Megtalálta a tizenegy éve eltűntként keresett volt MTK-s labdarúgó, Katzenbach Imre holttestét a rendőrség. A férfit a gyanú szerint a szocialista kormányok alatt milliárdokkal kitömött Eclipse Informatikai Zrt.-hez köthető büntetőügy egyik elítéltje, H. Attila gyilkolta meg. Az Eclipse-ügy az elmúlt évtizedek egyik nagy bűnügyi-gazdasági botránya volt. Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején. A botrány egy másik érintettje a Szilvásy-féle kémperben is vádlott volt. Úgy tudjuk, Katzenbach maradványait a H. Attilához köthető vadászbirtokon ásták ki a rendőrök. Az MTK volt labdarúgója a gyanúsított strómanja lehetett, aki “eltűnése” előtt 500 millió forintot vett magához. Katzenbach a gyilkosságot megelőzően egy levélben is arról panaszkodott, hogy meg akarják ölni és nagyon félti a családját. Az Eclipse büntetőügye ugyan jogerősen lezárult, ám a Katzenbach-ügy eredményes befejezésével kaphat igazán tiszta képet a közvélemény, ráadásul esély nyílt arra, hogy a gazdasági bűncselekmény eddig homályban maradt részletei is napvilágra kerüljenek, például, hogy kiknél landoltak az eltüntetett milliárdok.
Budapest, XVII. kerületi otthonából 2009. szeptember 28-án tűnt el egy akkor 45 éves férfi, akinek a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) rendőrei 2020. október 23-án megtalálták a földi maradványait – olvasható a police.hu-n. A rendőrség a kezdetektől gyanította, hogy nem csupán egy eltűnésről van szó, a férfi nem saját elhatározásából tartózkodhat ismeretlen helyen, hanem bűncselekmény áldozatává válhatott. A kitartó körözési munka és a minden részletre kiterjedő adatgyűjtés eredményeképpen 2019-ben olyan információk jutottak a rendőrség birtokába, hogy a férfi emberölés áldozatává vált. A nyomozás során sikerült azonosítani a holttest elrejtésének helyét is, így Baranyajenő térségében a nyomozók megtalálták, és azonosították a sértett földi maradványait – olvasható a rendőrségi közleményben, amiben azt is leírták, hogy
A KR NNI Életvédelmi Osztályának munkatársai a jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben lévő H. Attila 50 éves magyar állampolgárt emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás minden részletre kiterjedően folyamatban van.
A közleményben ugyan nem írtak nevet, de az adatok alapján egyértelmű, hogy az MTK korábbi labdarúgójáról, Katzenbach Imréről van szó, aki összesen 165 alkalommal játszott az MTK színeiben, kétszer nyert bajnoki aranyat, egyszer Magyar Kupát, hat évig Görögországban légióskodott, majd alacsonyabb osztályú magyar együttesekben dolgozott játékosedzőként. Katzenbach (aki strómanként a láncolat végén vette fel a milliárdokat és eltűnése előtt 500 millió forintot vett le egy számláról – a szerk.) és a gyilkossággal gyanúsított H. Attila neve az Eclipse-botrányban vált ismertté. H. Attilát jogerősen négy és fél évre ítélték 2017-ben az Eclipse-ügyben, amely az elmúlt évtizedek egyik nagy bűnügyi-gazdasági botránya volt. Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején, többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől. Őket bízták meg például az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, de kaptak munkát az új típusú útlevelek bevezetésénél is. A többmilliárdos szerződéseket legtöbbször nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzéseken kapták meg.
A kémper vádlottjai. P. László Laborc és Szilvásy között. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A Szilvásy-féle kémper vádlottja is érintett volt az Eclipse-botrányban
A vám- és pénzügyőrség még 2010 tavaszán, a nyomozásról tartott sajtótájékoztatón az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. kapcsán hét és fél milliárd forint értékű fiktív számlázásról és kétmilliárd forintos adóhiányról számolt be. A megnyert informatikai tenderek révén megszerzett összegeket a vállalkozástól továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek. Az akkori gyanú szerint megállapítható volt, hogy az Eclipse Zrt. két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoporttal volt kapcsolatban. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely P. Lászlóhoz tartozott, ő a Gyurcsány-kormányban titkosszolgálatokat irányító miniszter, Szilvásy György és két másik titkosszolgálati vezető (Galambos és Laborc) ellen indult úgynevezett kémperben is vádlottként szerepelt. A Heti Válasz írt arról korábban, hogy Galambos 2007-ben azért vitte be P.-t az NBH-hoz afféle külsős humánerő-átvilágítónak, hogy hazugságvizsgálatokkal szűrjék ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk az akkor ellenzékben lévő Fideszhez (a kémperben végül jogerősen mindenkit felmentettek). Mint írták, P. László cége szinte a teljes magyar államot behálózta. Dolgoztak a belügyi és a honvédelmi tárcának, a Magyar Nemzeti Banknak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Köztársasági Őrezrednek és a rendőrségnek is. Sőt, a repteret működtető Budapest Airport 2004-ben, még köztulajdonú vállalatként megbízta a Zömök Kft.-t a kültéri kerítésvédelmi rendszer karbantartásával. P.-t a kémperben és az Eclipse-ügyben is felmentették, ám úgy tudjuk, más gazdasági bűncselekmények miatt jelenleg is börtönben van.
Katzenbach vette fel a milliárdokat
Visszatérve az Eclipse-ügyhöz, az akkori gyanú szerint az elsősorban építőipari tevékenységet folytató cégek bankszámláira került pénzt (három év alatt több, mint tízmilliárd forintot) továbbutalták, majd az összegeket nagyrészt a láncolat végén lévő stróman, Katzenbach Imre vette fel. Az ügyletekben érintett mintegy húsz vállalkozás kapcsán 2007 és 2009 között az adatok szerint hárommilliárd forint adóhiány keletkezett és tízmilliárd forintos pénzmosás történt. Mindeközben a cégek, köztük az Eclipse Zrt. is, nem fizettek áfát sem. A Fővárosi Főügyészség 2012. január elején nyújtotta be a vádiratot a bíróságra az Eclipse vezetőjével és tizenegy társával szemben adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt. A bíróság végül 2017 októberében mondta ki a jogerős verdiktet, többeket felmentettek, mások többéves szabadságvesztéssel lettek sújtva, D. Endre tulajdonos, elsőrendű vádlott három év hat hónapot, míg H. Attila négy év hat hónapot kapott.
Az Eclipse-ügyben elsőre mindenkit felmentettek, a megismételt eljárásban ítéltek el néhány vádlottat. Fotó: MTI
Stróman volt
Katzenbachról a hvg.hu írta meg 2010-ben, hogy a ’90-es években ismerkedett meg A. Barnabással (az Eclipse-ügyben ő szintén érintett volt), illetve H. Attilával. Utóbbival jóbarátok lettek, így lehetett az egykori labdarúgót rávenni, hogy több cégben szerepet vállaljon. Az Egon-Bau Építőipari Kft.-ben A. Barnabással együtt voltak cégvezetők. A. Barnabás felbukkant az Intrex Kft.-ben is Katzenbach mellett. A volt labdarúgó az Intrex 2001-ben is tulajdonos volt többek között egy görög ismerősével együtt. Az építőipari tevékenységet jegyző Intrex-Bauban A.-t H. Attila követte cégvezetőként 2005. október 20-án. Katzenbach Imre emellett H. Attila feleségével, E. Edinával 2002-től tulajdonosa volt az Arany-Konda Kft.-nek. Ez a cég a hvg.hu szerint azért jött jól a társaságnak, mert ezen keresztül intézték azokat a vadászatokat, amelyeken az Eclipse vezetői olykor rendőrökkel együtt vettek részt. Az ügyletekben a volt MTK-s labdarúgó egyértelműen stróman volt, a háttérben H. Attila irányított.
„Meg akarnak ölni”!
Katzenbach idővel már rettegésben élt és féltette a családját. Ezt igazolja az az Átlátszón néhány éve megjelent, a férfihoz köthető levél, amit „eltűnése” előtt nem sokkal írt, és amit a focista apósa juttatott el a nyomozó hatóságnak.
Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa… több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól
– írta Katzenbach, aki a levélben kifejtette, hogy feleségén keresztül megüzenték neki, hogy meg fogják ölni, a gyereke apa nélkül fog felnőni. Leírta azt is, hogy a gazdasági machinációkban H. utasításait követte, aki a bűncselekmény egyik kulcsfigurája és akihez a fenyegetések köthetőek.
H. Attilához köthető vadászbirtokon találták meg Katzenbach maradványait
A nyomozásra rálátó forrásaink szerint a különböző adóeljárásokkal fenyegetett Katzenbach 2009 szeptemberét megelőzően, hónapokkal korábban, áprilisban is felszívódott, azután, hogy félmilliárdot felvett egy bankfiókból, társai tudta nélkül. Az egykori focista Görögországba ment, családjával ugyanakkor telefonon (a lebukástól félve telefonfülkékből hívta őket) rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Információink szerint H. Attiláék 2009 augusztusában ugyanakkor rábeszélték, hogy térjen vissza Magyarországra. Katzenbach Imre ekkor komppal Olaszországba utazott, ahonnan H. és az Eclipse-ügy egy másik érintettje autóval hozták haza (hogy nyomást gyakoroljanak a focistára, a két férfi a volt MTK-labdarúgó kislányát is magával vitte az útra). Az elvitt pénz egy jelentős része megkerült, de azt nem tudni, hogy mennyi maradt Katzenbachnál, aki pár héttel később újra eltűnt, de ezúttal már semmilyen életjelet nem adott magáról. A férfit az Eclipse-ügyben körözni kezdték, ám rögtön az eltűnés után, a gyanús körülmények ellenére (a XVII. kerületben hátrahagyta autóját, egy Mercedest, és nem vitte magával az iratait sem) kétséget kizáróan még nem lehetett igazolni, hogy bűncselekmény történt. Úgy tudjuk, a rendőrség 2019-ben rendelt el emberölés bűntette miatt nyomozást, amelynek utolsó szakaszába kapcsolódott be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A nyomozók felhasználták azokat a begyűjtött információkat és bizonyítékokat, amiket a korábban eljáró szervek beszereztek, majd hétfőn meggyanúsították a gyilkossággal a jogerős büntetését töltő H. Attilát, aki panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen és megtagadta a vallomást. Értesüléseink szerint a férfi elleni gyanút az is erősíti, hogy az általa bérelt vadászbirtokon találták meg Katzenbach elásott maradványait (a koponyán található sérülés egyértelműen bűncselekményre utal), akit DNS alapján tudtak azonosítani. A nyomozás persze forrásunk szerint még messze nem ért véget, hiszen az továbbra is kérdés, hogy kik vettek még részt az emberölésben. Itt emelnénk ki, hogy az Eclipse-botrány ugyan jogerősen lezárult, ám a Katzenbach-ügy eredményes befejezésével kaphat igazán tiszta képet a közvélemény, ráadásul esély nyílt arra, hogy a gazdasági ügy eddig homályban maradt részletei is napvilágra kerüljenek, például, hogy kiknél landoltak az eltüntetett milliárdok (az üggyel még biztosan foglalkozunk, és amint olyan információkhoz jutunk, újabb cikkekkel jelentkezünk).
A cég felügyelőbizottsági tagja volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter tanácsadója. Fotó: MTI
Szocialista és titkosszolgálati szálak
Az Eclipse-botrány kapcsán érdemes megemlíteni, hogy D. Endre Eclipse-tulajdonos az Eclipse Asset Management nevű cégben társa volt Hevesi Tóth Ferencnek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi vezetőjének. Hevesi Tóth egy másik cége pedig az Eclipse Informatikai Rendszerház címére volt bejegyezve, közeli kapcsolatban voltak tehát. D. korábban az 1998-ban becsődölt LaSalle brókerházat vezette, ő azonban elsőrendű vádlottként is megúszta a felelősségre vonást. Hevesit a Katonai Ügyészség vádolta meg több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel, ám a bíróság felmentette. A cég felügyelőbizottsági tagja volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter tanácsadója is, valamint az MSZP egyik bizalmasának mondható ügyvédje is. Lamperth Mónika a Direkt36-nak pár éve azt mondta, úgy emlékszik, hogy Béres már az 1998 és 2002 közötti ciklusban is szakértőként dolgozott az akkor ellenzékben lévő szocialisták parlamenti frakciójánál. Béres aztán a 2002-es MSZP-győzelem után a Lamperth által vezetett Belügyminisztériumba került.
Pintért is támadták az Eclipse-ügyben
A sajtó a 2010-es kormányváltás előtt és után is Pintér Sándort támadta az Eclipse-ügyben, amiatt, mert az Eclipse irodája a belügyminiszter volt cégének, a Civil Biztonsági Szolgálatnak (CBSZ) az épületében volt, illetve, hogy a lánya korábban a cégnél dolgozott, holott Pintér Hajnalka semmilyen módon nem volt érintett a büntetőeljárásban. Megjegyzendő az is, hogy 2011-ben vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség – a később felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt – Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium akkori helyettes államtitkárát, mert gyanújuk szerint luxusautókat kapott használatra az Eclipse-től, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetője volt 2010 előtt. Hozzátesszük: ez éppen azt igazolja, hogy – a híresztelésekkel szemben – még ilyen fontos pozícióban lévő személy sem volt „védett” Pintér környezetében.
Nem először kerestek fogást a belügyminiszteren
Az persze nem először fordul elő, hogy a belügyminiszteren fogást akarnak találni. A 2003-ban, bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre elítélt „bombagyáros”, Dietmar Eduard Clodo például évekkel ezelőtt azt állította, hogy még a kilencvenes évek elején, a szolcnevói maffia állítólagos magyarországi helytartója, Szemjon Mogiljevics megbízásából pénzt adott át Pintér Sándornak, amikor még rendőrfőkapitány volt. Aztán azt is közölte, hogy nemcsak Pintérnek, hanem 1994-ben Orbán Viktor miniszterelnöknek is ment az orosz apanázsból. Persze nem véletlen, hogy Clodo a belügyminisztert és a miniszterelnököt vette célba, hiszen a Magyarországon ellene indított eljárások nagyrészt az első Orbán-kormány idején zajlottak, míg ő és a hozzá hasonló bűnözők a Horn-kormány alatt szabadon mozoghattak. Clodo vádaskodását ráadásul maga Szemjon Mogiljevics is cáfolta. A magyar ellenzék persze belekapaszkodott a bűnöző meséjébe, és az ő segítségével mondatták volna le Orbánt és Pintért, ám a lejáratási akció kudarcot vallott, ahogy a magyar szervezett bűnözés ismert alakjának, Jakubinyi Róbertnek és a mögötte álló egykori magyar titkosszolgálati köröknek a terve is: Jakubinyit még 2017. március 14-én vették őrizetbe, aki ellen – a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján – vesztegetés bírósági eljárásban bűncselekménye miatt nyomozást indítottak. A Gyurcsány-kormány idején kirobbant Egymásért-ügy kulcsfigurája a vád szerint a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet miatt tizenegy évre ítélt Tanyi György ügyvédjét próbálta meg rábírni arra, hogy az akkor még házi őrizetben lévő Tanyit a nyomkövető eltávolítása után szökésre beszélje rá, és a belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre és ott sajtótájékoztató keretében adjon elő egy hazugságáradatot. Jakubinyi és körének terve sem sikerült, ráadásul a nehézfiút végül jogerősen elítélte a bíróság.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS