Brenner Koloman: jellemzően balliberális politikusok nevezik diktatúrának a Fidesz–KDNP-féle kormányzást

Önálló lista állításával maximalizálhatná a szavazatait a Jobbik a 2022-es választáson Brenner Koloman, a párt parlamenti képviselője szerint, akit nemrég választottak meg az Országgyűlés alelnökének – írja a Magyar Nemzet.

Mint a lap írja, a kisebbségi politikából érkező egyetemi tanár és diplomata úgy véli, hogy sikerül megújítaniuk a párt megtépázott szellemi holdudvarát. A képviselő a kormány vírushelyzetben hozott egyes intézkedését is méltatta. Hangsúlyozta, hogy jellemzően balliberális politikusok nevezik diktatúrának a Fidesz–KDNP-féle kormányzást.

Az interjúban szóba került, hogy a Jobbik támogatottságának csökkenése leginkább az értelmiségieknél szembeötlő, és Brenner Koloman napokban kizárt párttársa, Varga-Damm Andrea szerint a Jobbiktól akár félmillió értelmiségi szavazó is elfordulhatott a 2018-as választás óta. Brenner Koloman szerint  a félmilliós szám erős túlzás.

A párt értelmiségi bázisának építését valóban részben rám bízta a pártvezetés, mivel ezen a területen erős beágyazottsággal rendelkezem, nyelvészként például tagja vagyok Pálinkás József értelmiségi körének is. Gyöngyösi Márton mellett az én felelősségem új konzervatív értelmiségi köröket megszólítani, jelenleg több szervezettel és csoportosulással is ígéretes tárgyalások zajlanak. A korábbinál szélesebb kapcsolódási lehetőségek kínálkoznak ezen a téren.

Az alelnöki pozíció kapcsán elmondta Brenner elmondta, hogy amikor megüresedett az alelnöki pozíció, akkor Jakab Péter ismételten felkérte Balczó Zoltánt, aki jelezte, hogy nem kívánja betölteni, maga helyett pedig őt javasolta. Erre rábólintott a párt elnöksége és a frakcióelnökség is. Mivel jelentős konfliktusok voltak a poszt körül, például Sneider Tamás kilépett a frakcióból, ezért Brennernek azt kellett mérlegelnie, hogy a pártelnök, illetve a korábbi parlamenti alelnök, Balczó Zoltán is őt javasolta – mondta el. 

Alelnöki munkája kapcsán Brenner Koloman elmondta, hogy az Országgyűlés alelnökeként a nemzet egységét szeretné megjeleníteni. Ez számára azt jelenti, hogy az ülésvezetés során senkit nem rekeszt ki a nemzetből, senkit nem bélyegez meg. Egy polgári demokráciában alapelv, hogy aki a választók bizalmából az Országgyűlésben ül, az képviseli a népfelség elvét – véli az alelnök. Emellett a diplomáciai kapcsolatait is szeretné kihasználni alelnöki teendői során, mivel főleg nemzeti kisebbségi ügyekben volt aktív korábban – teszi hozzá. Ez amiatt is fontos, mert a Jobbiknak, mint nemzeti pártnak a határon túli magyar közösségek is kiemelten fontosak – véli Brenner. 

Az interjúban felmerül az is, hogy nemrég éppen Jakab Péter, a Jobbik jelenlegi elnöke kritizálta a határon túliaknak nyújtott segítséget, amikor a kormány védőfelszereléseket küldött például Erdélybe. Brenner Koloman úgy emlékszik, hogy Jakab a napirend előtti felszólalásában nem azt kritizálta, hogy a határon túli magyarságot támogatja a kormány, hanem a védőfelszerelések elosztását, és ebből a szempontból szerinte jogos volt a kritika. Hozzátette: a Jobbik egyébként azt is javasolta, hogy a kormány biztosítson védőmaszkot a magyar polgároknak ingyenesen. Ami a határon túliakat és a Jobbikot illeti:

mi minden olyan intézkedést támogattunk a nemzeti összetartozás bizottságában, amelyekkel a magyar kormány a határon túli magyar közösségek gazdasági hátterét erősítette. Amit viszont nem támogattunk, az a fideszes klientúraépítés a határon túli magyar közösségekben. Emellett a kormánypárt egypárti rendszereket is megpróbált kiépíteni, ami például Szlovákiában ahhoz vezetett, hogy mind az MKP, mind a Híd – Most kiesett a szlovák parlamentből, és a Fidesznek „hála” nincs parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.

–tette hozzá. 

KAMUVIDEÓ, SZABÓ TÍMEA ÉS VÁLSÁGKEZELÉS 

Az MSZP álmentős kamuvideója vagy például  Szabó Tímea hazugsága, amely szerint nálunk haltak meg a legtöbben a világon a járvány következtében, azt reagálta az alelnök, hogy 

Nekünk semmilyen formában nem érdekünk, hogy a magyar polgároknak rosszabb legyen. De amellett sem lehet elmenni, hogy a Fidesz volt az, amely a politikai kommunikáció terén az ellenzéki pártokat egy akadályozó szerepkörbe akarta és akarja beszorítani, ami ellen én hangsúlyozottan tiltakozom. A Jobbik a válság kezdetétől fogva szakmai javaslatokkal élt a kormányhoz. Ilyen javaslat volt az iskolák bezárása, amelyet Orbán Viktor a kezdeti fenntartásai ellenére meg is valósított. Javasoltuk a munkakeresési járadék idejének meghosszabbítását vagy osztrák mintára a kis- és középvállalkozások támogatását, mivel őket érintette legrosszabbul a válság, és az állami támogatásokat ezek a cégek tudták a legkevésbé igénybe venni.

A riporteri kérdésre, mely szerint  az ellenzéki oldalon a határon túliak kérdésében sem látszik az egység, hiszen Gyurcsány Ferenc pártja, a Jobbik jelenlegi szövetségese a határon túliak jogfosztása mellett állt ki, azt reagálta Brenner, hogy ebben a kérdésben egy esetleges kormányváltásnál a Jobbik a garancia arra, hogy a határon túli magyar közösségek jogai megmaradnak.

Az EP-választás eredményeire reagálva elmondta, hogy a kudarcos EP-választás után az önkormányzati választáson sokkal jobban szerepeltek az ellenzéki összefogás részeként, és külön is, hiszen a megyei listáikon mindenhol két számjegyű eredményeket értek el.

ŐSSZEL JÖHETNEK AZ EGYEZTETÉSEK 

Brenner Koloman szerint szavazatmaximalizálási szempontból külön lista állítása lenne kívánatos, ám erről a kérdésről nem a sajtón keresztül szeretne üzengetni, szerinte ezt a tárgyalóasztalnál kell eldönteni. Brenner szerint Jakab Péter pártelnökké választása után Orbán Viktor ideális kihívóját olyan pártoktól független, a nemzet egységét megjelenítő vezetőként írta le, aki az összes ellenzéki párt értékrendjét meg tudja jeleníteni. Ha ilyen jelöltet nem találnak, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy saját kormányfőjelöltet állítson a Jobbik, illetve hogy ki legyen az illető.

Arra a kérdésre, hogy egy jobbikos miniszterelnök-jelöltnek milyen elvi, erkölcsi követelményeknek kell megfelelnie az előválasztáson, azt választolta az alelnök, hogy a Jobbik elvi nyilatkozatában meghatározott elveknek és értékeknek megfelelő miniszterelnök-jelöltet keresnek.

Ahogy említettem, egy olyan közös kormányfőjelölt lenne optimális, akire nem lehet rásütni azt a bélyeget, hogy csak egy pártot képvisel.

–tette hozzá Brenner Koloman. 

Brenner hangsúlyozta, hogy amikor Jakab Péter kiáll a magyar munkavállalók jogaiért és jólétéért, nem osztályharcos hevületből teszi, hanem keresztényszociális alapon, a rerum novarum szellemében, vagyis hogy az anyagi biztonság mellett például jusson minden magyar polgárnak pihenésre és családra fordítható idő. A néppárti Jobbikot az különbözteti meg a liberális és baloldali pártoktól, hogy a vidék és a család áll a politikája középpontjában – emelte ki. 

Mint hangsúlyozta: a Jobbik egy jobboldali párt. Szerinte a Vona Gábor által elindított néppártosodási folyamat kiteljesedett azzal, hogy jóváhagyták a már említett elvi nyilatkozatot. Ebben olyan értékeket rögzítettek, amelyek mentén egyébként az összes keresztényszociális alapon álló nyugat-európai párt is politizál. Néppártként a társadalom minden rétegét szeretnék megszólítani és felemelni abba a jólétbe és szabadságba, amit harminc éve akartunk – mondta el, majd hozzátette, hogy ez sajnos nem valósult meg sem az elmúlt tíz évben, sem az azt megelőző húsz esztendőben, a Fidesz hiába fogadott el egy olyan nyilatkozatot, amely szerint 2012-ben, az új Alaptörvény elfogadásával sikerült lezárni a posztkommunizmust.

AZ ORBÁN-KORMÁNY NEM ÉPÍT DIKTATÚRÁT 

Például ma is ugyanaz a multiközpontú neoliberális gazdaságpolitika érvényesül, mint a rendszerváltáskor, ezt mi kormányon megváltoztatnánk.

–szögezte le a politikus. Az alelnök elmondta, hogy a Magyarország 2004-es csatlakozása óta egy Marshall-segélynyi pénzt kaptunk az Európai Uniótól, amit szerinte nem a jólét és szabadság kiépítésére használtak fel.

Harminc évvel ezelőtt elvártam volna, hogy legalább olyan életszínvonal legyen itthon ennyi idő múlva, mint Szlovéniá­ban, ne pedig Bulgáriával vetekedjünk az utolsó helyért. De a legnagyobb probléma az, hogy a Fidesz egy autoriter jellegű rendszert épített ki. A kormánypártok lemondtak minden olyan tisztességes polgári, konzervatív értékről, ami a polgári demokrácia lényegét jelenti, még Kövér László házelnök is kerek perec kijelentette, hogy nincs szükség a fékek és ellensúlyok rendszerére, ami pedig a jogállamiság szempontjából nélkülözhetetlen. A Fidesz egypárti túlhatalma számos területen eredményez visszaéléseket, például a fairnek nem mondható médiahelyzetben. Az ellenzéki politikusok gyakorlatilag nem kapnak műsoridőt a közmédiában.

Arra a kérdésre, hogy szerinte diktatúrát épít-e a nemzeti kormányzat, azt válaszolta, hogy a balliberális politikusok szokása folyton diktatúrát kiáltani, de nem erről van szó. Szabad választások vannak, egy hibrid rendszerben élünk, és az említett szempontokból aggasztó a Fidesz egypárti túlhatalma.

Brenner szerint a hatékonysághoz valóban hozzátartozik a hatalom koncentrációja, de amivel Magyarországon küzdünk, az már rég nemcsak erről szól. A néppárti Jobbik az európai kultúra alapértékeiben hisz, a görög filozófiában, a római jogban és a kereszténységben. Ezek az eszmék súlyosan sérülnek, ha egy politikai közösség teljes egészében megszállja az államhatalmat – teszi hozzá az alelnök. 

Forrás: Magyar Nemzet, kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás