett épületsétákra a Liget Budapest jegyrendszerében lehet időpontot foglalni.
Vezetőkép: Liget Budapest Projekt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS