Pesti Srácok

Becsület Napja: cinikus hazugsággal mentegeti a bíróságot és uszít a rendőrség ellen a 168 Óra

Becsület Napja: cinikus hazugsággal mentegeti a bíróságot és uszít a rendőrség ellen a 168 Óra

A rendőrséget hibáztatja a 168 Óra című neokommunista kiadvány, amiért február 8-án mégis tarthatnak megemlékezést a „neonácik” a „Becsület Napján”, a Várból való kitörés 75. évfordulóján. Holott a valóságban a bíróság tette lehetővé a rendezvényt, miután lesöpörte a rendőrség tiltó határozatát. Sokatmondó, hogy a Soros György által pénzelt TASZ is a „neonáci” vonulás megtartása mellett érvel – hogy aztán ugyanők vagy egy haveri szervezet Brüsszelben majd a szélsőjobbos vonulgatás miatt szidhassa Magyarországot...

Ha a fene fenét eszik is, a balliberális propaganda-újságíróknak minden körülmények között a bíróságokat kell mentegetniük, magasztalniuk, hiszen ők jelentik az egyik utolsó védvonalat Orbán „diktatúrájával” szemben. Ezért ellenzéki körökben éljenzés jár a bíróknak, amikor sokmilliós kártérítéseket ítélnek meg darabolós gyilkosoknak, családirtóknak az állítólag nem elég kényelmes börtöncelláik miatt. De bírók a hősök akkor is, amikor éppen fölmentik a 2010 előtti, sok milliárdos kárt okozó balliberális maffiózókat – hiszen dehogy maffiózók ők, csupán Orbán rendszerének áldozatai, koncepciós eljárások elszenvedői...

  • A rendőrséget viszont lehet, sőt kell is ütni az ellenzéki sajtó szerint, mivel ők a „rezsim” hű csatlósai. Történjék bármi, a híreket addig kell hajlítgatni, csűrni-csavarni, amíg ennek a kívánalomnak meg nem felelnek. Miként most, a becsületnapi megemlékezések ürügyén.

Történt ugyanis, hogy idén három különböző bejelentés érkezett a rendőrségre a február 8-i, „becsületnapi” rendezvényekre, amelyek a második világháború idején a Budai Várból kitörő 50 ezer, nagyrészt hősi halált halt magyar és német katonára emlékeznének. E rendezvényeknek 2010 óta mindig próbálja elejét venni a konzervatív kormány, mivel azok – az emlékezés farvizén – sokszor átcsapnak szélsőjobboldali hagyományőrzésbe, nyilas és/vagy nemzetiszocialista romantikázásba. Ám, hiába hoz évről-évre tiltó határozatokat a rendőrség, a bíróság azokat legtöbbször megsemmisíti, és engedélyezi a vonulásokat. Idén is ez történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mindhárom bejelentett gyűlést betiltotta, amely határozatok közül kettő – fellebbezés híján – jogerőre is emelkedett. Ám a harmadik bejelentő, egy magánszemély felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyet a Fővárosi Törvényszék alaposnak talált, s a rendőrség tiltó határozatát hatályon kívül helyezte. Csécsi Soma, a BRFK szóvivője a PestiSrácok.hu-nak elmondta:

PestiSracok facebook image

Épeszű ember pártállástól függetlenül ennyiből is láthatja, hogy a rendőrség idén is mindent elkövetett a rendezvények betiltására, s nem rajta múlt a kudarc. Ám a 168 Órának – amely legutóbb a miskolci sterilizálós hazugságával amúgy is a béka feneke alá ásta magát – ennyi információból sikerült arra a végkövetkeztetésre jutnia, hogy valójában nem a bíróság, hanem a rendőrség tehet a „neonácik” vonulásáról. Értsd: nem a független, jó lelkű bírók a hibásak, hanem Orbán rendőrpincsijei. Ezzel a címmel repítették világgá cikküket:

  • „Rendőrségi hiba miatt vonulhatnak fel Budapesten mégis a neonácik a Becsület Napján, így döntött a Fővárosi Törvényszék”.

Hogy a rendőrség hibázott volna, azt a 168 Óra névtelen skriblere a bíróság tájékoztatásából szűrte le következtetésként. Ugyanakkor a bíróság egyáltalán nem használt ilyen kifejezést közleményében. A Fővárosi Törvényszék mindössze azt írta: a BRFK a „rendezvény előzetes megtiltásához szükséges törvényi feltételek körét illetően adós maradt egyes feltételek alátámasztásával”.

A valóságban az történt, hogy a rendőrség (az előző évek tapasztalatait is figyelembe véve) jelezte, hogy a gyűlés megtartása törvénybe ütköző – a bíróság viszont lesöpörte az asztalról a rendőrség érvelését, s ezzel szabad utat adott a „szélsőjobboldali” rendezvénynek.

Rendőrségi hibaként beállítani azt, hogy a bíróság nem fogadta el a rendőrség érvelését: minimum csúsztatás, de talán nyugodtan nevezhetjük pofátlan hazugságnak is.

Egy kép 2005-ből: Bácsfi Diána, a Magyar Jövő Csoport vezetője kezet fog jogi képviselőjével, a TASZ-os Pelle Andreával, miután a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte a magát hungaristának valló nőt; (Fotó: MTI/Honéczy Barnabás)

Kellenek az operettnácik

A történet talán legszebb része, hogy a magát „jogvédőnek” mondó, ám gyakorlatilag Soros Gyuri bácsi pénzén szélsőliberális politikát folytató, felforgató szervezetként működő TASZ közleményben jelezte: „előre vélelmezett cselekményekre hivatkozva jogszerűen nem lehet betiltani az eseményt”. Igen, jól látják: a Társaság a Szabadságjogokért nevű alakulat is beleszállt a rendőrségbe, és kiállt a „neonáci” rendezvény megtartása mellett!

Hogy aztán ugyanez a TASZ vagy valamely hasonszőrű társa a soron következő brüsszeli inkvizíciós ülésen amiatt gyalázhassa majd Magyarországot, hogy „Budapest utcáin szabadon vonulgathatnak a nácik, Orbán pedig nem tesz semmit, sőt bátorítja őket”. Vagy valami hasonló. A LIBE-bizottság agyhalottjai nyilván már írják is beszédüket, amelyben hazánk szavazati jogának és uniós támogatásának megvonását követelik...

Persze, nincs új a nap alatt. Ha nincsenek nácik, akkor gyártani kell őket. Ha nincs náciveszély, faragni kell. Mint történt az a 90-es évek elején Szabó Albert zsebnáci esetében, akiről aztán kiderült, külföldi szolgálatok mozgatják őt. A balliberálisok célja akkor is az volt, hogy a mérsékelt nemzeti pártokat összemossák Szabóval, s így hiteltelenítsenek, lejárassanak minden mérsékelt, nemzeti gondolatot. Ugyanez volt a forgatókönyv Bácsfi Diana esetében 2004-2005-ben. Fölépítették ezt a fiatal lányt, mint az ügyeletes hungaristát, hogy legyen kitől rettegni, legyen kivel riogatni az országot. Diana pedig odaállt a fotósok elé, és megkérdezte tőlük: „Lendíthetek?”. Aztán hamar kiderült (a Magyar Nemzet leleplezte), hogy Bácsfi papája a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat őrnagya volt és 2000-ben, az első Orbán-kormány idején rúgták ki állásából. 2005-ben, Bácsfi Diana felbukkanásakor a papa már – hogy, hogy nem – a Gyurcsány-kormány Belügyminisztériumában dolgozott... Kell még valamit hozzátenni? Talán csak annyit, ami a fenti képen is látszik: Bácsfit a TASZ akkori ügyvivője, Pelle Andrea képviselte a bíróságon. Ugyanaz a TASZ, amely most a neonáci tüntetés mellett tör lándzsát...

De hát ők nyilván csak a jogot, a törvényeket nézik, elvszerűek, ugye? Semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy náci rendezvények miatt Magyarországot külföldről és belföldről gyalázhassák, tetemre hívják... Hát persze.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.