“Botkáékkal pacsizó bírák” – Hatalmasat bukott Nóvé Ágnes a Kúrián a PS ellen indított perében

Többek között a címben szereplő értékítéletetünket is elfogadhatónak tartja a Kúria friss, jogerős, precedensértékű döntése a durva összeférhetetlenségi botrányba keveredett szegedi bírőnőről, Nóvé Ágnesről és társairól. Mint emlékezetes, a PestiSrácok.hu nyomozta ki, hogy miközben Nóvéék felmentő ítéletet hoztak a több száz alvállalkozót tönkretevő Szeviép vezetőinek ügyében, a bírónő férjével közös cége százmilliós nagyságrendű üzleteket bonyolított a szegedi önkormányzattal. Köztudott, hogy a Szeviép-vezérek ezer szálon kötődnek Szeged baloldali városvezetéséhez, ezért merült fel az összeférhetetlenség vádja. A bírónő mégis a “jó hírnevének” megsértésére hivatkozva kezdeményezett pert a PestiSrácok.hu ellen és azért nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, mert első- és másodfokon nagyobbrészt nekünk adott igazat a bíróság. A Kúriától azonban olyan indokolást kapott, amit nem tesz zsebre.

Elöljáróban megjegyezzük, hogy öröm olyan bírósági indokolást olvasni, ami közérthető és igényes. A Kúria Dr. Kovács Zsuzsanna elnökölte öttagú tanácsa 21 oldalas ítéletben vezette le az első- és másodfokú bíróság érveit és Nóvé Ágnes kifogásait, és indokolta meg, miért döntött helyesen javunkra a két ítélőszék. Érdekesség, hogy az öttagú tanácsban az ügy előadó bírája volt az egyik legismertebb és korábban a jobboldali-konzervatív lapok elleni kemény döntéseiről elhíresült Dr. Pataki Árpád is, így igazán nehéz volna jobboldali elhajlással vádolni a Kúria tanácsát. A PestiSrácok.hu-t ifjabb Balsai István ügyvéd képviselte. (Jogínyenceknek: az ügy a Pfv.IV.21.019/2022/4. számon található meg.)

Nóvé Ágnes szegedi bírónő (képünkön jobbra) minden követ megmozgatott, hogy elégtételt vegyen a PestiSrácok.hu-val szemben. Még azt is sikerült elérnie, hogy – furcsa és ritka módon – az ügyészség rágalmazás gyanújával közvádas eljárást indítson a szerző, Füssy Angéla ellen, akit megalázó módon a szegedi rendőrségre állítottak elő és ott rabosították. Sajtópert is indított, helyreigazítás kikényszerítésére, majd ezt követte a bírónő és férjével közös, családi építőipari cégének, az ÉPTÁRKER Kft-nek a közös pere kiadónkkal szemben, amiben összesen 9 millió forint (!) sérelemdíj megfizetését követelték. Ebben hozott most végső döntést a Kúria, hatályában tartva az első és másodfokú bíróság ítéletét, ugyanakkor további, Nóvééknak cseppet sem kedves indokokkal egészítve ki azokat.

A Kúria döntéseit irányadónak kell tekinteni az alsóbb fokú bíróságokon. Ezért is rendkívüli, hogy megállapítást nyert többek között: a bíróság döntése kritizálható, a bíró pedig közszereplőnek tekinthető és különösen közügynek számít, ha összeférhetetlenség gyanúja merül fel, vagy a bíró olyan gazdasági társaság tulajdonosa, amely közpénzeket nyer el. Néhány gyöngyszem a Kúria indoklásából:

[73] Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a cikksorozat alapvetően közügyben született, közéleti kérdést tárgyal. Az I. rendű felperes bírói tisztségénél fogva ítélkezési tevékenysége kapcsán közéleti szereplőnek minősül. A II. rendű felperes gazdasági vállalkozás, amely az I. rendű felperes résztulajdonában áll, gyakorlatilag a közéleti szereplő megítélésével esik azonos elbírálás alá, tekintettel arra, hogy nem vitatottan gazdasági tevékenysége során közbeszerzési eljárásokon keresztül közpénzből származó megrendelésekben részesült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától, illetve annak cégeitől, így ezen szerződések teljesítése is közügynek minősül.

[76] Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság helytállóan ítélte meg a hat részből álló cikksorozat alapvető kiindulási pontját, koncepcióját, amikor úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt cikkek aktuális kérdést boncolgatnak, a Szeviép-ügyben született másodfokú ítélet kapcsán azzal foglalkoznak, hogy az ügyben másodfokon eljárt ítélkező tanács tagjai – köztük az I. rendű felperes – esetében nem merül-e fel olyan fokú érintettség, amely felveti a pártatlanság, vagy legalábbis annak látszatának kérdését. Annak megítélésénél, hogy egy-egy kitétel tényállításnak, vagy véleménynek minősül, fontos általános szempont az is, hogy a véleményszabadság nemcsak bizonyos felfogások vagy eszmék, hanem magának a véleménynyilvánításnak a lehetősége előtt nyit szabad utat. Ebből következik, hogy a közügyeket érintő értékítéletek szabad folyása biztosított, hiszen a tényállításokkal szemben az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és nem igazolható. A közhatalom, illetve a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében pedig bizonyos fokú túlzást, provokációt is magában foglalhatnak.

[77] Egyetértett a Kúria a másodfokú bíróság azon megállapításával, hogy a cikksorozat erőteljes, provokatív stílusban, alapvetően azzal foglalkozott, hogy az I. rendű felperesnek bíróként jeleznie kellett volna felettesei irányában azt az érintettségét, hogy olyan gazdasági vállalkozás (II. rendű felperes) résztulajdonosa, amely részben olyan megrendelőktől származó szerződések teljesítésében vesz részt, amelyek köre legalábbis részben azonos az általa másodfokú bíróként elbírált ügyben szereplő vádlottak által megkötött vállalkozási szerződések megrendelőivel.

Épp felmenti a Szegedi Törvényszék a Szeviép-vádlottakat. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

[80] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt kitételek, közlések döntő többsége alapvetően véleménynyilvánításként értékelhető, amely ténybeli alapokkal rendelkezik. Ilyen ténybeli alap az, hogy az I. rendű felperes a II. rendű felperes gazdasági társaságban tulajdonostárs, ezáltal annak gazdasági eredményességében érdekelt személy, további ténykérdés az, hogy a résztulajdonában álló II. rendű felperes közbeszerzési eljárásokon keresztül megrendeléseket kapott a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától, illetve annak cégeitől – ők pedig megrendelőként szerepeltek az úgynevezett Szeviép-ügy kapcsán is. Nem vitatott tény továbbá az is, hogy az I. rendű felperes bíróként részt vett a Szeviép-ügy másodfokú elbírálásában, amelynek során felmentő ítélet született.

[81] Ugyancsak helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az ismertetett ténybeli alapok mellett közéleti ügyben kifejthető olyan értékítélet, értékelés, vélemény, következtetés, mely szerint az I. rendű felperesnek jeleznie kellett volna az eljáró másodfokú tanács összetételéről, illetve kijelöléséről döntő személynek a II. rendű felperes cégben való érdekeltségét. Szabadon kifejthető ugyanis olyan tartalmú vélemény, hogy az adott ügy elbírálásában való kizártságnak nem csupán objektív kritériumai léteznek, hanem az elfogultság szubjektív kategóriája is, és a pártatlanság tényleges fennállása mellett a külvilág, a társadalom számára fontos lehet a pártatlanság, az elfogulatlanság látszatának megőrzése is.

[86] A „Botkáékkal pacsizó bírák”, valamint a szegedi városházának való „lekötelezettség” kifejezések tekintetében a Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal, miszerint ezek a megfogalmazások egyértelműen értékítéletnek, véleménynek minősülnek, amelyeknek van ténybeli alapja, stílusában pedig nem tekinthetők indokolatlanul bántónak, lealacsonyítónak, ezért a jogsértés nem volt megállapítható.

[90] A megállapított sérelemdíj összegének kereset szerinti felemelésére vonatkozó felülvizsgálati kérelmében az I. rendű felperes előadta, hogy a perbeli ismétlődő, sorozatos közlések számára súlyos hátrányt okoztak. Szegeden élő házaspárként folyamatosan magyarázkodásra kényszerültek, az I. rendű felperes gyalázkodó Messenger-üzenetek sokaságát kapta; a cikkekre hivatkozással közleményeket tettek közzé a TV2 Tények című adásában, az M1 Híradójában, illetve a Hír Tv-ben, fokozva a sértő kijelentések nyilvánosságát, továbbá a személyével kapcsolatban megindult fegyelmi eljárás kapcsolatba hozható a cikksorozattal, ez az eljárás számára fokozott lelki megterhelést okozott, pályájában törés következett be. A II. rendű felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a kifogásolt közlések alkalmasak voltak az üzleti jóhírnévének rombolására, amely megnehezítette az üzleti életben való további részvételét.

[93] (…) Nem vitatott tény az, hogy az I. rendű felperes olyan büntetőügy másodfokú tanácsában járt el bíróként, és vett részt ítélet meghozatalában, amelyben a vádlottak cégét ugyanaz az önkormányzat, mint megbízó látta el jelentős bevételt eredményező munkákkal, mint az I. rendű felperes résztulajdonában álló II. rendű felperest. A munkahelyi vizsgálatokat és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket az arra jogosult személyek, szervezetek képviselői rendelték el, a vizsgálat alapjául szolgáló valós tények alapján. Az újságíró az adott kérdésben többszörösen erőteljes véleményt formált ugyan, amellyel azonban csupán felhívta a figyelmet a kivizsgálandó kérdésre, így a munkahelyi következményekért közvetlenül felelőssé nem tehető, ezért ezzel kapcsolatban a sérelemdíj összegének felemelésére a Kúria sem látott alapot. (…) A fent kifejtettek szerint az újságíró jogszerűen fejthetett ki olyan véleményt, hogy az I. rendű felperes II. rendű felperesnél megvalósuló gazdasági érdekeltségeinek megfelelő módon való jelzése a kialakult helyzetet megelőzhette volna.

[97] Az ítélkező bíró tisztségénél fogva közéleti szereplőnek minősül. Ítélkező tevékenysége a pártatlanság látszatának fenntartására is kiterjedően a véleménynyilvánítás szintjén akár élesen is kritizálható, de a kifejtett vélemény nem sértheti az emberi méltóságát. Gazdálkodó szervezet üzleti tevékenysége is kritika tárgyát képezheti, ha ezen tevékenysége közpénzeket érintő szerződések keretében zajlik, ilyen esetben a kritikát közügy érintettségére figyelemmel a gazdálkodó szervezet is fokozottan tűrni köteles.

Jellemző ugyanakkor a sajtóperekben és polgári perekben kialakult bírói gyakorlatra, hogy a PestiSrácok.hu kiadója – a Kúria által is kimondottan – úgy lett nagyobbrészt pernyertes Nóvé Ágnessel és cégével szemben, hogy azért a kilencmilliós igényből másfélmillió forint sérelemdíjat meg kell fizetni az alpereseknek. Kisebb részben ugyanis azért lettünk pervesztesek, mert – bár eredeti cikkünkben is jeleztük, hogy a kezünkben lévő szerződés szerint Nóvé és férje építőipari cége a Szeviép-ítélethozatalt megelőzően 193 millió forintos megrendelést kapott Botka László szegedi polgármestertől – Szeged város hivatalos honlapjáról idéztük azt az információt is, hogy a cég összesen 800 millió forintot nyert el. Később kiderült, hogy a hivatalos honlap tévedésből a konzorciumi partnerrel közösen kapott összeget tüntette fel, és mi már az eredeti cikkben felhívtuk a figyelmet az ellentmondásra. Ám a bíróság előtt ifjabb Balsai István képviselőnk hiába érvelt avval, hogy az összeférhetetlenség gyanúját semmiben nem kisebbíti a kétféle szám szerepeltetése, sőt, sajtóperes egyezség keretében hiába tisztáztuk az ellentmondást, mindezt az első- és másodfokú bíróság hamis tényállításnak vélte.

Ugyancsak elcsúsztunk azon az állításunkon is, hogy a busás megbízási díjat azt követően kapta meg a bírónő cége, hogy felmentették Botka László partnereit a bíróságon, ugyanis a perben kiderült: az általunk közölt időpontban csak a “kifizethető” pecsétet tette rá az önkormányzat illetékese az okiratra, maga az utalás később történt meg. Így végül másfélmillió forintunkba “fáj” a győzelem, azonban a gyanúba keveredett bírónő sem örülhet, mert pervesztessége miatt őt és cégét 750 ezer forint illeték és 190 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a Kúria, továbbá ügyvédre is költenie kellett.

Nekünk meg megmarad az öröm, hogy immár jogerősen is joggal írhatjuk le: “Botkáékkal pacsiztak a bírák”.

A vezető képet a Szeviép-peren a PestiSrácok.hu készítette. Nóvé Ágnes a pulpituson jobbra látható.