Befejezte a Fenyő-gyilkosság felbujtói ellen indított nyomozást a rendőrség – tájékoztatta portálunkat a Fővárosi Főügyészség. A hatóság gyanúja szerint Fenyő János médiacézárt Gyárfás Tamás megbízásából a magyar olajmaffia és a leszámolásos gyilkosságok rettegett kulcsfigurája, Portik Tamás ölette meg az ügyben azóta már jogerősen elítélt szlovákiai bérgyilkossal, Jozef Roháč–csal és bandájával. Portik és Gyárfás visszautasítják a terhükre rótt bűncselekményt és ártatlannak vallják magukat. Úgy tudjuk, a rendőrség vádemelést javasol az ügyben.
Lezárta a Fenyő-gyilkosság felbujtói ellen indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – olvasható a police.hu oldalán, de ezt a Fővárosi Főügyészség is megerősítette portálunknak. A nyomozás során a rendőrség kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre Magyarország és Németország területén, számos szakértői véleményt szerzett be, továbbá 75 személyt hallgatott ki tanúként. Noha az új büntetőeljárási törvényben ez már hivatalosan nem szerepel, de úgy tudjuk, a rendőrség a vádemelés mellett foglalt állást a Fenyő-ügyben. Az iratokat megküldték az ügyészségnek, amely dönteni fog a vádemelés kérdésében.
Esélyt sem adtak Fenyőnek
Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Roháčot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül 2017. májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Roháč bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.
Gyárfást és Portikot is felbujtással gyanúsítja a rendőrség
A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), majd a kellő információk összegyűjtése után 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek. Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, majd április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították a rendőrök. A Nap TV volt tulajdonosa terhére azt róják a nyomozók, hogy 1997 végén, 1998 elején ő bujtotta fel az Energol-vezért arra, hogy Roháč–csal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A gyanúsítás egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a 2000-években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült. Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, de az úszószövetség volt elnöke 200 milliós óvadék kifizetése után szabadlábon védekezhetett. Portik és Gyárfás is ártatlannak vallják magukat és kijelentették, semmi közük a bűncselekményhez. Gyárfás a kihallgatásai során a nyomozóknak elmondta, hogy a gyilkosságot megelőzően már rendezte vitáit a sajtómágnással.
Gyárfás mellett Portikot is felbujtással gyanúsítják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Gyárfás: És utána jött egy pali, és még csak nem is beszéltünk erről, hanem te, azt le se tagadom, tettél jeleket, hogy, hogy ami ő, értelmezhető sokféleképpen, és utána a helyzet megoldódott… van-e ilyen ember a földön, ilyen áldott jó?…
Portik: Most melegítesz. Én nem tettem ilyeneket. Te azt mondtad nekem, ha már ennyire akarsz, és nyugodtan vetkőztessél le.
Gyárfás: Igen.
Portik: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz, lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem, lassan 8-9 éve.
Gyárfás: Igen.
Portik: Én azt kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen. Ne, nem én tettem(?) ilyeneket (?), most nehogy kitaláld a végén.
Gyárfás: Én azt úgy emlékszem akkor, hogy…
Portik: És te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét, stb.
Gyárfás: Így van.
Részlet a Gyárfás-Portik beszélgetésből.
Tasnádi is képbe került
Megjegyzendő, hogy a rendőrség sokáig nem Portikot, hanem Tasnádi Pétert tartotta a gyilkosság közvetítőjének. Tasnádi a rendőrségen és korábban az alapügy bírósági szakában tett vallomásában azt állította, hogy 1997. őszén Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével, ám a „munkát” nem hajtotta végre, csak a megbízási díjat vágta zsebre. Gyárfás viszont azt mondja, képtelenség, amit Tasnádi állít. Tasnádi Péter mellett még több, korábban Portik Tamáshoz köthető személy is vallomást tett, akik a Vico urának halálát médiapiaci konfliktusokkal hozták kapcsolatba. Mindezek mellett a Fenyő-üggyel összefüggésben bűnpártolással gyanúsították meg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetőjét, Ihász Sándort. Vele szemben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) jár el, de az NNI és a KNYF nyomozását minden bizonnyal összehangolták. A volt főügyésszel a napokban készült interjúnkat itt elolvashatják.
Portik: Felajánlottak már 28 vádalkut, most szórakozol velem? 28-at, és én úgy élek mint egy állat. …. Én nagyban segítettem neked, és te segítesz nekem. Én szeretnélek megkérni arra, hogy 3 havonta, vagy 6 havonta néha becsöngetek, és akkor beszéljünk fél órát…
Gyárfás: Sok összefüggést, minden szavadat nem értem, de nem is kell.
Portik: De mondjad, akkor melyiket nem érted?
Gyárfás: Azt, hogy velem kapcsolatban ígérnek vádalkut? …Velem?
Portik: A Fenyves-ügyet, hogyne… Én segítettem neked a Fenyvesi ügyben, így van… Lesz egy olyan időszak, mikor be fogok menni, főleg most, lehet, hogy így néz ki.
Gyárfás: Nem is értem, tényleg nem értem…, olyan messze áll tőlem ez a fajta szemlélet, ez a … könyörtelen farkastörvény…tehát, hogy a másikat meggyalázni vagy eltüntetni vagy agyonverni, vagy megsemmisíteni…
Részlet a Gyárfás-Portik beszélgetésből.
Bűnügyi szenzáció
A nyomozás a gyanúsítások után tovább folytatódott, majd tavaly decemberben jött a bűnügyi szenzáció: Portik Tamás ’90-es évek közepétől a letartóztatásáig rögzített, több százórányi hangfelvételét foglalta le a rendőrség. A több házkutatás után megszerzett, kisteherautónyi adatrögzítőről tudni lehet, hogy a Fenyő-ügy mellett választ adhatnak a szervezett bűnözés egy részének meghatározó mozzanataira. Példátlan ugyanis a magyar kriminalisztika történetében, hogy ilyen mennyiségű, bűnözői körök által készített felvétel álljon rendelkezésre, amely elképzelhető, hogy teljesen más megvilágításba helyezi az 1990-es és 2000-es évek bűnözői és közéleti szereplőinek a megítélését. A kriminalisztikai szenzációval is felérő hangfelvételekhez feltételezhetően egy nyomozati alku vezette el a hatóságokat. A hangfelvétel-leiratok egy része arról is árulkodik, hogy Portik az MSZP hatalomban tartásában volt érdekelt és mindenképp találkozni akart Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel, de Gyárfás állítása szerint nem teljesítette a kérését. Azt nem tudni, hogy a politikai védelmet remélő Portik más módon kapcsolatba tudott-e lépni a volt kormányfővel, vagy a környezetével, de az tény, hogy a balliberális kormányzat alatt elkerülte a felelősségre vonást.
Portik Gyurcsány hatalomban maradásában volt érdekelt, mert félt a felelősségre vonástól. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A politika levette a kezét Fenyőről
A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg sokáig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, a tavaly novemberben elhunyt Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.
Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója szerint politikai okokból ölhették meg egykori főnökét. Fotó: youtube.com
A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
– jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét – amelyben benne volt a Postabank eredeti és meghamisított mérlege – teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.
A Fenyő-üggyel kapcsolatban megszólalt portálunknak Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje. Szerinte Gyárfás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék. A védő portálunknak megemlítette azt is: szerinte a rendőrségi nyomozás lényegében csak a Nap TV volt tulajdonosára koncentrált, és nem kellően foglalkozott Fenyő János másik nagy ellenfele, a pár hónapja elhunyt Princz Gábor szerepével. Pénteken délután elértük Gyárfás Tamást, aki a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, nem kívánja kiegészíteni Zamecsnik Péter értékelését.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS