A magyar történelem legnagyobb gazdaságfejlesztési programja indul el az idén és jövőre: brutálisan sokat, mintegy 7300 milliárd forintot kíván a kormány erre a célra fordítani. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke szerint komoly fordulat várható a gazdaságpolitikában; míg korábban a munkahelyteremtés volt a fő cél, most a termelékenység növelése a feladat. A következő évek nagy nyertese a magyar vidék és az agrárium lesz.
Önt az a megtiszteltetés érte, hogy a költségvetési vita egyik vezérszónoka lehetett. Ebben a felszólalásában a gazdaság újraindításán volt a hangsúly. Miként képzelik el a gazdaság felpörgetését?
A pandémiából való kilábalásnak több aspektusa van, amelyek közül az egyik legfontosabb a gazdaság helyreállítása. De emellett a járvány súlyos sebeket ejtett az egész társadalmon szociális és egészségügyi szempontból is. Ma már látszik, hogy milyen súlyosak lehetnek a betegség utóhatásai. Gondoljunk csak azokra az emberekre, akik ugyan nem betegedtek meg, de a bezártság miatt depressziósak lettek. Mindennek ellenére úgy véljük, hogy a legsürgetőbb a gazdaság újraindítása, hiszen ha munka van, akkor minden van. A Fidesz a munkaalapú társadalomban hisz, és reméljük, hogy újra visszatér a 2019-es időszakban megszokott helyzet, amikor mindenki el tudott helyezkedni, aki csak akart.
Azért mennyire gyorsan változnak a dolgok. Két éve még a cégek alig kaptak munkaerőt és szinte könyörögtek a dolgozóknak.
Szerencsére azért ma sem olyan rossz a helyzet. Tulajdonképpen teljesíteni tudtuk azt az ígéretünket, hogy annyi munkahelyet teremtünk, amennyit a vírus elvett. A pandémia alapvetően két szektornak okozott nagy károkat: a turizmusnak és vendéglátásnak, illetve komoly problémák vannak a szolgáltató szektorban. Azért volt egy kis szerencsénk a szerencsétlenségben, ugyanis a pandémia hullámai között volt egy nyugalmi időszak tavaly nyáron, és ezért a vidéki turizmus ugyanazt az eredményt hozta, mint a 2019-ben. Abban reménykedünk, hogy az idei nyár is így alakul. Köszönhetően annak, hogy a beoltottak száma meghaladta az ötmilliót és ezért Európában mi elsőként tudtuk megvalósítani a szinte teljes nyitást.
Érdekes, és talán kissé meglepő is, de a működőtőke-beáramlás a pandémia ellenére sem csökkent.
Magyarország az elmúlt évtizedben vonzó befektetési célponttá vált, Csehországgal versengve vezetjük a az európai toplistát. Kedvezőek a béreket érintő adó- és járulékterhek, illetve olyan jogszabályi környezet van, olyan adópolitikát folytat a kormány, hogy a befektetők szívesen választanak minket. Ennek keretében 2016-ban kötöttünk egy bérmegállapodást a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek eredményeként 2 százalék vagy afölötti járulékcsökkenést tudtunk elérni évente.
Ezt az ütemtervet a válság ellenére továbbra is tudják tartani?
Természetesen, hiszen a 2022-es költségvetésbe is be van tervezve a 2 százalékos járulékcsökkentés. Ez a korábbi személyijövedelemadó-csökkentés és társaságiadó-mérséklés nagyon vonzóvá tette Magyarországot. Eközben az elmúlt évtizedben a hazai cégek is brutálisan megerősödtek, mivel kimagaslóan nagy támogatást kaptak.
A magyar történelemben még nem volt ilyen
Említette, hogy hazánk legnagyobb fejlesztési programja indul el. Ez valóban így van? Történelmileg kiállja az összehasonlítást más programokkal?
Egyértelműen a legnagyobb, jelenértékben kifejezve is, de GDP-arányosan is. Kijelenthetem, hogy Magyarország gazdaságtörténetében ez a legnagyobb fejlesztési program. Sőt, a mai Európában is az első háromban vagyunk. A listavezető Németország – akiknek tegyük hozzá, van is miből –, rajtuk kívül csak Csehország előz meg minket. Esélyünk van arra – ahogy miniszterelnök úr is fogalmazott –, hogy erősebben kerüljünk ki a járványból, mint ahogy abba belekerültünk.
Ha tetszik, ha nem, hamarosan jönnek a választások és az ellenzék a minimálbér adómentességével kampányol. Mi erről a véleménye?
A mi gazdaság- és szociálpolitikánk európai szinten gondolkodva sokkal inkább egy klasszikus szociáldemokrata, vagy talán, ha úgy tetszik, inkább egy keresztényszociális program. Ugyanis mit csinálunk? Munkahelyeket teremtünk, folyamatosan emeljük a minimálbért és csökkentjük a bérterheket. Mi azt mondjuk, hogy a társadalmi igazságosság szempontjából az a jó, ha mindenki fizet adót. A baloldal többször is előjött a minimálbér adómentességének javaslatával – tette ezt kétszínűen úgy, hogy amíg kormányzott, addig gyakorlatilag nem emelte a minimáljövedelmet. Mi munkapártiak vagyunk: dolgozhasson mindenki, aki szeretne, és adókedvezményeket vezetünk be azon társadalmi csoportok esetében, akiket támogatni akarunk. Ilyen téren nem is lehet támadni ezt a költségvetést, hacsak nem azért, hogy még többet adjunk szociális célokra. De figyelemmel kell lenni az államadósságra és a költségvetési deficitre is.
Ilyen preferált csoport a családok, és az őket érintő kiterjedt családtámogatási rendszer?
Igen, éppen ezt akartam kiemelni. A mi családtámogatási rendszerünk Európában a legmagasabb, a GDP 5 százalékát teszi ki. Ennek köszönhető, hogy ha nem is tudtuk megállítani a népességfogyást, de az ütemét jelentősen csökkentettük.
Ez a támogatási rendszer inkább a fiataloknak szól. Mi a helyzet a nyugdíjas korosztállyal?
A kormány azt vállalta, hogy négy év alatt építi vissza azt a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldal 2009-ben elvett tőlük. Ez az első negyeddel már az idei év elején megtörtént. Jövőre már fél havi plusznyugdíjjal számolunk, másrészt a nyugdíjprémium is várható, hiszen a gazdasági növekedés kiemelkedő lesz. 2010-ben azt ígértük, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, ezekre a célokra több mint 260 milliárd forint plusz forrás van félretéve a jövő évi költségvetésben.
Miként számolnak azzal, hogy mikorra fogjuk elérni GDP-ben a 2019-es kimagaslóan jó év teljesítményét?
Számításaink szerint az idén 5 százalék, vagy akár afeletti növekedés lesz, a jövő évben pedig 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolunk. Ezzel az előrejelzéssel egyébként a legtöbb hazai és nemzetközi elemző cég egyetért, ami egy nagyon gyors ütem. De látok rá esélyt, hogy ennél is jobb eredményeket érjünk majd el.
Nemcsak uniós forrásokat használunk fel
Beszéljünk most egy kicsit a 7300 milliárd forintos újraindítási programról. Mik ennek az összegnek a forrásai?
Az egyik lába az Európai Unió Helyreállítási Alapja, amelyből igénybe vesszük a 6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást. További rész a kohéziós támogatás, ez 2027-ig 51,5 milliárd euró, ami mai árfolyamon 18 ezer milliárd forintot tesz ki. Ebből 2022-ben 3000 milliárd forint érkezik Magyarországra, és ehhez járul még 450 milliárd forint a Helyreállítási Alapból. Ezek az összegek meg fognak érkezni, mert az Európai Bizottság erre kötelezettséget vállalt. A harmadik forrás a saját erő, amelyet a költségvetésből fordítunk fejlesztésekre. Látható, hogy ez nagyjából akkora összeg, mint amennyi Brüsszelből érkezik jövőre. Ebből is kitűnik, hogy mekkora hazugság az ellenzék részéről az az állítás, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlődése az európai uniós támogatásoknak köszönhető. Több pénzt fordítottunk ugyanis hazai forrásokból fejlesztésekre, mint amennyi az Európai Unióból érkezett. Azért is érdekes az ellenzék magatartása, hiszen nekik nem az a fontos, hogy a magyar emberek megkapják, ami nekik jár, hanem az, hogy a kormányt minél kedvezőtlenebb színben tüntessék fel.
Az úgynevezett jogállamiság-vitára gondol? Furcsa hozzáállás: miközben jogi kifogásokkal jönnek elő, valójában pénzzel próbálnak meg zsarolni minket.
Azzal nem számoltak, hogy a magyar állampapírokba vetett hit és bizalom milyen erős. Amikor a miniszterelnök úr érzékelte, hogy egy ilyen, sarokba szorítási kísérlet indult meg az ellenzék és az európai baloldal részéről, akkor 2 milliárd euró értékben bocsátottunk ki államkötvényeket. Ezeket nagy mértékben túljegyezték, ami azt mutatja, hogy Magyarország iránt töretlen a befektetői bizalom. Ez azért van így, mert erős a magyar gazdaság, kiszámítható az adópolitika és stabil a magyar költségvetés.
Ezért nem akarjuk igénybe venni a felajánlott 9 milliárd eurós hitelkeretet?
Megtanultuk, hogy a hitelfelvétellel óvatosan kell bánni, mert a végén azt a magyar embereknek kell visszafizetniük. Ha mégis szükségünk lenne rá, kölcsönt máshol is tudunk felvenni. Teljesen egyetértek a miniszterelnök úrral, hiszen ha hitelt veszünk fel, akkor ne mondja meg az Európai Unió, hogy mire költsük azt. Nem véletlen, hogy az uniós tagországok nagy többsége sem kíván élni ezzel a „lehetőséggel”. Mi a piacon bármikor tudunk olcsó forráshoz jutni.
Csak megjegyezném, hogy ez a hitellehetőség 2023-ig elérhető lesz.
Nem késtünk le semmiről, de a költségvetés helyzetét látva, úgy gondolom, hogy a büdzsé finanszírozását saját erőből meg tudjuk oldani, amikor csak akarjuk, vagy amikor éppen szükség van rá.
A magyar vidék minden támogatást megkap
Melyek azok a területek, amelyek legnagyobb mértékben részesülnek ebből a 7300 milliárd forintos fejlesztési keretből?
Az egyik legnagyobb nyertes az agrárium és a magyar vidék lehet. Agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekre 2800 milliárd forintot fordítunk majd. A magyar gazdák szinte minden fejlesztésre kapnak majd támogatást, feltehetően kielégíthetjük az összes igényt. Hadd mondjak egy példát! Nemrégiben kiírta a kormány az állattenyésztő telepek fejlesztésére szóló támogatási programot 50 milliárd forintos keretösszeggel. Azonban ennél lényegesen több, 348 milliárd forintnyi pályázat érkezett be. Erre a kormány azt mondta, hogy ne legyen semmiféle limit! Minden olyan pályázat nyerjen, amely alkalmas a célok elérésére.
Miért az agrárium? Ebben a szektorban akkora gazdasági potenciál rejtőzik, amely megéri a nemzetgazdaságnak, hogy ekkora tőkét invesztáljunk bele?
A világszerte zajló népesedési boom hatalmas piacot jelent majd az élelmiszereknek. Továbbá a mostani válságnak egyik tanulsága az: ha lezárul a globális kereskedelem, akkor egy olyan ország, amely nem önellátó alapvető termékekből, az könnyen komoly bajba kerülhet. Ez nemcsak a mezőgazdaságra igaz, hanem az az egészségiparra is. Úgy döntött a kormány, hogy ezekben a szektorokban ki kell építeni a hazai gyártó kapacitást.
A legfejlettebb 5 ország közé szeretnénk kerülni
Ez most egy hangsúlyeltolódás lenne a gazdaságpolitikában. Arra gondolok, hogy idáig a fejlesztési pénzek zömmel infrastruktúrára mentek el.
Ez abszolút így van, ma már nemcsak a munkahelyteremtés a cél, hanem a termelékenység növelése is. Talán a mezőgazdaságban a legnagyobb a lemaradásunk ezen a területen. Teljes mértékben indokolt, hogy 2800 milliárd forintos tőkeinjekció megérkezzen ebbe a szektorba. Fontos lenne, hogy valódi technológiai váltás történjen meg. A termőföldmennyiség korlátos, abból annyi van, amennyi. Arra kell törekedni, hogy egységnyi területen minél több értéket tudjunk előállítani. Ez igaz a gazdaság minden más szektorára is, hiszen az a cél, hogy minél több olyan innováció történjen meg, amely a növeli a munkaerő hatékonyságát. Itt van ma a legnagyobb hátrányunk Nyugat-Európához képest, hiszen a munkaerő hatékonyságában legalább 30 százalékkal le vagyunk maradva tőlük.
Hát, ez azért egy hosszú folyamat lesz…
Néhány évig el fog tartani, de az a célunk, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legfejlettebb országai közé kerüljön.
Nem túl merész kijelentés ez?
Szerintem ez egy megvalósítható cél. Gondoljon csak bele, korábban azt mondtuk, hogy 1 millió új munkahelyet fogunk teremteni. A baloldal hangosan gúnyolódott ezen a Parlamentben, nekünk időarányosan mégis sikerült elérnünk ezt!
Az infláció ideális szintje a 3 százalék
Végezetül még egy kérdés. Újabban erősebb az infláció és most már az 5 százalék körül jár. Mi erről a véleménye, mi az ideális inflációs szint Magyarországon?
Az egészséges gazdasági növekedéshez 3 százalékos infláció szükséges. Az egy különleges helyzet volt Magyarországon, hogy 2013 és 2018 között gyakorlatilag nem volt infláció. Ez azonban a gazdasági növekedés szempontjából nem szerencsés dolog. Ott van Németország, vagy az USA, akik komolyan küzdöttek a deflációval; a japánok talán még a mai napig se tudnak kilábalni belőle. Nálunk a 3 százalék körüli infláció lenne az, amelyik teljesen jól szolgálná a gazdasági növekedést. Persze az embereknek ez most kissé furcsa, és hozzá kell szokniuk, hogy újra van pénzromlás. A Fidesz arra törekszik, hogy ennél továbbra is jóval magasabb legyen a bérnövekedés. A koronavírus-válság ellenére 2019-ben is 9,4 százalékos átlagos béremelkedési ütem volt. Az idén is mintegy 8–9 százalékos növekedés várható, amely messze meghaladja az inflációt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS