Pesti Srácok

Biztonságpolitikai szakértő a PS-nek: eddig nincs jele, hogy szabotázsakció történt volna az iráni elnök ellen (Frissítés: az iráni média szerint műszaki meghibásodás történt)

Biztonságpolitikai szakértő a PS-nek: eddig nincs jele, hogy szabotázsakció történt volna az iráni elnök ellen (Frissítés: az iráni média szerint műszaki meghibásodás történt)

Mint lapunk is beszámolt róla, elhunyt Ebrahím Raíszi iráni elnök és külügyminisztere, amikor helikopterük lezuhant egy hegyvidéki területen Irán északnyugati részén. Eddig minden jel arra mutat, hogy a helikopter a rossz időjárás és a rossz látási viszonyok miatt zuhant le. Ezt erősítette meg lapunknak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: nem valószínű, hogy az iráni elnök merénylet áldozata lett volna. Mint fogalmazott, meg kell várni a vizsgálat végét, de az már most elmondható, hogy az utódlás kérdése egy olyan folyamatot indíthat el, ami belső harcot fog eredményezni a közel-keleti országban. Frissítés: Az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az Ebrahim Raisi iráni elnököt szállító helikopter lezuhanásának oka a repülőgép műszaki meghibásodása volt.

Hétfőn hivatalosan is megerősítették, hogy elhunyt Ebrahím Raíszi iráni elnök, aki 2021 augusztusában lépett hivatalba. Az IRNA állami hírügynökség szerint az elnökön és a külügyminiszteren kívül a fedélzeten volt Mohammed Ali Ale-Hasem ajatollah, Tabriz városának pénteki imádságának imámja és Malek Rahmati tábornok, Kelet-Azerbajdzsán iráni tartományának kormányzója is. Az elnök védelmi egységének parancsnoka, Szardar Szejed Mehdi Mouszavi szintén meghalt. A 68 éves Mohammad Mokber, Irán első alelnöke lesz az ideiglenes elnök, ötven napon belül pedig választásokat tarthatnak a közel-keleti országban. Hétfőn az iráni állami médiában a következő közlemény jelent meg:

PestiSracok facebook image

A közösségi médiában a baleset után megindultak a találgatások. A kommentelők közül sokan szabotázsakcióról írtak, míg mások balesetként hivatkoztak az esetre. A Tasnim iráni ügynökség szerint a helikopter, amellyel Ebrahím Raíszi iráni elnök és a külügyminiszter lezuhant, egy amerikai Bell 212-es volt, a gépet az Egyesült Államokban gyártották. A helikopter 14 ember szállítására volt alkalmas, utazósebessége pedig 190 km/h volt. Az ügynökség értesülését az este folyamán a Washington Post is megerősítette.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin hétfőn kijelentette, hogy nincs rálátása az Ebrahim Raisi iráni elnök halálát okozó helikopterbaleset okára. .

- mondta újságíróknak. Az Egyesült Államok "hivatalos részvétét" fejezte ki Raisi és más tisztviselők helikopterbalesetben bekövetkezett halála miatt - közölte a külügyminisztérium.

- fogalmazott közleményében Matthew Miller, a minisztérium szóvivője. Izraelből pedig nem hivatalosan a következő rövid üzenet jelent meg a médiában: Izraelnek semmilyen módon nem volt köze Ebrahím Raíszi iráni elnök és külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahián halálához – közölte egy tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.

– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: nem tartja valószínűnek, hogy merényletet hajtottak volna végre az elnök ellen. Hozzátette:

A szakértő szerint néhány órával a baleset után nem lehet pontosan megmondani, hogy mi történt, mert egyelőre a vizsgálat folyik. "Három helikopter repült egymás mellett, megeshet, hogy közel mentek egymáshoz, műszaki hiba is bekövetkezhetett, szét kell szedni a gépet, hogy pontos információkat lehessen közölni. Az meg teljesen egyértelmű, hogy iszonyatos rossz látási viszonyok között repültek ezek a gépek." Mint fogalmazott, nem tudni olyan protokollról, hogy az elnöknek, illetve a külügyminiszternek külön gépen kellett volna utaznia.

A szakértő szerint a baleset után be fog indulni egy versengés, hogy az utódlást kire bízzák rá. "Ez tulajdonképpen egy olyan folyamatot indít el, ami belső harcot fog jelenteni." Azonban az ország külpolitikájában nem valószínű, hogy változás történik: az Izrael, illetve USA-ellenesség továbbra is jellemző lesz. Kis-Benedek József aláhúzta, hogy a Hezbollah és a Hamász továbbra is élvezi Irán minden támogatását, ahogyan az iráni atomprogramot tekintve sem várható változás az elnök halála miatt. Raíszit keményvonalasnak tartották az iráni politikában. Határozottan támogatta a nemi szegregációt, az egyetemek iszlamizációját, az internet és a nyugati kultúra cenzúráját, a saría szigorú értelmezését.

Fotó: Mentőalakulatok tagjai viszik az egyik áldozat holttestét az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében 2024. május 20-án. A balesetben Ebrahím Raíszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is életét vesztette az őket szállító helikoptert ért balesetben. Fotó: MTI/EPA/Moj News/Azin Haghighi

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)