Bebizonyíthatja Porosenko, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a nemzetiségek jogait

Petro Porosenko ukrán elnök az EU-Ukrajna csúcson aláírta azt a zárónyilatkozatot, miszerint országa oktatási törvényének biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően. Erről vélhetőleg az Európai Unióval kötött megállapodást, ami bizonyítja, hogy ez nem pusztán a két ország ügye, hanem összeurópai ügy. Magyarország tavaly óta blokkolja Kijev euroatlanti integrációját a magyar kisebbség jogait súlyosan korlátozó oktatási törvény elfogadása miatt. A szerdán kezdődő NATO-csúcson ismételten terítéken lesz, hogy a szövetség mihez kezdjen Ukrajnával. A legfőbb kérdés: mikor teljesíti Porosenko elnök az ígéretét, az Európai Unióval kötött megállapodás után vajon tényleg biztosítani fogják-e a nemzeti kisebbségek – közöttük a magyarok – jogait.

A szerdán kezdődő brüsszeli NATO-csúcs egyik legfőbb témája az lesz, hogyan alakul a jövőben az észak-atlanti szervezet és Ukrajna viszonya. A Krím 2014-es orosz annektálását követően úgy tűnt, hogy északkeleti szomszédunk közeledése a NATO-hoz felgyorsul, azonban ez nem következett be. Mindezen folyamatokban alapvető szerepe volt a kárpátaljai magyar kisebbséget ért jogkorlátozó lépéseknek – írta az Origo. Budapest és Kijev legújabb konfliktusa szeptember 5-ig nyúlik vissza, amikor az új ukrán oktatási törvény elfogadásával Magyarország korábbi jó kapcsolatai Ukrajnával egy pillanat alatt véget értek. Mindez egy óriási hátba szúrás volt hazánk számára, mivel korábban Budapest volt a leghangosabb támogatója Ukrajna EU-és NATO-integrációjának. Támogattuk az EU-Ukrajna vízummentességi megállapodást, és az elsők között ratifikáltuk az EU-Ukrajna társulási megállapodást, amely szeptemberben lépett hatályba, majd négy nappal később, szeptember 5-én Ukrajnában elfogadták a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvényt. Magyarország még a legnehezebb időkben, az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásakor is segítette Ukrajnát. Geopolitikai helyzetünkből fakadóan kockázatot vállalva gázt szállítottunk Ukrajnának, több ezer ottani gyermeknek biztosítottuk az üdülési lehetőséget Magyarországon, hatszázmillió forintért humanitárius akciókat indítottunk.

A kárpátaljai magyar kisebbség erőteljes jogcsorbítását jelentő oktatási jogszabályok elfogadását követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország addig nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és megvétózza a NATO-Ukrajna csúcstalálkozókat, valamint miniszteri találkozókat, amíg a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és a már elvett jogokat nem adják vissza. Az elfogadott törvény egyébként ellentétes az európai értékekkel, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, az EU-Ukrajna társulási megállapodással, Ukrajna NATO-felkészülési tervével és a kétoldalú megállapodásokkal is. A felsorolt megállapodások ugyanis azt tartalmazzák, hogy már meglévő, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Ukrajna azonban pontosan ezt teszi. Ukrajnában eddig minden nemzeti kisebbséghez tartozó diáknak megvolt a joga és lehetősége arra, hogy az óvodától az egyetem befejezéséig a saját anyanyelvén tanuljon. Az új oktatási törvény értelmében ezt a jogot az általános iskola ötödik osztályától kezdve elveszik, tehát csak az alsó tagozat végéig tanulhatnak a nemzetiségi diákok az anyanyelvükön.

Súlyos támadások a magyarok ellen

A harmadik csapás az állampolgársági törvény módosítása lehet, ami szintén napirenden van. Az új javaslat szerint elvennék az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát, és gyakorolják az állampolgárságból adódó jogokat. Vagyis a NATO-ba igyekvő Ukrajna elvenné az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy NATO-tagállam állampolgárságát. A javaslatot egyelőre visszavonták, de bármikor újra előkerülhet. Ráadásként pedig a kárpátaljai magyarok fizikai támadásoknak is ki vannak téve, hiszen néhány hét alatt kétszer próbálták meg felrobbantani a KMKSZ ungvári irodáját, sajnos másodszor sikerrel is jártak. Folyamatosak az atrocitások a magyar diplomaták ellen, megrongálják az autóikat és sajnos lakásbetörések is előfordultak. Az EBESZ magyar kérésre fokozta a jelenlétét Kárpátalján. A már csaknem egy éve tartó konfliktusban a magyar kormány álláspontja végig egyértelmű volt: szerzett, már meglévő kisebbségi jogot elvenni nem lehet. Éppen ezért az Orbán-kormány úgy döntött, amíg a jogfosztás nem fejeződik be, és a kisebbségi jogokat nem adják vissza, blokkolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, így nem járul hozzá a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó, valamint a NATO-Ukrajna miniszteri ülések összehívásához sem. A magyar kormány most azt várja el Ukrajnától, hogy 2023-ig halassza el az oktatási törvény végrehajtását és az addig rendelkezésre álló időben állapodjon meg a nemzeti közösségekkel, és ezt a kitárgyalt, a nemzeti kisebbségek által elfogadott megállapodást hajtsa végre, valamint a magániskolákat vegyék ki a törvény hatálya alól.

Külügyminisztérium: Ukrajna ügyében nem változott a magyar álláspont

Ukrajna ügyében a magyar álláspont változatlan – szögezte le Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a szerdán kezdődő NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban. Mint kifejtette: amíg Ukrajnában a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és az elvett jogokat nem adják vissza, addig a magyar kormány blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit. A magyar kormány nem járul hozzá a NATO-Ukrajna csúcstalálkozóhoz és miniszteri szintű találkozók összehívásához sem, illetve megvétóznak minden NATO-Ukrajna közös, kétoldalú nyilatkozatot – tette hozzá. A Georgia és Ukrajna részvételével megrendezendő, a Fekete-tenger térségének biztonságával foglalkozó eseménnyel, és az annak végén kiadandó nyilatkozattal kapcsolatban nem emel vétót a magyar kormány.

Forrás: Origo, MTI. Fotó:PS