Az elmúlt években hazánkban is tapasztalható külföldi beavatkozások és szuverenitássértő incidensek arra utalnak, hogy a 21. században a nemzetállamok önrendelkezését újabb kihívások érik – írja legújabb elemzésében Békés Márton történész-politológus.
A XXI. Század Intézet igazgatója írásában főként a kulturális szuverenitás fontosságát hangsúlyozza és ebből a szemszögből tárja fel az Országgyűlésben vitára bocsátott szuverenitásvédelmi törvénycsomag jelentősségét. Felidézi a Fidesz frakcióvezetőjének gondolatait, miszerint szuverenitásvédelemre van szükség gazdasági és politikai szempontból is, de a legfontosabb a kulturális oldal, hiszen ott több fronton is zajlik támadás. Mint írja:
ilyen az illegális bevándorlás, amely ellen Magyarország fizikai és jogi határzárral védekezik, vagy a gender-ideológia, amellyel szemben a tavalyi országgyűlési választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazáson 3 és fél millió ember már határozott, mégis kötelezettségszegési eljárás van érvényben a gyermekvédelmi törvény miatt, ráadásul beperelték Magyarországot az Európai Bíróságon. Emlékeztessünk arra, hogy a legújabb hírszerzési információk szerint afgán embercsempészbandák által nyomás alá helyezett déli határ problémája jóval túlmutat önmagán, hiszen uniós kontextusba helyezve arról szól, hogy Magyarország népe kivel (nem) akar együtt élni – ez márpedig kulturális kérdés.
Békés ezután ismerteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait, majd kitér a kultúra fontosságára:
A kultúra gyakorlati értelemben szimbólumok segítségével elsajátítható jelképrendszer, amelyet emberek megelőző nemzedékei teremtettek. Létrehozása, megismerése és átadása egyaránt társas folyamat; ezek mindegyike olyan csatornákon keresztül történik, mint a hagyomány, a nyelv, a fogalmak, az eszmék, az értékek és normák, a közösségi szokások és törvények stb. Ezek hordozzák a társas együttélés és az egyéni viselkedés szabályait; márpedig ezen információk továbbadásán, elsajátításán, szankcionálásán nyugszik a közösségi élet rendje.
Kiemelte:
Azaz a kultúra épsége a nemzeti szuverenitás előfeltétele.
A kulturális szuverenitásunkat pedig azért kell védeni, mert
a 21. század első két évtizedének tapasztalatai szerint az állami rend és a gazdasági alap – vagyis e materiális létezők – egyre inkább a szellemi fölépítmény, a kulturális kompozíció és a szimbolikus rend függvényei. Ez utóbbiak védelme, integritásuk biztosítása és bővítése márpedig nemcsak visszahat az előbbiek működésére, hanem stabilitásuk legfőbb garantálója is.
A teljes írás itt olvasható.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS