Beszippantotta az időcsapda az MSZP-t, Tóthék Horn Gyulában látják a megerősödésük biztosítékát

Az európai közösség tagjai akarunk maradni, de egy olyan közösségé, aminek az alapértékeiben tudunk hinni, nem pedig egy olyan közösségé, amit Orbán Viktor akar kialakítani és vezetni – mondta az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden Sopron határában annál a határkőnél, ahol 1989. június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a határkerítést, szeptember 11-én pedig több ezer kelet-német indulhatott a Német Szövetségi Köztársaságba.

Tóth Bertalan hangsúlyozta, hogy az MSZP hisz Horn Gyula örökségében, egy igazságos Magyarországban, az európai értékek tiszteletben tartásában, a nyitottságban és az együttműködésben. Olyan Európai Uniót akarunk, ami demokratikus, szociális és figyelembe veszi az emberi jogokat – jelentette ki.  A huszonkilenc évvel ezelőtti események azért bírnak szimbolikus jelentőséggel ma is, mert akkor egy olyan folyamat kezdődött el Magyarországon, aminek a keretében élhettünk, de ennek a kereteit ma folyamatosan lebontják – mondta Tóth, aki hozzátette, hogy Horn Gyula azon az állásponton volt, hogy semmilyen retorzió nem érheti azokat a menekülteket, akik akkor Magyarországon voltak, mert hitt a békés megoldásban. A néhai kormányfő már akkor kiállt azokért az emberi jogokért, amiket ma mi is, és az egész Európai Unió képvisel. Mindig a mindennapi ember értékeit tartotta szem előtt, nemcsak a politikájában, hanem személyes kapcsolataiban is – vélekedett Tóth Bertalan.

Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP korábbi elnöke arról beszélt, hogy a határ megnyitása egy olyan eseménye volt a magyar külpolitika történetének, amire ma is büszkék vagyunk. Két hónappal később leomlott a berlini fal. Az előzményeket felidézve azt mondta, a határnyitás logikus következménye volt mindannak, amit 1981-től a magyar külpolitika tett. Egy nagyon óvatos, és a nyilvánosság teljes kizárása mellett folyó nyitás volt ez a nyugat felé, aminek a része volt később egyebek mellett az is, hogy 1989 márciusában Magyarország aláírta a genfi egyezményt. Kovács László hangsúlyozta, hogy akkor az ENSZ menekültügyi egyezményének oldalára állt Magyarország. A jelenlegi kormányfő soha nem említi ezt az egyezményt, pedig ez ma is érvényes és ez szabályozza az ENSZ tagállamok álláspontját menekültügyben – mondta. Az akkori nyitás ellentéte volt annak a nyitásnak, ami ma történik Magyarországon – tette hozzá Kovács, majd beszélt arról is, hogy a nyugati nyitás óvatos lépéseinek köszönhetően Magyarországon az MSZP 1994-ben Horn Gyula vezetésével választást nyert. Úgy véli, hogy azokra az évekre joggal lehet büszke a párt, mert azok a rendszerváltás utáni Magyarország sikeres évei voltak. “Nekünk akkor a világon szinte mindenütt csak barátaink voltak, ellenfeleink, kemény kritikusaink nem, ma szinte mást sem látunk. Egyedül egy irány van, keletre az illiberális államok felé. Az MSZP-nek meg kell tennie mindent, hogy ezt az irányváltást fékezze, lehetőleg megállítsa” – mondta Kovács László.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu