Pesti Srácok

Boldog születésnapot, Magyarság Háza! – A Magyar Kultúra Napján ünnepelték a tíz éves intézményt

Boldog születésnapot, Magyarság Háza! – A Magyar Kultúra Napján ünnepelték a tíz éves intézményt

Tíz éves a Magyarság Háza. A magyarság kulturális értékeit bemutató intézményt Potápi Árpád János köszöntötte online sajtótájékoztató keretében, ahol többek közt kiemelte: az intézmény az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikai sikerének fontos részese, annak a nemzetpolitikának, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencén innen és túl minden magyarnak van hazája. Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója az intézmény jelenéről és jövőjéről szólva elmondta: a koronavírus-járvány ellenére nem engedték el a külhoniak kezét.

A Magyar Kultúra Napján ünnepelték meg a Magyarság Háza tíz éves fennállását online sajtótájékoztató keretében. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta: az intézmény az elmúlt tizenegy év nemzetpolitikai sikerének fontos részese. Mint kiemelte, a 2010-es évek a nemzetpolitika évtizede volt, hiszen a kettős állampolgárság lehetőségének megszavazásával új nemzetpolitikai fejezet kezdődött Magyarország történetében. Úgy fogalmazott:

Kiemelte: mindenki bízhat Magyarországban és a magyar kormányban, éljen akár Szabadkán, Kassán, Kolozsváron, Eszéken, a diaszpórában, vagy éppen Magyarországon.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János kitért arra, hogy a 2011-ben alapított Magyarság Háza célja a magyar kultúra építése, a figyelemfelkeltés, nevelés, de a nemzetpolitikai államitikárság is támaszkodhatott az intézményre programjai lebonyolítása során. Az államtitkár elmondta: az elmúlt tíz évben több, mint kétezer ismert színész, művész, előadó szerepelt a Magyarság Házában, több, mint negyedmillióan vettek részt az intézmény programjain, és a Határtalanul program keretében tízezer diáknak szerveztek tanórát, ahol megismerkedhettek a Kárpát-medence néprajzával, kultúrájával, értékeivel, történelmével.

Nem engedtük el a külhoni partnereink kezét

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója az intézmény jelenéről és jövőjéről szólva elmondta: a járványhelyzet megszabja az egész belső életet, ennek ellenére gyakorlatilag leállás nélkül folytatták és folytatják a munkájukat.

– hangsúlyozta, megjegyezve: energiáik nem kis részét emésztette fel a Facebook közösségi oldallal folytatott egyoldalú küzdelem.

Csibi Krisztina kiemelte: tavaly tavasz óta a vírusjárvány-helyzethez igazodva több, mint 300 kisfilmet készítettek külhoni partnereik közreműködésével, köztük meséket, útikalauzokat, zenei, irodalmi, képzőművészeti és hagyományőrző előadásokat rögzítettek. Az intézmény kulturális folyamatosan megújuló kínálatában emellett film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítások, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra szerepelnek. Az intézmény vezetője kiemelte: az elmúlt háromnegyed év alatt tízmilliónál többen voltak részesei a Magyarság Háza programjainak az online térben. Hozzátette: készülnek a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából elindított projektjük kisfilmjei, olyan, egy órányi hosszúságú portréfilmek, amelyek magyar emberek és magyar közösségek történetét mutatják be Ausztráliától Észak-Amerikáig, Dél-Afrikától Észak-Európáig, valamint a Kárpát-medencében.

Csibi Krisztina arra is kitért, hogy az év második felében az ünnepi kínálat mellett megjelenik a Magyarság Háza eddigi történetét bemutató könyv, valamint sor kerül az idén alapított Magyarság Háza-díj átadására is.

Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?