A múlt héten Debrecen városába költözött a hazai és nemzetközi amatőr ökölvívó élet, hiszen megrendezésre került a Bocskai Emlékverseny, ami Magyarország legrégebbi nemzetközi viadala. Csakúgy mint idáig minden versenyre, remek ökölvívók érkeztek, összesen huszonkét országból. A magyar csapatból hárman is eljutottak a döntőig, ami hatalmas siker a hazai ökölvívásnak. Az eseményen történtekről Bertók Róbert szövetségi kapitánnyal beszélgettünk.
Bertók Róbert neve a küzdősportban élők számára, pláne az ökölvívásban régóta ismerősen csengő név. Azonban a nagyközönség csak most kezdi megismerni, és be kell vallani az általa vezetett ökölvívó-válogatott tagjait sem nagyon ismertek még. Lezárult tavaly egy korszak a sportág életében, és ez bizony nemcsak a vezetőségben jelentett őrségváltást, hanem véletlenszerűen a válogatott sportolóknál is. Harcsa Zoli, Bacskai Balázs, Szellő Imre mind olyan sportoló, akikkel már nem találkozhatunk a válogatott bunyósok neveit fürkészve. A Bocskai Emlékversenyen történtek teljesen alkalmasak arra, hogy jobban megismerjük a mai ökölvívás főszereplőit, hiszen akiktől igazán vártuk az érmeket, azok hozták is.
Mennyire vagy elégedett a Bocskai után? Milyen érzések vannak benned a verseny után pár nappal?
Reményt érzek. Láttam jó teljesítményeket, de sok bokszolónál látok reményt, amit elsősorban a fejlődésre értek. A Kovács Ricsi esetében arról beszélhetünk, hogy jól teljesített, hiszen megnyerte a versenyt és jól is bokszolt. Ugyanakkor akik eredményben még nem tudták hozni magukat, olyan hiányosságokat mutattak, amik csiszolhatók, komoly munkával utol tudják magukat érni. Van, ahol kondíció-, állóképességhiányt látok, van, ahol technikailag kell még fejlődni, de azt gondolom, mindkét esetben pótolhatóak ezek a dolgok.
Ha már állóképesség, Gálosnál szerinted ez volt a gond a döntőben?
Nem tudom, hogy miért nem ütött többet, nem álltam ott a sarkában, és lehet hogy ez volt a taktikájuk, vagy kicsit már el volt fáradva. Ezeket a dolgokat majd úgyis megbeszéljük. Nagyokat ütött, de én egy kicsit keveselltem az ütésszámot. Az is lehet, még nem volt tökéletes állapotban, hiszen majdnem egy évet kihagyott.
Szóba hoztál egy olyan dolgot, amit mindenképp megszerettem volna kérdezni. Nem álltál ott meccsen a sarkában. Sehol nem láttalak a ringsarokban, hagytad a klubedzőket dolgozni. Szándékosan döntöttél így?
Egyelőre a hazai nemzetközi versenyeken így marad ez. Itt a Bocskain mindenki a klubját képviselte, bár valóban a párosításnál csak annyit láthattak a név mellett, hogy Magyarország. Ha majd világversenyen elsősorban a hazájukat képviselik mindenképp ott leszek a ringsarokban, de egy ilyen eseményen, amit hazánkban rendeznek, és lehetőség van a klubjukat képviselni, ott a saját edzőjük munkájára számítok. Itt a Bocskain nem válogatott szerelésben voltak a sportolók, mert itt elsősorban a klubjukat képviselték és másodsorban hazánkat.
Van egy hatalmas párharca a mai magyar mezőnynek. 63 kg-os súlycsoportban Fodor Milán küzd a kvótáért, de a nyíregyházi Kovács Richárd is fantasztikusan teljesít, sőt sokszor jobban, mint Fodor. Ezt az ügyet, hogy tudod jól kezelni, hiszen egy kényes feladatról van szó?
Külön tudom kezelni teljesen a kettőjük karrierjét és teljesítményét. Két kiváló sportolóról van szó. Mentálisan, emberileg és sok más esetben is csak pozitívan tudok róluk nyilatkozni. Milán az európai olimpiai kvalifikációs versenyen még nem zárta le a szereplését. A Covid miatt félbeszakították a versenyt és mivel az első meccsét megnyerte, így ő bokszolhat tovább. Nem tudom lecserélni, ezt a szabályok nem engedik meg, és így is korrekt a dolog. Ő kezdte el a versenyt, nyilvánvaló, hogy számára adott a lehetőség a befejezésre. Amennyiben nem tudja kiharcolni a kvótát, azonnal képbe kerül Ricsi, és a világkvalifikációs versenyen lehetőséget kap. Nekünk az európai kvalifikáción két női versenyzőnk van még versenybe a kvótáért, ott is lehetne bonyolítani a dolgokat, de természetesen ezt a szabályok nem engedik meg az ő esetükben sem. Egyértelmű helyzetek vannak, nincsenek kérdőjelek, így Fodor Milán, Pribojszki Kata és Nagy Tímea folytathatják az európai kvalifikációs versenyt.
Kicsit beszéljünk még magáról a Bocskairól. Sokan temetik a mai magyar ökölvívó mezőnyt, pedig sok jó csatát láthattunk. Vannak súlycsoportok, ahol négy kiváló magyar bokszoló is küzd a címeres mezért. Sok nevet fel lehet sorolni, akiknek szórakoztató, időnként magas színvonalú volt a bunyója. Sőt voltak, akik alulteljesítették önmagukat. Jó volt látni, hogy azért még vannak mélységei a mai magyar mezőnynek. Kapitányként is hasonlóan látod?
Igen, abszolút így. Sok dolgot ki tudok emelni, például Kozák védekezését, ha mellé az ütései is megérkeznek, nagyon veszélyes harcos válhat belőle. Nagyon tetszett Hámori Luca teljesítménye is, neki állóképességben kell fejlődnie, és ő is nagy eredményeket érhet el ebben a sportban. Sok esetben azt láttam, hogy pótolható hiányosságok vannak, ez szerintem mindannyiunk számára jó hír. Tallósi Péter és Kovács Pali is ilyen srácok, akikben sok van, velük is még sokat kell dolgozni. Voltak fiatal indulóink is, ők is remekül küzdöttek, úgyhogy nagyon jó előjelek vannak, és még sok nevet lehetne sorolni. Viszont sok esetben azt látom a klubok részéről, hogy még nem kellő a bizalom az új szövetségi vezetés felé, pedig mindannyiunk számára fontos lenne a kölcsönös bizalom, hogy méltó módon tudjuk a jövőnket építeni. Ezen is rengeteget kell dolgozni, de el fog jönni szerintem ennek is az ideje.
Tudom, hogy nem a legkellemesebb téma, de kérlek engedd meg, hogy visszakanyarodjak a Kovács Richárd – Fodor Milán ügyére. Azért nem lehet kellemes feladat kapitányként most motiválni és formában tartani Kovácsot. Jobban teljesít, nyilván várja tőled a felkéréseket is. Ennyire nehéz kezelni egy ilyen helyzetet?
Versenyzőként hasonló szituációban voltam válogatottként, átérzem a helyzetét. Említettem neked, hogy külön tudom kezelni az ügyeiket, de abban egyetértek, hogy Ricsit motiválni kell és perspektívát kell nyújtani az ő számára is. Azt, hogy ezt milyen módon tálalom a számára, az a klubja és az én dolgom, nem a nyilvánosság előtt kívánom ezt most ecsetelni, de meg lesz oldva a helyzetük. Sok lehetőség adott. Nem én tettem neki azt az ígéretet, hogy biztosan ő fog indulni a világkvalifikáción, de én fogom betartani ezt az ígéretet, abban mindenki biztos lehet. Ezt elmondtam neki is, és az édesapjával is beszéltem erről.
52 kg-ban négy komoly képességű versenyzőnk van, akik folyamatosan rivalizálnak egymással. Ott még bonyolultabb a helyzet?
Ki kell mondani: igen. Ebben a súlycsoportban nagyon nehezen tud okos lenni az ember. Egyszer a Csóka nyer, egyszer Bernát a jobb, van amikor Szaka vagy Virbán nyeri a meccseket. Óriási a rivalizálás ebben a súlyban. Úgyhogy el is dőlt, nem a magyar-bajnokság adja meg innentől kezdve, hogy ki a jövő évi válogatott. Ott csak egy képet kapunk majd az aktuális helyzetről, aztán jönnek a további versenyek és ott újabb képet kapunk a bokszolók jelenlegi formájáról, és ha ezek a versenyek sem válaszolnak meg néhány kérdést, akkor külön kvalifikációs versenyt fogok kiírni.
Nehézsúlyban van egy nagyon tehetséges versenyzőnk, Hámori Ádám személyében. Nála nem kérdés, hogy súlycsoportjában ő az első számú válogatott, viszont a mostani Bocskain nem indult. Mit lehet róla tudni?
Súlyos vállsérülést szenvedett és rá nagyon számítok az olimpiai világkvalifikáción. Kértem az orvosait, hogy egyértelmű szakvéleménnyel tájékoztassanak vele kapcsolatosan, és úgy tűnik hamarosan felépül, és megkezdheti a felkészülést. Ez a sokat emlegetett világkvalifikációs verseny a nyár elején lesz, addigra rendbe kell jönnie.
…mert, ha nem, esetleg kifújja a Szellő a kalapból Imrét.
Ezt nagyon kérlek ne írd le, mert Szellő Imi még a tudatától is rosszul fog aludni az éjszaka. Viccet félretéve, Hámori Ádámra számítok ebben a súlyban mint válogatott, ez nem kérdés.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS