Ukrajna máris teljesítette a legfontosabb brüsszeli feltételt: legalizálták a füvet

Ukrajna drogliberalizációja Magyarországra is komoly veszélyt jelenthet - állapítja meg jelentésében a Drogkutató Intézet, kiemelve, hogy "a modern liberális drogpolitika egyik kedvelt eszköze az együttérzés nyelvébe csomagolt liberalizáció. A történet mindig ugyanúgy kezdődik: humanitárius célok, szenvedő betegek, orvosi indokok. A vége azonban sokszor egészen más. Ukrajna egy ilyen útra lépett.

A Verhovna Rada (Ukrajna parlamentje) 2023 végén fogadta el a marihuána orvosi célú legalizálásáról szóló törvényt. Az államfő 2024 februárjában írta alá, a szabályozás pedig 2024 augusztusában lépett hatályba. A jogszabály lehetővé teszi a kannabisz-alapú gyógyszerek gyógyászati alkalmazását, és a növényt a „különösen veszélyes, tiltott kábítószerek” kategóriájából a „korlátozottan forgalmazható” szerek közé sorolja át. A törvény indoklása szerint a cél humanitárius: segítséget nyújtani rákbetegeknek, poszttraumás stresszben szenvedőknek, a háborúban megsérült katonáknak és más súlyos betegségekben érintetteknek. Papíron ez egy együttérző és támogató intézkedésnek tűnik. A gyakorlat azonban jóval bonyolultabb képet rajzol. A kategóriák ugyanis annyira tágak, hogy gyakorlatilag a lakosság jelentős része belefér valamelyikbe. Egy háború sújtotta társadalomban, ahol milliók élnek traumával vagy egészségügyi problémákkal, ez a szabályozás könnyen a marihuána széles körű elterjedéséhez vezethet.

Érdemes megnézni a nemzetközi tapasztalatokat. Kanadában a 2018-as legalizálást követően a középkorú és idősebb korosztály körében ugrásszerűen nőtt a fogyasztás. Az 55–65 éveseknél 2018 és 2021 között 19 százalékról 25 százalékra emelkedett a használók aránya. A következmények az egészségügyben is megjelentek: mindössze 14 hónap alatt megduplázódott a sürgősségi ellátásra szorulók száma. 2020 után pedig – amikor engedélyezték a marihuána-tartalmú élelmiszereket – már háromszoros növekedést mértek. Különösen az idősebb lakosság körében jelentkeztek súlyos problémák.

Az ukrán szabályozás elvileg szigorú. A kannabiszt tartalmazó készítmények csak orvosi receptre kaphatók, és kizárólag engedélyezett gyógyszertárak árusíthatják őket elektronikus recept alapján. A tapasztalat azonban más országokban azt mutatja, hogy a rendszer gyorsan túlterjeszkedhet az eredeti kereteken. Thaiföldön például hasonló szabályozást vezettek be, amely után rövid idő alatt 1,1 millió termesztési engedélyt adtak ki, és mintegy 6000 kannabisz-gyógyszertár nyílt. A helyzet végül annyira kaotikussá vált, hogy a 2022-ben elfogadott törvényt a súlyos társadalmi következmények miatt 2024 végén visszavonták.

"A hazai termesztés kialakítása időbe telik"

Az ukrán törvény nemcsak a felhasználást engedélyezi, hanem a gyógyszeripari célú termesztést is. Amíg azonban a hazai termelés ki nem épül, addig importtal biztosítják az ellátást. Az Egészségügyi Minisztérium maga is elismerte, hogy a hazai termesztési rendszer kialakítása „időbe telik”. Van azonban egy kevésbé tárgyalt következmény. Az érvényes recepttel rendelkező betegek a gyógyszereikkel együtt átléphetik az államhatárt. Magyarul: a szomszédos országokba érkezőknél – akár menekülteknél is – legálisan lehet marihuána. Ez első hallásra talán jelentéktelen részletnek tűnik. Csakhogy a rendszeres marihuána-használók mintegy 30 százalékánál bizonyítottan fizikai függőség alakul ki. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy az Európai Unió országaiba már drogfüggőségben szenvedő emberek érkeznek, akiknek a kezelése és rehabilitációja végső soron az adott ország egészségügyi rendszerére hárul.

Ukrajnában eközben a drogpiac egésze is jelentős átalakuláson megy keresztül. A Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GITOC) indexe szerint 2021 és 2023 között a szintetikus drogpiac értéke 3,5-ről 8 pontra ugrott. Ez 4,5 pontos növekedés – az egész kontinensen példa nélküli, miközben Európában átlagosan mindössze 0,4 pontos emelkedést mértek ugyanebben az időszakban. Miközben a heroin és a kokain piaci részesedése csökkent, a kannabisz domináns szereplővé vált. A jelentések szerint azonban ennél is aggasztóbb folyamatok zajlanak. Új, rendkívül veszélyes szintetikus szerek jelentek meg a piacon. Ilyen például az Alfa-PVP – közismertebb nevén „flakka” vagy „bath salts”. A háború kitörése óta ez a szer népszerűbbé vált, mint az amfetamin. Az Alfa-PVP könnyen és olcsón előállítható, gyakran mefedron- és katinon-alapú vegyületekből készül, és sokszor keverékek formájában kerül forgalomba, hogy gyorsabban alakítson ki függőséget. A GITOC jelentése szerint a „Khimprom” nevű embercsempészeti és drogkartell Ukrajnában és Oroszországban működő laboratóriumokban tonnaszámra gyártja ezt a szert, és nagy mennyiségben juttatja el a frontvonalra. A hatások pedig riasztóak. Kórházi beszámolók szerint már 14 éves gyerekek is pszichotikus állapotba kerülnek néhány adag után. A fronton pedig nőtt az öngyilkosságok száma – egyes feltételezések szerint összefüggésben az ilyen szerek használatával.

A legalizáció káros következményei Európa más részein is jól láthatók. Németországban a marihuána-szabályozás változása után mintegy negyedmillió bírósági ügyet kell felülvizsgálni. Több száz elítéltet már kiengedtek a börtönökből – köztük olyanokat is, akik nem pusztán fogyasztók, hanem terjesztők voltak. A közlekedésbiztonság területén is aggasztó trend rajzolódik ki. A kábítószerrel összefüggő személyi sérüléses balesetek száma 2011 és 2021 között 73,2 százalékkal nőtt Németországban. A legalizáció ezt a folyamatot várhatóan tovább gyorsítja. Főleg annak ismeretében feltételezhetjük ezt, hogy a marihuána-használat előfordulása már a legalizációs törvény előtt is körülbelül 29 százalék volt. A becslések szerint ez az arány a legalizáció után akár 40 százalék közelébe is emelkedhet. A kérdés tehát nem az, hogy lesznek-e következmények, hanem az, hogy mikor és milyen áron."

Végül a Forgács István által vezetett Drogkutató Intézet friss tanulmánya megállapítja: