Ne használjuk azt az idejétmúlt szót, hogy „anya” meg „apa”, helyette inkább a „terhes nő”, illetve a „terhes nő partnere” kifejezés javallott – hirdette meg a Patent nevű Soros-lerakat. Most még csak javasolják, de ha ez a szellemiség hatalomra kerül, akkor kormányprogram lesz belőle. Ez abból is sejthető, hogy az ellenzék – elhatárolódás helyett – mélyeket hallgat az ügyben. Ha ők így, mi is így. Nevezzük annak a dolgokat, amik. Az óvodásokat és kisiskolásokat gendermesékkel mérgező könyvkiadók és -terjesztők: velejükig romlott cukrosbácsik. A Labrisz, a Patent és a többi Soros-féle ügynökszervezet pedig: fölforgatók, a káosz papjai. A sátán kutyái.
A fene akarna olyan szerencsétlen teremtésekkel foglalkozni, akik azt sem tudják magukról, fiúk-e vagy lányok. Mentálisan sérült emberek istápolása nem a zsurnaliszták, hanem mentálhigiénés szakemberek feladata. Ám hetente, sőt újabban már naponta tolakodnak be a hírekbe valami eszement őrültséggel. Lassan az év háromszázhatvanöt napja egy egybefüggő genderparádé. Az elmúlt napok legrémisztőbb híre a nemváltoztató elmebetegekről és homoszexuális hercegekről megjelentetett perverz „mesekönyv” volt, amellyel óvodás és kisiskolás kisgyermekeinket kívánják lelkileg, erkölcsileg egy életre megnyomorítani. Mentális és szexuális betegségekkel, degenerációval, kóros tudatzavarral megtámadni fejlődésben lévő gyermekeket? Ezek tényleg kötöznivaló futóbolondok! Élükön a kivénhedt spekulánssal, aki a pénzt összeharácsolta az egészre.
- Csupán az a kérdés, az elkövetők miért nincsenek még diliházban, a köteteket miért nem zúzták még be, a kiadót és a terjesztőket (Labrisz, Pagony, Líra satöbbi) miért nem büntették még meg tízmilliókra gyermekek megrontásáért?
Vannak, akik nem értik, miért kell ezekkel az idiótákkal egyáltalán foglalkozni. Ungváry Zsoltot idézem a Vasárnap.hu-ról: „Lehet, hogy csendben kellett volna maradni, hagyni, hátha elsikkad az egész fura mesekönyv? De így kúszik be minden ocsmányság a világunkba: a megcáfolatlan hazugságok beépülnek, és később kiirthatatlanok.” Hát ezért nem maradhatunk csendben! A csend: az beletörődés, hátrálás, önfeladás. Akkor újabb és újabb csatákat veszítünk.
Most itt van a legújabb elmebaj: a szintén Soros által futtatott Patent (Patriarchátust Ellenzők Társasága) néhány napja, a biztonságos gyermekgyilkosság világnapján (ők „biztonságos abortusznak” nevezik) arra buzdított mindenkit, hogy ezentúl ne használjuk az „anya”, „apa” és a „szülő” szavakat, helyettük inkább a „terhes nő” és a „terhes nő partnere” kifejezés javallott. Mindezt azzal indokolják, hogy az „anya, az apa és a szülő szavak olyan szerepeket jelölnek ki, amelyeket a nő vagy a férfi lehet, hogy nem akar elfogadni”.
A Magyarországnál sokkal haladóbb Franciaországban tavaly óta már tilos az iskolákban anyázni, apázni: helyette „Szülő 1” és „Szülő 2” van. Látható: szép hazánk lemaradásban van, föl kell tehát zárkóznunk az őrülethez!
A Patent nagyszerű javaslatától egyelőre egyetlen balliberális politikus vagy sajtótermék sem határolódott el, így gyaníthatóan mélyen egyetértenek vele. Ezt azért is jó okkal feltételezzük, mert máskülönben ugyanezek a sajtótermékek a Patentet is azok közé a „pótolhatatlan” és „nagyszerű munkát végző” és „mintaértékű” „civil” szervezetek közé szokták sorolni, amelyekre Európa jövőjét építeni kell (a rohoda nemzetállamokkal ellentétben). Ma Nyugat-Európában ha egy Patent-szerű képződmény szellent egyet, a légáramlatából kormányprogramot írnak…
- Szóval nem anya. „Terhes nő”. (Tényleg: a „nő” nem sértő, patentosok? Miért nem? Vagy az lesz a jövő heti penzum?) Hogy a „szülő” szó helyett mit javasol a Patent egyesület, nem tudom. Ha tippelnem kéne, a „terhelt”-et mondanám. (Hüllőszerű libernyákok esetén: „tojó” vagy „keltető”.)
Zárójel. Úgy hiszem, kevés lelkes híve lesz ennek az őrületnek. Az „anya” ugyanis a legszebb, legkedveltebb magyar szavak egyike. A francia mintára először listát készítő Kosztolányi Dezsőnél a „láng” és a „gyöngy” után az „anya” lett a harmadik legszebb szavunk. Egy kecskeméti fiatalok körében végzett 2017-es felmérésben pedig toronymagasan az „anya” lett az első. Tehát kevés lesz a szavak cseréje: a magyar embereket is le kéne cserélnie Soroséknak az új világrendjükhöz…
Gyanítom – ahogyan az haladók esetében lenni szokott –, az „anya” betiltása csupán a szóforradalom előszele, a java csak eztán jön. Előbb következnek a klasszikusok. Átírják Petőfit („A terhes nő tyúkja”), József Attilát („Már egy hete csak a terhes nőre gondolok”). Aztán a szobrokon is elméláznak majd. Amit anyaszoborként állították, az eleve bűnben fogant, a családra utal, ergo sértő és kirekesztő – jobb lesz neki az olvasztóban. A végső kérdés pedig így szól majd: szükség van-e egyáltalán terhes személyekre? A jövő humanoidjai laboratóriumban is előállíthatók, összeszerelhetők, mint egy plazmatévé. Ha minden igaz, a franciák hamarosan be is indítják az embergyáraikat. És így tovább…
További zseniális Patent-ötletek…
Patentéknak a gyermekgyilkosság kapcsán is vannak remek ötleteik arra, hogyan tehető vidámabbá, gördülékenyebbé a kisded fölaprításának hadművelete. Ne már, hogy az anyában, szülőben… szóval a terhes egyedben lelkiismeretfurdalást okozzunk, amiért meggyilkolja a benne fejlődő parányi életet! Ezért kell a szenvtelen, közönyös „abortusz” szó, vagy a „megszakítani a terhességet”, mintha csak egy pattanást nyomnánk ki a tokánkon. A megölt gyermek sem gyermek, dehumanizáljuk őt gyorsan: legyen „embrió” vagy „magzat”.
Sajnálatos módon a szóbolsevizmus még nem elég kiforrott; erre példa az alábbi mondat: „A fenti kifejezések indokolatlanul hibáztatják a nőket és úgy állítják be a SZÜLŐVÉ válást, mintha az egy »jogos büntetés« lenne.” Nocsak, nocsak! Hát az előző brosúrában nem azt írták, hogy a „szülő” szó tiltott, üldözendő? Félek, a Patent grafikusát hamarosan internálni fogják…
- Aztán nem szabad beszélni a gyilkosság „következményeiről” sem, mert az a terhes egyedben rossz érzéseket kelt. Hogy a meggyilkolt gyermek rossz érzéseivel mi van, az senkit nem érdekel. Neki azért kell elvágni a sorsfonalát, mert útban van, akadályozza az anyját a kiteljesedésben. S mert az anyának „abortuszhoz való joga” (sic!) van – legalábbis a Patent szerint.
A következményekről valójában azért nem szabad beszélni, mert a terhes egyednek esetleg egy fontoskodó konzervatív elkotyogná, milyen következményei lehetnek a gyilkosságnak: akár egy életre meddővé válhat, súlyos lelki, pszichikai károkat szenvedhet. Sőt, az is igen gyakran megesik, hogy utóbb megbánja az egészet, mégis inkább megszülné a gyermeket – ám akkor már késő. (Alapszabály: egy haladó libernyákot nem szabad terhelni tettei következményeivel, mert akkor hisztirohamot kap, mint például a rendőrök dobálásáért megvádolt Fegyőr András.) Ha a sok-sok egyéni döntést összeadva tekintünk a következményekre: Magyarországon évente 30 ezer gyermeket gyilkolnak meg szüleik kérésére az anyaméhben. Ez nem jogkérdés – hanem brutális népirtás. Megfelelő felvilágosítással, valódi emberjogi szervezetek bevonásával (amelyek a születendő gyermek jogaival is törődnek) közülük sokakat meg lehetne menteni. A Patentet (és a Soros-hálózat többi fölforgatóját) viszont láthatólag nem ezzel a céllal telepítették a nyakunkra.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS