Amennyit használt Indiana Jones a régészet, mint szakma megítélésének, ugyanannyit ártott, hiszen azt sugallja: ha kellőképp bátor és szerencsés valaki, mesés kincsekre bukkanhat. A régész szakma, a fémkeresős szakma azonban valójában nem ilyen, sokkal inkább sziszifuszi munka, amely azonban megkerülhetetlen – derült ki azon a fémkeresős csatatérkutatási alkalmon Mohács mellett, amelyen stábunk is meggyőződhetett arról, hogy ez a munka türelmet, kitartást és alázatot követel. Videónkban többek között arra keressük a választ, hogy a mohácsi csata megértéséhez miért is fontos az ütközet után maradt fémmaradék feltárása, de az is kiderül: a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidéke nemcsak a csata emlékeit, hanem a korábbi ősök életének nyomait is őrzi…
Mohács határában fordult le a konvoj, amelynek végére portálunk autója is felzárkózott, hogy mélyen, a végeláthatatlan szántóföldek között felkeressünk egy egykor, még a török hódítás idején is lakott, azóta elpusztult települést, Lajmért. A szokatlanul erős szeptemberi verőfényben a kisbuszokból csakhamar előkerülnek a fémkeresők, hogy egy gyors eligazítást követően a csapat szétszéledjen a földeken. Mozdulataikkal, mintha a levegőt kaszálnák, sorban egymás mellett, lépésről-lépésre haladnak, amíg a műszer jellegzetes hangja fémet nem jelez a föld alatt. Az első pillanattól látszik: ehhez a különleges hobbihoz nagy türelem és kitartás kell.
Már korábbi kisfilmünkben is foglalkoztunk a jelenleg is zajló mohácsi csatatérkutatásról, amelynek apropóját egy nemrégiben feltárt tömegsír adta. A feltárás jelentősége több oldalról is megvilágítható, hiszen a csontmaradványokból a jelenlegi technológiai lehetőségek révén akár a csatában elesett hősök ma élő leszármazottait is fel lehet deríteni. Másrészt, amennyiben bebizonyosodik, hogy a csatában részt vett keresztények tetemeit rejtette a tömegsír, méltó temetés keretében helyezhetik őket örök nyugalomra.
A csatatérkutatásnak van ugyanakkor egy “roncsolásmentes” ága, amelyet szaknyelven műszeres lelőhely-felderítésnek neveznek: ebben a konkrét esetben fémkeresőkkel pásztázták végig az egykori, a csatatér közelében fekvő, elpusztult települést. A videónkban is megszólaló Varga Szabolcs történésztől megtudtuk: az ősidőktől lakott terület rendkívül gazdag, a dunai öntésnek köszönhetően Magyarország egyik legjobb minőségű földjeivel rendelkezik, így a leletek között is szép számmal kerültek elő például római pénzérmék, amelyek jóval az 1526. augusztus 29-ei csata előtt kerülhettek a föld alá. Mint megjegyezte,
avatatlan szemnek kevés érdekességet nyújtanak ezek a leletek, de ha megvan mögötte a történet, hogy hogyan kerülhettek a földbe, akkor rögtön megelevenedik és érthetővé válik, miért is fontosak és jelentősek.
És valóban, hiába is kértük előző nap, hogyha máshogy nem megy, ássanak el legalább egy páncélos katonát a kamera kedvéért, a fémkeresők és a régészek rendíthetetlen türelemmel és derűs nyugalommal szedegették a fémdarabokat, annak ellenére, hogy Salamon kincse nem került elő. Hogy miért nem, arra egyszerű a magyarázat. A nyertes fél a csata után, ami mozdítható volt, elvitte. Az értékes fegyverek, vértek, pajzsok, ágyúk helyett a csata helyszínén jellemzően csak a “szemét” maradt, ólomlövedékek, vasnyílhegyek, felszerelés-töredékek.
Adódik tehát a kérdés: minek turkálni egy egykori csata szemetében, milyen információkkal szolgálhat pár érme, nyílhegy, ólomgolyó, csatok és egyéb fémmaradék? És persze, hogy miért is éri ez meg meglett férfiembereknek, hogy erre áldozzák a hétvégéjüket a porban ázva, a naptól égetve? Honnan ez az alázat, ez a türelem? A portálunknak nyilatkozó Sándor Lajos, detektoros lelőhely felderítő elmondta: véleménye szerint minden férfiember úgy születik, hogy benne van a kincskeresés vágya, de a fémkereső számára sokkal több a szürke hétköznap, mint a valós találás, ezért a szenvedély tüze hamar ellobbanhat.
Én köszönöm szépen, még mindig lobog bennem ez a történet, és minden pillanatát élvezem
– teszi hozzá, bár megjegyzi:
ha egy olyan területet járunk le, ahol kevés a találás, az jóval fárasztóbb, bár a negatív eredmény is eredmény, még ha nem is szeretjük.
A munka lényegéről pedig úgy fogalmaz: a találatokat GPS-koordinátákkal látják el, amely végül kiad egy olyan pontfelhőt, amelyen megmutatkozik, egy adott területen hol és milyen korszakokban éltek, mi történt a terület lakóival, amely így lényegesen fontosabb információ, mint egy régi tárgy önmagában.
Bár fémkeresőt bárki vásárolhat, használata engedélyhez kötött. Ugyanakkor büntetlen előéletű civilek a múzeumokkal és az örökségvédelemmel együttműködésben folytathatnak ilyen tevékenységet. A területen a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület végzi önkéntesen, finanszírozás nélkül 2016-tól feltáró munkáját.
Fotó/videó: László Petra/Susánszky Mátyás
Hans Landa
2020-09-20 at 06:43
zolatiguszti:F.A.Z.:Mit dem Flugzeug in die Römerzeit/06.08.2020./
Ennek azért még olvasson utána.
zolatiguszti
2020-09-20 at 03:08
Landa
A Lidar a felszínre jó a fémkereső meg alá is.
Az egyik topográsiai ezsköz a másik meg metallogréfiai.
Lidar jelentősége edős terület topgráfiájánál jelentős ahol a lombok alá is belát.
Hans Landa
2020-09-19 at 19:18
Láttam a napokban az ide vonatkozó műsort az M5-adón.Van egy technológia a LIDAR-rendszer.Gyakorlatilag légijárművön alkalmazott 3D-lézerszkenner.Nagymennyiségű földmunkát lehet megtakarítani és óriási területeket rövid idő alatt feltérképezni.Közép-dél amerikában használják praekolumbián kultúrák esetén,Olaszországban Róma környékén,a Rajna mentén a németek római telepek feltárásánál nagy sikerrel.Az illetékes szervek,múzeumok,ne adj Isten az MTA utánanézhetne a dolognak,a honvédség most kapott új légi járműveket is.Mivel ha jól értettem,nem találták meg eddig a központi tömegsírt.
Gáspár Anette
2020-09-19 at 16:14
Királytigris
2020-09-19 at 10:06
Nem vagy humorodnál.
“Egy idős olasz bácsi egyedül élt New Jerseyben. Egy napon felakarta ásni kertjét, de ez számára nehéz munka volt. Az egyetlen fia Vincent, aki szokott segíteni neki, börtönben volt.
A bácsi írt egy levelet neki:
-Kedves Vincent, szomorúan érzem magam, mert nem tudom felásni a kertet, mert túl öreg vagyok hozzá. Tudom, ha itt lennél felásnád szívesen nekem, mint a régi szép időkben. Szeretettel, apa.”
Pár nap múlva érkezik a levél a fiától:
-Kedves apa, ne ásd fel a kertet. Ott vannak a holttestek elásva.
Szeretettel, Vincent’
Aznap hajnali 4 órakor megérkezett az FBI és felásta az egész kertet, de nem találtak semmit. Bocsánatot kértek majd elmentek.
Másnap újabb levél érkezett: –
-Édesapám, menj és ültesd el a paradicsomokat. Ez volt a legtöbb amit ezen körülmények között tehettem. Szeretettel, Vincent.”
Királytigris
2020-09-19 at 10:06
Logikus2020-09-19 at 09:24
Nálunk is jöhetnek tavasszal és feláshatják a kertet :))
Válasz: Logikusan hülye vagy!
Látom annyira érdekel a magyar történelem, mint egy sorosi sameszt.
Logikus
2020-09-19 at 09:24
Nálunk is jöhetnek tavasszal és feláshatják a kertet :))
Győző 2022
2020-09-19 at 08:43
Vajon rólunk mit találnak 500 év múlva?
Kapsulába rejtett, szivárványos “Free SZFE” zászlóba tekert Gyurcsányi beszéddel és egy üres viszkis butykossal?