Bevándorlók százezreivel pótolná a munkaerőhiányt Németország
Az alacsony születésszám és az elöregedő társadalom egyre súlyosabb gondokat okoz Németországban. Berlin a problémát azonban nem a családok számára kedvező politikával, hanem a migráció ösztönzésével akarja megoldani: évente több százezer bevándorlót csábítanának az országba a munkaerő pótlására.
Évente négyszázezer szakmunkást csábítana Németországba az új kormány az elöregedő társadalom miatt fellépő munkaerőhiány kezelésére. Több kulcsfontosságú ágazatot ugyanis olyan mértékben sújt a munkavállalók hiánya, hogy az hatással lehet az ország működésére, miközben Berlin a pandémia utáni helyreállítással küzd.
A szakképzett munkaerő hiánya olyan súlyos problémává vált, hogy drámaian lelassítja a gazdaságunkat. Az idősödő munkaerőből adódó problémát csak modern bevándorlási politikával tudjuk szabályozni. A lehető leggyorsabban el kell érnünk a kitűzött célunkat a négyszázezer szakképzett munkavállaló bevonzásáról
– számolt be róla a WirtschaftsWoche üzleti magazinnak adott interjújában Christian Dürr, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának vezetője.
A Német Gazdaságkutató Intézet (German Economic Institute) becslései szerint a németországi munkavállalók száma idén több mint háromszázezerrel csökkenhet, mivel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra. Az új munkavállalók és a nyugdíjasok száma közti különbség pedig várhatóan több mint hatszázötvenezer főre nőhet 2029-re, ami azt jelentené, hogy nagyjából ötmillió fő lesz a munkaképes korúak hiánya 2030-ra. Az alacsony születési ráta egyébként évtizedek óta problémát jelent az országban, a munkaerő-állomány csökkenése pedig időzített bomba az állami nyugdíjrendszer számára, hiszen egyre kevesebb munkavállalóra hárul a nyugdíjasok ellátása – írta a Reuters hírügynökség.
Ahhoz, hogy a demográfiai változások ellenére is fenn tudjuk tartani a nyugdíjrendszert, arra lenne szükség, hogy átlagosan egy nő legalább két gyermeket szüljön élete során. A migrációs háttérrel nem rendelkezők azonban többnyire csak egy gyermeket vállalnak
– érvelt a bevándorlás mellett korábban Herbert Brücker, a Berlini Empirikus Integráció és Migrációs Kutatások Intézetének igazgatója. A szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a liberálisokból álló új német kormány már a koalíciós megállapodásába belefoglalta, hogy 12 euróra emelné a minimális órabért, valamint pontalapú bevándorlási rendszert vezetne be annak érdekében, hogy megkönnyítse az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók elhelyezkedését. Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta: a kanadai mintán alapuló pontrendszer kizárólag kiegészítése lenne a meglévő bevándorlási szabályozásoknak, vagyis nem helyettesítené azokat.
Németország kapui már nyitva állnak azok számára, akik bizonyítani tudják, hogy diplomával vagy szakképesítéssel rendelkeznek. Ha nem ezt a meglévő rendszert akarják szigorítani, egy további pontrendszer csak arra a bevándorlócsoportra vonatkozhatna, amelynek képesítését egyelőre nem fogadják el Németországban
– írta elemzésében a WirtschaftsWoche. A cikk szerzője hozzátette: Németország így is a világ egyik legnyitottabb országa a szakképzett munkavállalók számára.
A szociáldemokratákhoz közel álló Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányában rávilágított: 2013 és 2020 között 75 százalékos növekedéssel négymillióra emelkedett azoknak a munkavállalóknak a száma Németországban, akiknek nincs német állampolgárságuk. Tavaly a hivatásos sofőrök mintegy 23 százaléka külföldi volt, ami körülbelül 132 ezer főnek felel meg. Ezen kívül minden harmadik pincér, barista vagy szakács külföldi az országban, az egészségügyben pedig egy a tíz arányban vannak jelen azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. A tanulmány szerzői mindebből ugyanakkor azt a következtetést vonták le, hogy a szakképzett munkaerő elől el kell hárítani a még fennálló akadályokat, és fel kell gyorsítani a folyamatot, amely megkönnyíti a bevándorlók képesítésének elfogadását.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Francesco Pecoraro/Getty Images Hungary
