Szerdán kezdődik a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főigazgatójának, Kiss Ernő dandártábornoknak a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A KBI egykori nagyhatalmú vezetőjét azzal vádolják, hogy közel egymilliárd forinttal akarta lehúzni az MVM milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt volt vezérét, Kocsis Istvánt azzal az ígérettel, hogy Pintér Sándor és Polt Péter segítségével eléri, kimossa őt a büntetőeljárásából. Noha a nyugalmazott dandártábornoknak ez az eddigi legsúlyosabb ügye, rendőri pályafutása korábban sem volt mentes a botrányoktól. Arra már biztosan kevesen emlékeznek, hogy az 1998-ban meggyilkolt Fenyő János bizalmasa, Perczel Tamás szerint Kiss a 90-es években javában dúló médiaháborúban Gyárfás Tamás és Princz Gábor oldalán állt. De talán már az is feledésbe merült, hogy az olajügyek kapcsán a tábornok egy interjúban „terhelő vallomást” tett a Gyurcsány-kormány volt igazságügyi és rendészeti miniszterére, Draskovics Tiborra.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Szerdán áll bíróság elé a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetője, Kiss Ernő dandártábornok, akit folytatólagosan, vesztegetést állítva elkövetett, befolyással üzérkedéssel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. Kiss Ernőt 2013 decemberében vették őrizetbe, mert – mint azt a PestiSrácok.hu elsőként megírta -, a gyanú szerint hárommillió eurót (közel egymilliárd forintot) kért az MVM 15,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt egykori vezetőjétől, Kocsis Istvántól, hogy kihozza őt a büntetőeljárásból. Állítólag az egykori főrendőr évekkel ezelőtt azt ígérte Kocsisnak, hogy ügyét személyesen Pintér Sándor belügyminiszter, és a legfőbb ügyész, Polt Péter intézi el. Ahogy korábban közöltük, információink szerint Kocsis egy ideig fizetett is Kiss Ernőnek, de mivel nem történt semmi az ügyben és végül meg is vádolták, illetve azóta bíróság elé is állították, az egykori MVM vezér feljelentette a tábornokot. Az ügyben ekkor nyomozás indult, s Kocsist a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai betechnikázták. Így kellett egy találkozóra elmennie, ahol Kiss tábornokot lehallgatták. A felvétel egyértelmű bizonyítéka lett a nyomozásnak.
Pintér levette róla a kezét
Portálunk az eljárás kirobbanásakor több egykori magas rangú rendőri vezetőt is megkérdezett. Szerintük Pintér Sándor az utóbbi években “levette róla a kezét”. A többszörös ittas vezetésen kapott Kiss Ernőtől ugyanis a belügyminiszter azt várta volna, hogy ne tagadja le, amit tett, vállalja a felelősséget a nyilvánosság és a bíróság előtt is. Mivel ez nem történt meg, Pintér több alkalommal megfenyítette, ráadásul civilként is megszakította vele a kapcsolatot. Erről azonban a nyilvánosság nem tudott, bár még így is talány, miért hitt Kocsis István a volt főrendőrnek. Erre egyetlen épkézláb magyarázat adódhat: Kiss Ernőnek olyan komoly beosztású bűntársa lehetett, aki el tudta hitetni Kocsissal, hogy Kiss Ernő még manapság is bejáratos a belügyminiszterhez, akinél ráadásul el is lehet ilyeneket intézni. Az egyik magas rangú vezető ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: “Köztudott, hogy ilyet Pintérnél nem lehet elintézni, sőt büntetlenül szóba sem lehet hozni.” Kiss Ernőt később szembesítették Kocsis Istvánnal, és a Népszabadság információi szerint a szembesítésen Kocsis azt mondta, őt nem Kiss kereste meg, és nem ő kért pénzt tőle ügye „elsimításáért”, hanem az ajánlattétel közvetítők útján történhetett meg. Az persze csak a szerdán kezdődő tárgyalássorozat közben fog kiderülni, hogy kik voltak a tábornok bűntársai és ők miért nem kerültek a vádlottak padjára.
Több ügyben is elítélték már
Kiss Ernő a kilencvenes években, a KBI főigazgatójaként eljárt több alvilági leszámolás és robbantásos merénylet ügyében is. A tábornok karrierje 1998. novemberében ért véget, amikor a Teve utcai rendőrpalota parkolójában kamerával rögzített ittas viselkedését követően egészségügyi okokból menesztették tisztségéből, majd később a XIII. kerületi kapitányság élére nevezték ki. 2007-ben ezt a megbízatását is visszavonták, mert parkoló autókat tört össze ittasan, az elöljáróját pedig úgy tájékoztatta, hogy autóját ellopták. 2010-ben pedig, alig egy óra elteltével kétszer is ittas vezetésen kapták a rendőrök a III. kerületben. A dandártábornokot vérvételre előállították, majd elvették a jogosítványát. A volt főrendőr ekkor ismét autóba ült, de nem sokkal később ismét elkapták, akkor már a slusszkulcsot is elvették tőle. A dandártábornokkal szemben egyébként eddig három jogerős ítéletet szabtak ki. Hatóság félrevezetése és ittas vezetés miatt pénzbüntetésre ítélték, alárendelt megsértése miatt megrovásban részesítették, s ugyancsak ittas vezetés miatt felfüggesztett fogházbüntetést kapott.
Bemártotta Draskovicsot
A fent említett ügyeknél talán még érdekesebb, hogy a nyugalmazott rendőr dandártábornokot rágalmazás miatt is bíróság elé állították. Kiss Ernő ugyanis egy 2008-ban adott interjúban azt állította, hogy 1996-ban Horn Gyula volt kormányfő utasítására állították le Draskovics Tibor akkori pénzügyminisztériumi államtitkár és helyettese ellen folytatott Hézag fedőnevű operatív nyomozást. Állítása szerint a miniszterelnök egy négyszemközti beszélgetésen kérte meg őt az eljárás lezárására. A titkos nyomozás előzményéről elmondta, felmerült a gyanú Draskovics Tibor és helyettese ellen, hogy hivatali hatalmukkal visszaélve érték el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt.
Beszállt a médiaháborúba
Említésre méltó, hogy lesújtó véleményt alkotott Kiss Ernőről az 1998-ban kivégzett Fenyő János médiavállalkozó pszichológusa és tanácsadója, Perczel Tamás is. A halálos beteg bizalmas Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, aminek részeseként említette a dandártábornokot. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött nagy ellensége, Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi-állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett a bizalmas. Perczel az interjú során Kiss Ernőről megemlítette, hogy eleinte „borzalmasan barátkozni akart” a Vico vezérével és a Fenyő-birodalomhoz tartozó Népszava főszerkesztőjével, emiatt úgy tűnt, hogy a Gyárfás-Fenyő magánháborúban Kiss Fenyő oldalára áll.
Belenyúlhattak a Gyárfás elleni nyomozásba
Azonban Perczel szerint drámaian megváltozott a helyzet, amikor főnöke és Princz Gábor ex-Postabank-vezér között is kitört a háború, mivel kiderült, Kiss Ernő a bankelnök „eltartottja” volt, akit a rendőr „mindenben kiszolgált”. A Népszavában felvett magnófelvételek bizonyították, hogy a tábornok önmagából kikelve üvöltözött a főszerkesztővel: „mond meg a kukac főnöködnek, hogy széttaposom, ha nem száll le Princz Gáborról” – fenyegetőzött a pszichológus szerint Kiss Ernő. Perczel „vallomásában” hangsúlyozta, Kiss egy kiváló kvalitású rendőr volt, csupán „annyit történt, hogy lojális volt a bankelnökhöz és „emiatt ellenséggé vált”. A tanácsadó persze az általa használt kétes eszközökről is említést tett. Elmesélte, hogy “Fenyő informátora rémülten tájékoztatta” a médiavállalkozót, hogy „a Princz Gáborral való ütközés után Kiss Ernő magához kérette Gyárfás Tamást”, megmutatta neki Fenyő róla összegyűjtött százoldalas anyagát, és az üggyel foglalkozó nyomozót pedig az úszóelnök jelenlétében számoltatta be a nyomozás állásáról. Ezzel Kiss nyilvánvalóvá tette, hogy melyik oldalon áll – fűzte hozzá a professzor. Arról nem is beszélve, hogy információink szerint a főrendőr megtiltotta a Fenyő-gyilkosság ügyében eljáró rendőröknek, hogy tanúként hallgassák meg Princz Gábort. Úgy tudjuk, Gyárfás vonatkozásában már nem volt ilyen nagy a “szigor”, ezért az úszószövetség jelenlegi elnökét 1998 augusztusától egy ideig a rendőrség kérésére lehallgatták a szolgálatok. Perczel a nyomozás során nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet. Az idő őt igazolta…
Címlapfotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS