Pesti Srácok

Bolond lyukból bolond szél: az ellenzék Dunakeszin is házhoz megy a pofonért

Bolond lyukból bolond szél: az ellenzék Dunakeszin is házhoz megy a pofonért

A legtöbb helyütt nem kell a regnáló kormánypárti polgármestereknek, a jobboldali képviselőjelölteknek túl sokat tenniük az eredmények és az elvégzett munka bemutatásán túl, hisz az ellenzék – már felsorolni is lehetetlen, hány és hány településen – úgy lövi magát lábon, hogy rossz nézni. Ha nem lopnának, csalnának és hazudnának (ahogy ez most már tucatnyi helyen kiderült), még talán sajnálni is lehetne őket, mert olyan lükék, mint az a cirkuszi bohóc, aki saját hátsójába igyekszik belerúgni, de ezért (vagy inkább ennek ellenére) pofára esik, mint a zsíros kenyér. Valami ilyesmi történik most Gerner Péterrel és az összetákolt csapatával Dunakeszin, mikor nekifeszülnek Dióssi Csaba polgármesternek. Összedobtak ugyanis egy ötletcunamit, melynek munkacíme az lett, hogy „Élhetőbb Dunakesziért Program”, mely hamar nevetség tárgya lett a városban, hisz a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének nemzetközileg is elismert KRAFT-index rangsora alapján a dunakeszi járás a legfejlettebb potenciállal bíró magyar kistérség, ergo: a legélhetőbb járásközpont. Talán a világ legélhetőbb fővárosára, Bécsre gondoltak Gerner Péterék, mikor a legélhetőbbnél is élhetőbb Dunakeszit vizionáltak? Nehéz eldönteni – de bolond lyukból mindig bolond szél fúj.

Vajon mi járhatott Gerner Péter vagy a kampánycsapatának zavaros fejében akkor, amikor kitalálták az „Élhetőbb Dunakesziért Program” munkacímet? (Így, nagybetűvel!) Kinek a fejéből pattant ki az a hülye ötlet, hogy a nemzetközileg elismert statisztikai módszerrel készült tanulmány szerint Magyarország legélhetőbb kistérségének vezető városát még élhetőbbé akarják tenni?

Dunakeszi, a legélhetőbb kistérség

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK-FTI) nemzetközi szinten elismert, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatainak elemzésén alapuló vizsgálatának célja, hogy megállapítsa egy-egy járásról, kistérségről és annak központi településéről, hogy mennyire „életképes”.

PestiSracok facebook image

A KRAFT-index névre keresztelt kutatás célja, hogy

A vizsgálat a Központ Statisztikai Hivatal által közölt számokon alapszik, tartalmazza többek közt az ezer lakosra jutó kis- és középvállalkozások és az álláskeresők számát, az adózók arányát; de kiterjed a kulturális rendezvényekre, vagy a ma egyre divatosabb ezer lakosra jutó zöldterület méretére is.

A vizsgálat alapján pedig a dunakeszi járás áll az élen, amelyet a balatonfüredi és a budakeszi kistérség követ. A ranglistán ezután következik a veszprémi, az érdi, a balatonalmádi, a gárdonyi, a szigetszentmiklósi, a pilisvörösvári, majd a váci járás.

– fogalmazott Lantos Zoltán, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója, a KRAFT program vezetője.

Ezek után fogas kérdés az, hogy miképp juthatott eszébe Gerner Péternek és csapatának az, hogy „Élhetőbb Dunakesziért Programmal” induljanak neki az önkormányzati választásnak?

Gerner Péter és csapata Dunakeszin.

Kik is alkotják az ellenzéket Dunakeszin?

Ha rápillantunk Gerner Péter csapatára, talán nem is olyan nagy csoda, hogy ilyen bődületesen nagy lyukra futottak. Van itt minden, a szakadék felé tartó LMP-től kezdve a volt komcsikon és gyurcsányistákon át az egykori nagypofájú jobbikosokig. Színes koalíció a javából.

Az ellenzéki polgármester-jelölt, a bonyhádi születésű Gerner Péter, aki saját bevallása szerint sváb család leszármazottja és informatikusként dolgozik, szép nagy összefogást hozott létre. A következetesen önmagát „Civil Menedzsernek” nevező ellenzéki jelölt – ahogy Jurák Kata kollégánk utánajárt – olyannyira független, hogy a sorosista blog, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány pénzéből fenntartott Átlátszó.hu informatikai vezetője.

Már júniusban sikerült öt ellenzéki pártnak, a Gyurcsány (és -né) Demokratikus Koalíciójának, a kommunista utódpártként funkcionáló szociknak, az egyre értelmetlenebb LMP-nek, a nagy mellényű, igen szemtelen Momentumnak és persze az egykor még kettőskeresztet állító Jobbiknak összeborulnia és jó nagy puszilkodásba kezdenie Dunakeszin. Ja, és ha ez nem lenne elég, bekapcsolódott a szerelmi sokszögbe a Marki-Zay Péter által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalom is. Pikáns csapat!

Az ellenzéki roncskoalíció tehát Dunakeszin is hülyét csinál éppen magából, mikor nekimegy a több ciklus óta sikeresen regnáló Dióssi Csaba polgármesternek és csapatának, hogy egy élhetőbbnél élhetőbb (és még élhetőbb) Dunakeszit teremtsen. Talán Ausztria fővárosára gondolva, mint jó példára, talán csak hülyeségből, vagy mert jobb ötletük nem volt.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.