Az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie, Magyarország számára rendkívül fontos a világkereskedelem szabadsága, és hogy minél kevesebb akadály álljon útjába a két vagy többoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéseknek – hangzott el a magyar kormány álláspontja annak kapcsán, hogy megkezdődtek az Ausztrália-EU szabadkereskedelmi egyezmény előkészítő tárgyalásai. Portálunk azt igyekszik körüljárni, mennyiben beszélhetünk biztonságos szabadkereskedelmi egyezményekről, mikor éppen egy hasonló egyezmény miatt perelhette be például a Philip Morris dohánygyártó cég Ausztráliát. Beszédes, hogy az Európai Bizottság Ausztrália esetében nem tett javaslatot beruházásvédelmi rendelkezések kitárgyalására, így az Európai Unió és Ausztrália között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás nem hoz létre befektető és állam közötti vitarendezési mechanizmust. Reméljük a legjobbakat.
A szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos ellenérzéseknek általában három kritikus pontját szokás kiemelni. A sorban talán elsőként a befektető-állam vitarendezési mechanizmust érdemes megemlíteni, amelynek lényege, hogy a szabadkeredkedelmi egyezményeknek köszönhetően a multinacionális cégek úgynevezett választott bíróságokon keresztül perelhetik a szerződésben részvevő országokat – így esetünkben bármely uniós tagállamot – mindenféle valós, vagy inkább vélt gazdasági sérelmekre hivatkozva. Csak egy példát említve, portálunk is beszámolt arról, hogy egy hasonló egyezmény nyomán hogyan lengette be Romániával szemben egy kanadai aranykitermelő multicég tetemes kárigényét, amelynek köszönhetően meg is akadt Verespatak és környékének világörökségi védetté nyilvánítási folyamata. De hasonlóképpen perelte be a Philip Morris dohánygyártó multicég éppen Ausztráliát. A másik szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos kritika az élelmiszer fogyasztás és termelés biztonságának kérdése. A szabadkereskedelmi egyezmények nyomán ugyanis a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO), alapanyagok, vetőmagok behozatala, kereskedelme kapcsán is a nemzeti hatáskörökön kívüli szabályozások érvényesülhetnek. De ide sorolható például az állattartás kérdése is, az a kereskedő fél ugyanis, ahol kevésbé szigorú tartási szabályozások érvényesülnek, könnyebben és olcsóbban értékesítheti silányabb minőségű dömpingáruját a piacon, mint a szigorúbb feltételeknek megfelelő partner. A harmadik, ezzel szorosan összefüggő pont a szabályozások harmonizációjának kérdése, egyes kritikák szerint ugyanis a szabadkereskedelmi egyezmények lényege tulajdonképpen a szigorú szabályozások fellazítása és folyamatos erodálása a szabad piac érdekében. Képletesen szólva a szabadkereskedelmi egyezmények révén a farkasbőrbe bújt multicég először csak a farka végét dugja be a szabályozások harmonizációja ütötte résen, ám idővel egyre beljebb nyomakodik az ártatlan kismalac-nemzetállamok házába.
Az EU és Ausztrália egyezkedésbe fogtak
Mint arról májusban beszámoltunk, jóváhagyták az Európai Unió, illetve Ausztrália és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdését, amelynek lezárását 2019-re tervezik. A döntés kapcsán hangsúlyozták, emlékeztető a világ számára is, hogy az EU elkötelezett a nyitottság, a szabad kereskedelem és a globális együttműködés iránt. A tervezett megállapodás legnagyobb nyertese az elképzelések szerint a szolgáltatási szektor, valamint a motoros berendezések, a gépek, a vegyipari termékek és a feldolgozott élelmiszerek ágazata lesz. A tárgyalási megbízás különös figyelmet fordít a sérülékenyebb ágazatok, köztük a mezőgazdaság oly módon való védelmére, hogy a piac megnyitása – de nem teljes liberalizációja – maximális előnyökkel járjon anélkül, hogy a helyi termelők hátrányba kerülnének. A mandátum emellett olyan átfogó és modern keretet irányoz elő, amelynek alapját a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi, klímapolitikai és fogyasztóvédelmi előírások képezik.
A Kanada-Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményt 2017 februárjában hozták tető alá a szerződő felek. Annak ellenére, hogy a szerződést pártoló multicégek és az azok érdekeit képviselő politikusok és közéleti megmondóemberek igyekeztek a tiltakozást zöld hisztériakeltésnek titulálni, megjegyzendő, hogy még a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a visegrádi négyek agrárkamarái sem támogatták például a szabadkereskedelmi egyezményt. A kamarák döntésüket azzal indokolták, hogy az EU-nak Kanadától és az Egyesült Államoktól jelentősen eltérőek az ökológiai termelési normái, más a génkezelés (GMO) elvi megközelítése, valamint az állati takarmányok és a növényvédő szerek használata. Az egyezmény kapcsán megszólaló kanadai jogászprofesszor ugyanakkor egyenesen arról beszélt, hogy „feje tetejére állt a világ, azok részesülnek a legnagyobb védelemben, akik a legerősebbek”. Gus van Harten arra hívta fel a figyelmet, hogy a multinacionális cégek szándékosan lelassítják és gátolják a nemzetállamok működését, ugyanis a multicégek mára olyan nagyra nőttek, hogy egyszerűen nem éri meg a nemzetállamok számára megregulázni őket, illetve jogszabályokat hozni, érvényesíteni velük szemben.
Tusk, Trudeau és Juncker nagyon örülnek a CETA-nak; fotó: MTI
Az akadékoskodó nemzetállamok miatt egy kis jogkörcsökkentést is eszközöltek
A tanács emellett új megközelítést fogadott el az uniós kereskedelmi egyezmények megtárgyalásáról és megkötéséről. Ez az Európai Bíróság azon ítéletén alapszik, amely szerint ezen szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és regionális parlamentek ratifikálása csak azoknál a pontoknál szükséges, amelyek a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkoznak, ezeket pedig az új modell értelmében külön fogadnák el. A cél annak a megakadályozása, hogy
nehogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt.
A kormány szerint rendkívül fontos a világkereskedelem szabadsága
Az bejelentés kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter is nyilatkozott amikor úgy fogalmazott, Magyarország úgy véli, az Európai Uniónak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie. Hozzátette, Magyarország számára azért fontos a két országgal köttetendő szabadkereskedelmi egyezmény, mert több mint 500 millió eurós export irányul hazánkból az ausztrál és új-zélandi piacra, amelynek mintegy felét a járműipar teszi ki. Ugyanakkor hangsúlyozta,
Magyarország elvárja az uniós bizottságtól, hogy a mezőgazdasági érzékenységeket is kiemelten kezelje a tárgyalások során.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarország számára rendkívül fontos a világkereskedelem szabadsága, és hogy minél kevesebb akadály álljon útjába a két vagy többoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéseknek. A távoli országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok dinamizálásához a miniszter alapfeltételnek tartja, hogy az Európai Unió a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásait felgyorsítsa.
A bejelentés kapcsán kritikát fogalmazott meg különben az LMP-s Ungár Péter, aki szerint a kormánynak éppen a szabadkereskedelmi egyezmények ellen kellene harcolnia, mivel a hasonló megállapodások a szegény országokat szegényebbé, a gazdag országokat gazdagabbá teszik, ezért ez a külgazdasági politika nem szolgálja a nemzeti érdekeket. Hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában – amelyekkel most szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az EU – sokkal rosszabb természetvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályok vannak hatályban. Véleménye szerint az egyezmény megkötése azt jelentené, hogy rossz minőségű – például klónozott csirke és génmódosított szója – kerülne dömpingáron az európai piacra, és ezek a rossz minőségű, de olcsóbban gyártott termékek kiszorítanák az Európai Unió piacáról a most vásárolt termékeket – figyelmeztetett.
Nincs beépítve a vitarendezési mechanizmus
Portálunk arról érdeklődött a szabadkereskedelmi egyezmények egyik vitatott pontjával, a befektető-állam vitarendezési mechanizmussal kapcsolatban, hogy hazánk milyen biztosítékok beépítését látja szükségesnek. Mint felidéztük, az Ausztrália és az Egyesült Államok között kötött szabadkereskedelmi egyezmény tette lehetővé a Philip Morris dohánygyártó multinacionális cég számára, hogy gazdasági sérelmei miatt perelje be Ausztráliát. A Külgazdasági-, és Külügyminisztérium válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság Ausztrália esetében nem tett javaslatot beruházásvédelmi rendelkezések kitárgyalására, így az Európai Unió és Ausztrália között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás nem hoz létre befektető és állam közötti vitarendezési mechanizmust. Hozzátették, amennyiben a jövőben a felek mégis beruházásvédelmi megállapodás létrehozásáról döntenek, az csakis az Európai Unió beruházásvédelemre vonatkozó új megközelítése alapján történhet, amely megerősíti a kormányok közérdekből történő szabályozáshoz való jogát (pl. közegészség, biztonság, környezetvédelem). Úgy vélték, a régi típusú, számos kritikát kiváltó ISDS vitarendezési rendszer helyett az EU új megállapodásai már egy korszerű és megreformált bírósági rendszert tartalmaznak, amely megelőzi a visszaéléseket, átláthatóan működik, és biztosítja a jogorvoslat lehetőségét.
Ez az új rendszer nem teszi lehetővé azt, hogy vállalatok közvetlenül perelhessenek államokat
-fogalmaztak.
Az élelmiszerbiztonság kérdése minden szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán felmerül; fotó: agraunió.hu
Nincs veszélyben az élelmiszerbiztonság
Mivel a multinacionális cégek minden országban – így Ausztráliában is – jelen vannak, arról is tudakozódtunk, felmerülhet – e veszély Magyarország élelmiszer-biztonságára, különös tekintettel a GMO-s élelmiszerek illetve vetőmagok terén. A Minisztérium válaszban úgy fogalmazott, az EU és Ausztrália között létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás nem vezethet a nemzeti szabályozások gyengüléséhez, így az semmilyen veszélyt nem jelent Magyarország élelmiszerbiztonságára. Hangsúlyozták, noha Ausztrália egyébként is nagyon szigorú állat- és növényegészségügyi intézkedéseket alkalmaz, az Ausztráliából behozott termékeknek az Unió élelmiszerbiztonsági normáinak is meg kell felelniük. Ez magában foglalja többek között a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló uniós és magyar jogszabályokat, és a hormonok és antibiotikumok élelmiszertermelés során történő használatáról szóló jogszabályokat.
A szabadkereskedelmi megállapodás szintén tartalmazni fogja az EU és Magyarország számára megfelelő garanciákat nyújtó ún. elővigyázatossági elvet
-tették hozzá.
A gépjármű-ipar profitálhat leginkább
Portálunk ezen felül arról is érdeklődött, milyen gazdasági előnyökkel jár Magyarország számára az említett szabadkereskedelmi egyezmény, milyen exportcikkek számára lehet előnyös a megállapodás. A Minisztérium kérdésünkre válaszolva arról írt, a magyar exportőröket érintő ausztrál vámok és vámon kívüli kereskedelmi akadályok megszűnése, valamint a partner szolgáltatási és közbeszerzési piacának megnyitása nagymértékben hozzájárulhat az Ausztráliába irányuló magyar export bővüléséhez. Tekintettel arra, hogy kivitelünkben jelentős arányt képvisel a gépjárműipar, hosszútávon a létrejövő megállapodás legnagyobb haszonélvezője ez az ágazat lehet. Hozzátették, emellett jelentős exportbővülésre számítunk a gépipar, vegyipar, élelmiszeripar – ezen belül is a feldolgozott mezőgazdasági termékek vagy a magyar földrajzi árujelzőkkel védett termékek – például Tokaj –, illetve szolgáltatási szektor területén is.
A Németországba irányuló jelentős magyar beszállítói exportra tekintettel a kereskedelmi akadályok lebontásának indirekt pozitív hatásai is lehetnek, különösen a gépjárműgyártás esetében
-jegyezték meg.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; vezetőkép: agronaplo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS