Bespájzoltunk az orosz gázból

Még el sem kezdődött az idei tél, de már a jövő év téli szezonjának az ellátásáról tudunk tárgyalni – így nyugtázta a helyzetet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A szerdai Orbán–Putyin-találkozón nagy hangsúlyt kapott a gazdaság. Csakhogy az orosz vezetés aktív külkereskedelmi mérlegre törekszik minden gazdasági partnerével, és ezért roppant nehéz kiegyensúlyozott kereskedelmet folytatni vele.

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok lényegében az energiáról szólnak – kőolaj, földgáz és villanyáram. Az elszámolás jellemzően dollárban történik, és az oroszok a keményvaluta-bevételeik maximalizálásában érdekeltek. Ez így volt a szovjet érában, és így van most is. A hajdanvolt KGST-időszakban olajat csak dollárért adtak, és szóba sem jöhetett az úgynevezett transzferábilis rubel, mint fizetőeszköz. Továbbá az oroszok abban érdekeltek, hogy az energiahordozókból származó bevételeiket felhalmozzák és más célokra fordítsák. Jelenleg mintegy 500 milliárd dollárnyi devizatartaléka van Moszkvának, és ez az összeg hónapról hónapra nő. Az így felhalmozott roppant tőkét időnként gigaberuházások finanszírozására használják, de ha úgy hozza az élet, akkor fegyverkeznek belőle, vagy éppenséggel háborúznak egy kicsit. Tulajdonképpen az orosz vezetés aktív külkereskedelmi mérlegre törekszik minden gazdasági partnerével, és ezért roppant nehéz kiegyensúlyozott kereskedelmet folytatni vele. Igyekeznek minél több pénzt spájzolni és a lakossági fogyasztást korlátozni.

Oroszország mezőgazdasági exportőré vált

Emellett kemény piacvédő politikát folytatnak, igyekeznek mindent otthon megtermelni és lehetőleg minél kevesebbet vásárolni külföldön. Az utóbbi években ennek a politikának lettek eredményei. A mezőgazdaság látványosan erősödött, és ma már például Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőrévé vált. De hatalmas beruházások folynak a gyümölcstermesztésben, és az állattenyésztés felfuttatásába is belekezdtek. Eközben igyekeznek kitiltani a piacaikról az import agrártermékeket, hogy ezzel is ösztönözzék a hazai termelést. Ez súlyosan érinti a hagyományos agrárországokat, például Franciaországot, vagy akár minket. Ugye hajdanában, a KGST-időkben a dollárért szállított olajért cserébe mi – szintén dollárért – búzát vittünk ki a Szovjetunióba. Ma már ez is egyre nehezebb, hiszen egyre kevesebb takarmányra van szükségük, sőt, például már megkezdték Kínába a szójaexportot. Gyümölcsöt, konzervet, vagy bort szintén egyre nehezebb elhelyezni az ottani piacon.

Vegyesvállalatokat alapítunk

Ezen úgy próbálunk meg segíteni, hogy a magyar cégek nagy számban alapítanak vegyesvállalatokat kint, így ugyanis megkerülhetjük a védővámokat. Az Agrofin 13 millió euróból takarmánygyártó üzemet épített, és az orosz piac egyik legnagyobb takarmányforgalmazója lett. Magyar-orosz vegyesvállalati keretek között Moszkva mellett 2020 elejére egy évi 4800 tonnás kapacitású húsüzem készül el, és szintén vegyesvállalati beruházással, 34 millió euróból épül föl egy tejüzem jövőre az orosz főváros közelében. Vagy például Magyarország a 4. legnagyobb vetőmagbeszállító az orosz piacon, ahol 60 termelő 73 millió euróért értékesíthetett.

Az oroszok geopolitikai játszmái

A legizgalmasabb kérdés a magyar-orosz kapcsolatokban manapság a földgáz ügye. Az oroszok elszántak abban, hogy 2020-ban leállítsák az Ukrajnán keresztül történő tranzitot. Ezt kiváltandó gőzerővel épül az Északi Áramlat és a Déli Áramlat vezeték. Minket elvileg mindkettő érinthet. A Déli Áramlat már készen van Törökországig, és gőzerővel épül a bulgáriai és a szerbiai szakasz. Ez a magyar határt valamikor 2020 vagy 2021 tájékán érheti el. Ám itt kimarad egy év, amikor Ukrajna felől már nem jön, míg dél felől még nem érkezik a földgáz. Ezért a magyar kormány elkezdett tartalékolni, és ma már egy évnyi fogyasztásunkat halmoztuk fel az itthoni tárolókban, de béreltünk külföldön is tárolókat. Szlovákia és Ausztria felől elvileg kaphatunk az Északi Áramlatból is gázt, de valamiért ezt az oroszok nem preferálják: az északi szállításból az oroszok lényegében kizártak minket. Közben mi elkészítettük Románia irányába is a saját vezetékünket, és most csak arra várunk, hogy a románok megkezdjék a termelést. Ám ez csak csúszik, és egyes hírek szerint az Exxon amerikai multi már ki akar vonulni a Fekete-tengeri projektből.

A lényeg, hogy ma csak az orosz gáz áll rendelkezésre. Ezért fontos, hogy Putyin elnökkel a minap Budapestre érkezett a Gazprom vezetése is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint jelenleg 6,4 milliárd köbméternyi gáz van betárolva. Megállapodás született arról is, hogy a jövő év áprilisától indulnak újra a szállítások, Ausztria irányából pedig 2 milliárd köbméternyi gázt veszünk a Gazpromtól, ugyanúgy, mint tettük azt idén is. Ezen felül pedig még 3 milliárd köbméternyi gáz jövő évi megvásárlásáról kezdődtek tárgyalások. A mai napon emellett a második fázisába lépett a szerb-magyar interkonnektor kapacitáslekötésére kiírt tender, aminek nyomán a Török Áramlat gázvezetékből Bulgárián és Szerbián keresztül éves szinten 10 milliárd köbméter gáz érkezik majd Magyarországra déli irányból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban kiemelte:

Még el sem kezdődött az idei tél, de már a jövő év téli szezonjának az ellátásáról tudunk tárgyalni.

Ezekből a szavakból úgy tűnik, hogy Magyarország gázellátása megoldott, és nem lesz semmi fennakadás.

Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt